Új szerepre készül Budapest: a magyar főváros a felértékelődő európai védelmi ipar egyik lehetséges központja ellen. Egy Magyarországon régóta aktív izraeli befektető olyan modellt építene fel, amely egyszerre reagál a geopolitikai feszültségekre, az európai kapacitáshiányra és a hazai ipari szerkezet átalakulására.
Az Indexnek nemrég nagyinterjút adó Arie Yom-Tov egy védelmi ipari hub létrehozását szervezi Budapesten, amely öt éven belül legalább 20 magyar–izraeli közös vállalatot fogna össze. A cél nem pusztán technológiai transzfer: a tervek szerint mintegy 800 magas hozzáadott értékű munkahely jönne létre, miközben az összesített árbevétel elérheti a 70 milliárd forintot. A konstrukció lényege, hogy az izraeli védelmi ipar magas technológiai szintű fejlesztései fizikailag is közelebb kerüljenek az európai piachoz – vagyis ne a vevőket kelljen Izraelbe vinni, hanem a technológiát Budapestre – mondta az üzletember a Telexnek.
Európának lépnie kell, Budapest is mozdul
A projekt két lábon áll.
Az egyik egy gyakorlatilag már elkészült budapesti bemutatóközpont, ahol izraeli cégek termékeit prezentálják majd potenciális partnereknek.
A másik, ennél is fontosabb elem, a gyártási kapacitások Magyarországra hozatala.
A Kaboom Technologies nevű cég ezen dolgozik: izraeli vállalatok számára szervezne magyarországi termelést, részben azért, mert az ottani cégek egy része már kapacitáskorlátokba ütközik.
Ez a modell pontosan illeszkedik abba a trendbe, amely az elmúlt években egyre látványosabbá vált: a védelmi ipar Európában stratégiai ágazattá lépett elő. Az ukrajnai háború folyamatos eszközigénye – különösen a lőszer- és drónpiacon – rávilágított arra, hogy az európai gyártási kapacitások szűkösek. Eközben az Egyesült Államok részéről érzékelhető stratégiai elmozdulás – amely szerint Washington kevésbé kívánja közvetlenül garantálni Európa biztonságát – tovább növeli az önálló európai védelmi képességek iránti igényt.
A számok is ezt a fordulatot támasztják alá: az Európai Unió védelmi költései már megközelítik a 600 milliárd eurót, és ennek egyre nagyobb részét kívánják uniós gyártásból fedezni. Ebben a környezetben a magyarországi termelés nemcsak költség-, hanem piacelérési előnyt is jelent. Az itt gyártott eszközök ugyanis automatikusan „európai terméknek” minősülnek.
Arie Yom-Tov értelmezésében a keresletet nemcsak a hagyományos hadi igények hajtják, hanem a biztonságról alkotott kép átalakulása is. „A 2023. október 7-i események, valamint az azt követő közel-keleti és globális feszültségek alapvetően változtatták meg azt, ahogyan a fejlett világ a megelőzésről és védelemről gondolkodik. Az izraeli technológiák – különösen a korai felismerést és megelőzést szolgáló rendszerek – emiatt világszerte felértékelődtek, olyannyira, hogy bizonyos termékeknél már másfél éves várólisták alakultak ki” – fejtette ki.
A biztonsági kockázatok Európában sem elméletiek. Az elmúlt időszakban több alkalommal kellett repülőtereket lezárni drónmozgások miatt, ami jól mutatja, hogy a hibrid fenyegetések egyre közvetlenebbül jelennek meg a kontinensen. Ebben a környezetben nemcsak az államok, hanem a kritikus infrastruktúrát üzemeltető vállalatok is potenciális vásárlókká válhatnak: egy erőmű vagy ipari létesítmény számára ma már üzleti racionalitás kérdése is lehet a saját védelmi rendszerek kiépítése.
A budapesti hub egyik kulcseleme éppen az, hogy nem kizárólag állami megrendelésekre épít. A cél elsősorban a nyugat-európai piacok elérése, Budapest pedig inkább stabil, kiszámítható bázisként jelenik meg ebben a stratégiában. Az üzletember szerint több nyugat-európai országban a társadalmi feszültségek, tüntetések vagy biztonsági incidensek miatt ma már nehezebb hasonló projekteket felépíteni.
Magasabb polcra kerülhet a magyar ipar
A projekt iparpolitikai szempontból is érdekes: Yom-Tov arra utalt, hogy Magyarországon számos olyan vállalat működik, amely korábban az autóipari beszállítói lánc része volt, de a kereslet visszaesése miatt kapacitásfelesleggel küzd. Ezek a cégek – megfelelő technológiai és minőségi adaptáció mellett – potenciálisan integrálhatók a védelmi ipari gyártásba. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyar ipar egy része a jövőben magasabb hozzáadott értékű, stabilabb keresletű szegmensbe léphet át. Mindez rá is férne az évek óta vergődő magyari parra, amely a gazdaság egészének teljesítményét is erőteljesen visszafogja.
Fontos különbség ugyanakkor, hogy a tervek szerint nem pusztán összeszerelésről lenne szó. Az izraeli partnerek kutatás-fejlesztési tevékenységének egy része is Magyarországra kerülhet, ami már nemcsak ipari, hanem innovációs pozíciót is jelentene.
A budapesti központban bemutatandó cégek között több, technológiai szempontból is élvonalbeli vállalat szerepel. A Faception mesterséges intelligenciára épülő arcfelismerő és viselkedéselemző rendszereket fejleszt, amelyek képesek lehetnek potenciális fenyegetések azonosítására még korábbi adatbázis nélkül is. Az Xtend a dróntechnológiában erős, integrált pilóta nélküli rendszerekkel, míg a Capture Systems megfigyelési és drónellenes megoldásokkal foglalkozik. A Masobi Armour védőfelszereléseket gyárt, az RT LTA Systems pedig légi felderítési és hírszerzési rendszereket fejleszt.
Nem ütközik a 4iG-vel
Arie Yom-Tov elmondta: projekt politikai kitettsége egyelőre korlátozottnak tűnik. Az üzletember azt mondta, hogy a magyar hatóságokat hivatalos csatornákon folyamatosan tájékoztatta, emellett együttműködik az izraeli állammal és a budapesti nagykövetséggel is. Hangsúlyozta, hogy a kezdeményezést nem tartja választásfüggőnek, és bár személyes ismeretség fűzi a 4iG vezetéséhez, a két projekt eltérő piaci szegmensekben mozog.
A kérdés inkább az, hogy Budapest valóban képes-e regionális védelmi ipari csomóponttá válni. A feltételek egy része adott: képzett ipari munkaerő, autóipari beszállítói háttér, uniós tagság és földrajzi pozíció. A másik oldalon viszont ott vannak a biztonságpolitikai, szabályozási és piaci kockázatok, amelyek egy ilyen szektorban különösen érzékenyek.
(Borítókép: Illusztrált képünkön egy munkás géppuskákat javít 2025. november 7-én. Fotó: Danylo Antoniuk / Ukrinform / NurPhoto / Getty Images)
Izgalmas történetek, rejtett kincsek, érdekes épületek – nem csak budapestieknek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!