A választási hajrát teljesen maga alá gyűrte a kémtörténet, amelyben egymás hitelességét támadja a két legerősebb párt. Az elemző szerint a kampánykényszer még a titkosszolgálati szempontokat is felülírhatta. Ez a Pillanatkép, az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligazodni a politikai térképen.
Ahogy már a Csatatér című választási kibeszélő műsorunkban is elhangzott: sosem volt még ennyire nyilvánvaló, hogy a fejünk felett különböző szolgálatok és hálózatok csapnak össze. A Pillanatkép állandó elemzőjét, Nagy Attila Tibort az elmúlt napok nagy érdeklődést kiváltó felvételeiről és interjúiról kérdeztük, valamint arról is, hogy ezek milyen mértékben befolyásolhatják a választási eredményt.
Kémbotrányba fullad a kampány
Nagy Attila Tibor úgy fogalmazott: a Gundalf-interjú újabb szállal bonyolította a kémtörténetet, amelyben a két legnagyobb támogatottságú párt, a Fidesz és a Tisza kölcsönösen igyekszik lejáratni egymást abban a reményben, hogy ezzel szavazókat veszít az ellenfél az április 12-i országgyűlési választáson.
A kormányoldal Ukrajna-pártiságot próbál rábizonyítani a Tiszára, míg a Tisza a kormányt, illetve a hozzá köthető titkosszolgálatokat vádolja azzal, hogy megkísérelték ellehetetleníteni a pártot, vagyis megengedhetetlen módon avatkoztak be a pártpolitikába. Emellett azt is állítják, hogy a jelenlegi magyar kormány túlságosan szoros kapcsolatot ápol a putyini Oroszországgal.
Az elemző rámutatott, a Fidesz–KDNP, illetve Orbán Viktor következetesen hajlamos belpolitikai ellenfeleit külföldi érdekek képviseletével vádolni. Már a 2010-es években is gyakran alkalmazták ezt a kommunikációs eszközt, a Tavares- és a Sargentini-jelentések pedig alkalmat adtak arra is, hogy az Országgyűlés üléseit felhasználják az Európai Unió – a kormánypárti szóhasználatban „Brüsszel” – bírálatára.
Nagy Attila Tibor felidézte, hogy a Tisza Párt 2024. június 9-i európai parlamenti választási eredménye után kezdetben szórványosan, majd egyre gyakrabban érte a pártot az Ukrajna-pártiság vádja, amely Orbán Viktor 2025. október 23-i beszédével tovább erősödött. Úgy látja, a Fidesz azért építi ezt a narratívát, mert abban bízik, hogy az Ukrajnával szemben kritikus szavazók közül sokakat meg tud szólítani, és ezzel növelheti a hatalomban maradás esélyét.
Ebben a logikában értelmezhető a kémtörténet kormánypárti olvasata is: annak bizonygatása, hogy a Tisza kapcsolatban áll ukrajnai szereplőkkel. A magyar kormány YouTube-csatornáján múlt szombaton közzétett, egy fiatal tiszás informatikus nemzetbiztonsági kihallgatásáról készült, megvágott, 51 perces videó is ebbe a kommunikációs irányba illeszkedik. Egyben reakciónak tekinthető a Direkt36 cikkére és Szabó Bence volt rendőrtiszt nagy visszhangot kiváltó interjújára, amelyek szerint a titkosszolgálatok elfogadhatatlan módon próbáltak beépülni a Tisza Pártba, és ennek érdekében két informatikust – köztük Gundalfot – kívántak felhasználni.
A kampány felülírhatta a titkosszolgálati szempontokat
Nagy Attila Tibor kiemelte, a kormány által közzétett kihallgatási videó azt is jelenti, hogy gyakorlatilag bárki – így akár Magyarország érdekeivel szembemenő külföldi titkosszolgálatok tagjai is – betekintést kaphat két magyar titkosszolgálati munkatárs kérdezési technikájába. Ezt a szempontot most felülírhatta a választások megnyerésének kényszere, vagyis az a törekvés, hogy a Fidesz a közvélemény minél szélesebb részével elhitesse, a Tisza nem a magyar, hanem idegen – jelen esetben ukrán – érdekeket képvisel.
Ahogy a kormánypárti narratívában a Tisza 2024-es megjelenése előtt a baloldali pártokat vádolták azzal, hogy nem a magyar érdekeket képviselik, úgy mostanában a Tisza került ebbe a szerepbe: a kormánypárti értelmezés szerint ukrán és európai uniós érdekeket jelenít meg. Ez a narratíva azt is szolgálja, hogy feloldja a kormánypárti szövetség számára kellemetlen helyzetet: a hatalmát jelenleg leginkább veszélyeztető politikus nem a baloldalról érkezett, hanem saját köreiből, hiszen Magyar Péter 2024 elejéig még fideszes volt. Az a visszatérő állítás, hogy »ezek ugyanazok«, ebben a keretben azt jelenti, hogy Magyar Péter sem különb a globális, brüsszeli érdekeket képviselő magyarországi liberálisoknál és baloldaliaknál. Sőt, a helyzet a kormánypárti értelmezés szerint annyiban súlyosabb, hogy a Tisza Ukrajnával is összejátszik. Ennek alátámasztását szolgálta az Alkotmányvédelmi Hivatal néhány nappal korábban nyilvánosságra hozott jelentése és a kormány kihallgatási videója.
Az elemző szerint nem kedvező jel a hatalomban maradásért küzdő Fidesz számára, hogy az ellenzéki nyilvánosságban nagy visszhangot váltottak ki Szabó Bence interjúi, valamint a 444.hu Gundalffal készített beszélgetése.
„Ezek a videók jóval magasabb megtekintési számokat értek el, mint a kormány anyagai. Az ellenzéki narratíva ugyanis átélhetőbbnek és szimpatikusabbnak tűnik – legalábbis első ránézésre. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a kémtörténet részletes követése időigényes. Az interjúk egyenként is meghaladják az egy órát. Vagyis a magas nézettség ellenére nem életszerű, hogy a mintegy 8,1 millió választópolgár többsége elejétől a végéig megnézi ezeket. A videók összefoglalása és értelmezése viszont már jóval szélesebb közönséget érhet el” – hangsúlyozta.
Hősök születnek a kémbotrányban: így épít narratívát a Tisza
Nagy Attila Tibor rámutatott: a tiszás narratíva szerint a kormányoldal a titkosszolgálatokat az ellenfelek lejáratására használja, miközben egyes szereplők „hősiesen” szembeszállnak ezzel a – szerintük – megengedhetetlen hatalmi gyakorlattal. Magyar Péter gyorsan reagált, nemcsak méltatta az egykori rendőrtisztet, hanem már előre állást is felajánlott neki egy Facebook-bejegyzésben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalnál egy esetleges kormányváltás után.
Az elemző szerint a Tisza elnökének reakciója azt mutatja, hogy a párt a kémtörténetet és az ellenzéki nyilvánosság új „hőseit” – Szabó Bencét és Gundalfot – saját politikai céljaira igyekszik felhasználni. Ezúttal az ellenzéki politikus nem önálló narratívát épít, hanem a Direkt36, a Telex és a 444.hu értesüléseire reagál, és az általuk felépített szereplőket emeli ki.
Gundalf – polgári nevén Hrabóczki Dániel – hétfői interjúja, amelyben többször is arról beszél, hogy hazudott a titkosszolgálati kihallgatás során, nem váltott ki felháborodást az ellenzéki nyilvánosságban, inkább elismerést: „a 19 éves informatikus a maga csavaros eszével képes volt nevetségessé tenni az Alkotmányvédelmi Hivatalt”.
Az ellenzéki narratívában Szabó Bence és Hrabóczki Dániel azért válik hőssé, mert nem hagyták, hogy a hatalom a titkosszolgálatok eszközeivel ellehetetlenítse a legnagyobb ellenfelét, a Tisza Pártot. A kormány leváltásának, az Orbán-rendszer esetleges bukásának perspektívája felülír más megfontolásokat, így ebben az értelmezésben a hazugság is belefér a megengedett cselekvési tartományba, amennyiben az hozzájárul a jelenlegi hatalom megbuktatásához
– mondta Nagy Attila Tibor.
Nem jutnak szóhoz a kisebb pártok
Az elemző szerint a kémügy dominanciája a kampányban azt eredményezi, hogy a politikai napirend szinte teljes egészében a Tisza Párt körül forog, így a kisebb szereplők képtelenek érdemi figyelmet kivívni maguknak. Ez kedvezőtlen helyzetbe hozza a parlamenti jelenlétük megőrzéséért, illetve a bejutásért küzdő pártokat, köztük a Demokratikus Koalíciót és a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot, amelyek üzenetei ezekben a napokban alig jutnak el a választókhoz. A nyilvánosság figyelmét ugyanis sokkal inkább leköti a kémtörténet, valamint az Orbán Viktor rendezvényein történt kisebb dulakodások és hangos jelenetek.
Nagy Attila Tibor úgy fogalmazott: a Kapitány István salgótarjáni kijelentései, valamint a Csercsa Balázs által nyilvánosságra hozott, állítólagos tiszás munkaanyag is eltereli a figyelmet a kisebb pártokról. Ha a Demokratikus Koalíció és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt nem tud olyan témát vagy politikai akciót felmutatni, amely képes szélesebb érdeklődést és szimpátiát kiváltani, akkor könnyen kimaradhatnak a következő Országgyűlésből.
Hozzátette: a Mi Hazánk Mozgalom szintén vesztese a jelenlegi helyzetnek, mivel az utóbbi napokban kiszorult a nyilvánosság fókuszából. Eközben a Fidesz és a kormánypárti média a Csercsa-féle anyagot immár „Kapitány-tervként” értelmezi, és azt a narratívát erősíti, hogy a Tisza hatalomra kerülése esetén a rezsiköltségek emelkednének.
A Leporolt akták – Perben a XX. századdal című kötet negyven bírósági ügyön át mutatja be történelmünket az első világháborútól a rendszerváltozás utáni évekig.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!