A húsvéti készülődés Farkasházi Rékáénál igazi közös élmény. „A Balatonnál töltjük az ünnepet” – meséli a színésznő lánya, Rebeka, aki különösen szereti, hogy „ha meleg az idő, már kint reggelizhetnek a kertben”. A hagyományok is fontos szerepet kapnak: „Minden évben festünk tojást, filctollal, festékkel vagy természetes anyagokkal díszítjük.” A locsolkodás sem marad el, sőt, sajátos formában jelenik meg: „A fiúk szódásszifonból locsolnak meg minket” – teszi hozzá nevetve. A legkisebbek örömére a nyuszi édességeket rejt el a kertben, amelyeket Tamara lelkesen keresgél a barátaikkal: „Általában együtt töltjük ezt a napot a legjobb barátainkkal”.
A család életében azonban nemcsak az ünnepek, hanem a jótékonysági fellépések is meghatározóak.
Azért megyünk, hogy lehetőséget adjunk ezeknek a gyerekeknek arra, hogy élvezzék a zenét. (…)Azt szeretnénk, hogy a dalaink és a figyelmünk által azt érezzék, bármi lehet belőlük.
– mondja Réka, majd hozzáteszi: több mint tíz ilyen koncerten vannak túl, és mindegyik mély érzelmeket hagy maga után.
Az első fellépés különösen személyes élmény volt. „Teljesen véletlenül abban a művelődési házban volt, ahol az édesapám kezdte a pályáját” – idézi fel. A helyszín súlya csak később tudatosult benne: „Beléptem a kapun, és akkor állt össze, hol is vagyok”. Az ott kapott helytörténeti anyag és az emlékek megerősítették benne a hivatástudatot: „Ott értettem meg, hogy ezt a küldetést innen kaptam”.
A fellépések fizikailag is megterhelők. „Előfordul, hogy ötkor kelünk, és órákat utazunk” – mondja, hozzátéve, hogy ilyenkor hiába visz magával munkát: „nem tudok dolgozni, mert teljesen kimerülök, mindent kiadok magamból”. Mégsem tekinti ezeket egyszerű koncerteknek. „Nálam sosincs ‘sima’ koncert” – hangsúlyozza.
Azt szeretném, ha a gyerekek gondolati síkon is éreznék, hogy van remény.
Ezek az élmények gyakran mélyen megérintik. Egy alkalom különösen emlékezetes maradt: „Nem tudtam visszafojtani a zokogást, annyi szeretet áradt felénk”. Az ilyen pillanatok mutatják meg igazán, hogy a zene és a figyelem milyen erővel képes kapcsolódást teremteni – és talán egy kicsit jobbá tenni a világot.
