„Hónapok óta gondolkodom ennek a nyilatkozatnak a megírásán. Most jött el az a pont, ahol nem tudom tovább halogatni. Életem legnagyobb csalódásáról van szó” – kezdte Facebook-bejegyzését Békési László, a Corvinus Egyetem egykori tanára, aki állítása szerint heti hat órában társadalom- és politikai földrajzot tanított Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek.
Az egykori egyetemi oktató „nagyon rendes, szorgalmas” diákként emlékszik Szijjártó Péterre, aki mesélt neki arról, hogy a Fidelitasban tevékenykedik és teremfocizik.
Emlékszem, az egyik kiselőadása pont egy járvány terjedéséről szólt. Tanultunk arról, hogy egy posztmodern világban a hatalmas, rugalmatlan vállalatok helyett a kis- és középvállalkozásokat kell támogatni, akik gyorsan alkalmazkodnak a változáshoz, nem szennyezik a környezetet, nincs hatalmas szállítási és energiaigényük. Beszéltünk telephelyelméletekről, például, hogy hova nem szabad üzemet telepíteni, illetve hogy a területfejlesztés célja nem a vállalatok kiszolgálása, hanem a lakosság életkörülményeinek javítása és a regionális különbségek csökkentése
– mesélte el bejegyzésében az egykori oktató.
Békési László visszaemlékezett arra is, hogy azt tanította a későbbi miniszternek, hogy ütközőzónában élünk, és amikor Oroszország határossá válik, vált térségünkkel, akkor abból mindig egyensúly-felborulás és súlyos háborúk származtak.
Az orosz területi gondolkodás és identitás tárgyamat nem hallgathatta, mert még nem volt a tantervben, pedig ott előre megjósoltam, hogy Oroszország ciklikusan szűkül-tágul, és több módszerrel megbecsülhető a közeljövő terjeszkedése is (disszertációm is erről szólt 20 éve)
– jegyezte meg.
Békési kiemeli, hogy egy ember az élete során számtalan döntést hoz, és ha nincs tisztában bizonyos dolgokkal, akkor bizony tévedhet a döntései során. Azonban nem lehet mindent tévedésnek nevezni.
Ha valamit egyetemen sajátítottunk el, majd tudatosan, rosszindulatúan, prostituálódva, szisztematikusan az ellenkező irányba visszük a dolgokat, az bűn. Vannak dolgok, amit egy értelmiségi nem tesz meg, mert nem tehet meg. Vannak dolgok, amit egy becsületes ember nem tesz meg, mert nem tehet meg. Mindezeket átgondolva úgy döntöttem, hogy Szíjjártó Urat, mint egykori tanítványomat, megtagadom
– jelentette ki Békési László.
A poszt végén az egykori oktató azt is kifejtette, hogy az „egyre humorosabb munkakörülmények és ejtőernyősök miatt” 8 évvel ezelőtt kilépett a Corvinusról, de bízik benne, hogy a nemzetközi kapcsolatokat oktató volt kollégái között is van olyan, aki szerint „óriás károkat okozott a Szíjjártó-féle tudatos ámokfutás”.
„Máig nem értem, hogyan lett ennyi geopolitika-szakértőnk publikáció, vagy minimum tízezer egyetemi, témához illő előadás megtartása, saját elméletek nélkül” – tette hozzá az egykori oktató.
A posztot az oktató azután rakta ki, hogy március 31-én nyilvánosságra hozott a VSquare egy hangfelvételt, amelyen Szijjártó Péter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter arról beszéltek, hogy töröljék az uniós szankciós listáról Aliser Uszmanov, Oroszország egyik leggazdagabb oligarchájának húgát.
Nem ez volt azonban az első hangfelvétel, ami napvilágot látott.
Március 21-én a The Washington Post azt írta, hogy Orbán Viktor kormánya az ukrajnai háború alatt végig szoros kapcsolatot tartott fenn Moszkvával, és Szijjártó Péter külügyminiszter a többi tagállammal tartott találkozók szüneteit arra használta, hogy tájékoztassa orosz kollégáját, Szergej Lavrovot.
Miután felmerült a gyanú, hogy a magyar tisztségviselők bizalmas információkat osztanak meg Oroszországgal, az EU úgy döntött, kizárja Magyarországot egyes ülésekről. Az Európai Bizottság hivatalos magyarázatot vár a magyar kormánytól. Szijjártó Péter „baromságnak” nevezte a The Washington Post róla szóló cikkét.
Március 23-án került nyilvánosságra egy hangfelvétel, amely szerint Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró kiadta egy meg nem nevezett európai állam titkosszolgálatának Szijjártó Péter telefonszámát.
A kormány kémkedés gyanúja miatt feljelentést tett Panyi Szabolcs ellen. A kabinet szerint az újságíró olyan, nemzetbiztonsági kockázatot jelentő információkat hozhatott nyilvánosságra, amelyek akár idegen államok érdekeit is szolgálhatják. Panyi visszautasította a vádakat, hangsúlyozva, hogy nem kémkedett, munkáját pedig oknyomozó újságírásként, a forrásvédelem szabályai mellett végezte.
(Borítókép: Szijjártó Péter 2026. március 6-án. Fotó: Németh Kata / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!