Irán körül egyre növekszik az amerikai katonai jelenlét, akár még szárazföldi műveletek sem kizártak, mivel Washington több ezer katonát vezényelt a Közel-Keletre. Donald Trump amerikai elnök azt állítja, hogy tárgyal Iránnal, ám ez Teherán szerint nem igaz – írja az Al Jazeera.
A USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozóhoz tartozó hadihajóarzenál már aktív a térségben, miközben a USS Gerald R. Ford anyahajó a Földközi-tengeren van még, mert javításra vár.
Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM) szerint több mint 9000 célpontot ért légicsapás az elmúlt hetekben Iránban, beleértve Ali Hamenei – az egykori legfelsőbb vezető – lakóhelyét, a Forradalmi Gárda bázisait, ballisztikus rakétabázisokat, dróngyárakat és haditengerészeti eszközöket.
Állítólag több mint 140 iráni hadihajót semmisített vagy rongált meg Amerika, Teherán válaszul rakéta- és dróntámadásokat indított a térségben található amerikai támaszpontok, Izrael és az Öböl menti arab államok ellen, majd lezárta a Hormuzi-szorost, ami viszont komoly gondokat okozott a világ olajkereskedelmében.
Trump különböző erőket küld a hadszíntérre
Donald Trump már január végén azt nyilatkozta, hogy sok amerikai hajó tart a síita állam felé, felkészülve arra az esetre, ha szükség lenne rájuk. Most újabb három, különálló egység érkezik erősítésként, és mindegyiknek más volt az indulási helye, útvonala és idővonala.
Az első a Tripoli Kétéltű Készenléti Csoport, amely a USS Tripoli rohamhajó köré szervezett kétéltű egységből és a 31. Tengerészgyalogos Expedíciós Egységből (MEU) áll.
A második a Boxer Kétéltű Készenléti Csoport, amely a USS Boxer kétéltű rohamhajót és a 11. Tengerészgyalogos Expedíciós Egységet foglalja magában. A USS Boxer rohamhajót is hasonló feladatokra tervezték, mint a Tripolit, de régebbi generációs. Tengerészgyalogosokat, helikoptereket és kétéltű járműveket szállít és vet be.
A harmadik pedig a 82. légideszant hadosztály (82nd Airborne Division) Gyors Reagálású Erőinek (IRF) nagyjából 2000 katonája.
A két alakulat összesen 4500 amerikai tengerészgyalogost biztosítana a régióban. A 82. légi hadosztállyal együtt így már mintegy 8000 további katonát vezényeltek a térségbe a konfliktus kezdete óta ott állomásozók mellé.
A Tripoli Készenléti Csoport
Az USS Tripoli, egy kétéltű rohamhajó, a japán Sasebóban állomásozik és része az amerikai haditengerészeti állománynak a Csendes-óceán nyugati felén. A USS Tripoli 261 méter hosszú és 45 ezer tonnás, funkciója a könnyű repülőgépek szállítása, mint például az F–35B vadászgépek. Ezzel egyidejűleg helikopterekkel tengerészgyalogosokat is bevethet légi úton bárhova.
A 31. Tengerészgyalogos Expedíciós Egység pedig egy megerősített, 2200 tengerészgyalogosból és matrózokból álló alakulat, tüzérséggel, kétéltű járművekkel és speciális felszereléssel.
Az alakulatot egyébként március 13-án vezényelték ki, várhatóan március végén vagy április elején érkezik meg a kijelölt területre.
A Boxer Készenléti Csoport
A USS Boxer egy olyan haditengerészeti egység, amely San Diegóban, Kaliforniában állomásozik, ám már március 19-én elindult, így az alakulat három hétre van a hadszíntértől, vagyis körülbelül 22 ezer kilométert kell megtenniük, érkezésük várható időpontja április közepe. A USS Boxer is képes indítani F–35B vadászgépeket, helikoptereket, valamint egyéb támogató eszközöket csakúgy, mint a USS Tripoli.
A 11. Tengerészgyalogos Expedíciós Egység hosszú harci múlttal rendelkező flottaegység, 2200 tengerészgyalogost és kiszolgáló személyzetet foglal magában, és további 2000 ember van még a három kísérő hajón.
A 82. légideszant hadosztály
Az észak-karolinai Fort Braggben állomásozó 82. légideszant hadosztály Gyors Reagálású Erőiből körülbelül 2000 katonát vezényeltek a Közel-Keletre, az alakulat 18 órán belül a világ bármely pontján bevethető.
Ezt az egységet ejtőernyős akciókra, repülőterek elfoglalására és a terep biztosítására képezték ki. Ám először páncélosok nélkül vetik be, így azonban korlátozottabb az erejük a terület ellentámadásokkal szembeni megtartására. A hadosztály híres múltjához sorolható a második világháború alatti normandiai és hollandiai hadműveletek.
Melyek a lehetséges forgatókönyvek?
Bár szárazföldi hadművelet még nincs napirenden, három végkifejlet merülhet fel a csapatok összetétele és a jelenlegi helyzet alapján.
Forgatókönyvek:
• A Kharg-sziget elfoglalása vagy blokádja
Ezen bonyolódik Irán olajexportjának mintegy 90 százaléka, tehát ezért stratégiai célpont.
• A Hormuzi-szoros újranyitása
Ez a legvalószínűbb: a hajóforgalom biztosítása és az iráni fenyegetések leállítása.
• Az iráni nukleáris létesítmények feletti ellenőrzés biztosítása
Ez a legkevésbé reális, mert sokkal nagyobb szárazföldi katonai erőt igényelne.
Szakértők szerint nem egy átfogó szárazföldi invázióra kell számítani, hanem inkább egy korlátozott műveletre. Most Irán körül nagyjából 3600 katona áll bevetésre készen, őket egészítik ki az úton lévő erők. A 2003-as iraki invázió során 160 ezer katonát vetettek be, pedig Irak területe az iráni negyede. Ez a mostani erő alkalmatlan hosszú, szárazföldi hadviselésre, főleg mert hiányoznak a nehézfegyverek, a logisztikai háttér és a parancsnoki struktúrák. Ezek az egységek tehát rajtaütésekre, kulcsterületek elfoglalására és rövid akciókra vannak kiképezve, és nem tudnak tartósan Iránban tevékenykedni.
Azonban egy Kharg-sziget elleni akció vagy az iráni nukleáris létesítmények ismételt támadása kifejezetten veszélyes lenne, mert átfogóbb iráni válaszlépéseket vonhatnak maguk után. Egy volt NATO-parancsnok szerint egy ilyen támadás során az amerikai erők könnyen drónokkal, robbanóanyaggal megrakott csónakokkal és rakétákkal találhatnák szembe magukat.
Diplomáciai lépések
A katonai nyomásgyakorlás mellett a diplomácia is működik a háttérben. Trump elnök szerint már van egy lista, ahol 15 pontban közeledtek az álláspontok a háború befejezése érdekében, Teherán azonban tagadja, hogy valójában tárgyalnának.
Az USA ultimátumot is adott: Irán nyissa meg a Hormuzi-szorost, különben megkezdik az energetikai létesítmények támadását. Ennek határidejét azonban idővel meghosszabbították. Időközben Pakisztán kész volt a tárgyalásoknak helyszínt biztosítani és közvetítőként fellépni az Egyesült Államok és Irán között, ha a két fél ezt elfogadja. Ettől függetlenül előzetes egyeztetések már vasárnap elkezdődtek és hétfőn is folytatódnak. Törökország, Szaúd-Arábia, Egyiptom és Pakisztán külügyminiszterei Iszlámábádban találkoztak, hogy megvitassák, miként lehet megakadályozni az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háború eszkalálódását.
Pakisztán kulcsfontosságú közvetítő a diplomáciai erőfeszítésekben, mert baráti kapcsolatokat tart fenn mind az Egyesült Államokkal, mind pedig Iránnal.
(Borítókép: Egy katona 2021. december 18-án Irán közelében. Fotó: Lucas Jackson / Pool / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!