„A győztes pályamű volt a legkomplexebb és a legpraktikusabb. Ilyen tervezőcsapatra rá lehet bízni a projektet” – jelentette ki Karácsony Gergely a Rákosrendező tervpályázat eredményhirdetése után lapunk kérdésére. A főpolgármester kifejtette: „Legkomplexebb alatt azt értem, hogy olyan építészeti részletkérdésekben is rendkívül megalapozott javaslatot tett, mint a klímavédelem, a vízáteresztés, a szélcsatornák működése, vagy a benapozás. A tervezők bátran, intenzíven beépítenék a legértékesebb területet a Szegedi úti felüljáró környékén. Praktikus a pályamű, mert ütemezhető a megvalósítása, az első etap lehet a Szegedi úti felüljáró környéke, ahol az üzleti megtérülés biztosított.”
Karácsony Gergely arra a kérdésünkre, hogy mikor lehet az első kapavágás Rákosrendezőn, elárulta: „Abban az értelemben már jövőre, hogy 30 hektárt kijelöltünk ideiglenes hasznosításra. Ez a Vasúttörténeti Park környéke, aminek egy része felerdősült, a másik része Kapagyár néven ismert ipari műemlék. Az épületek statikai állapota kielégítő, használhatjuk őket. Az erdős területet lépésenként városi parkká alakítjuk. Ez a projekt még az idén megvalósulhat, így jövőre már a gyakorlatban is működhetne az ideiglenes hasznosítás.”
A főpolgármester úgy látja, a beruházás érdemi részének első lépése a Szegedi úti felüljáró projektje lehet, ami életet lehelne a városrészbe.
Leghamarabb 2028 elejére lehet részletes mestertervünk, valamint ki kell dolgozni azt az üzleti modellt is, amivel bevonjuk a magántőkét. Az első építkezések 2028-2029 környékén indulhatnak. Nagyon gyorsan haladunk, egy ilyen projekt időben sokkal több tervezést feltételezne, mint amit meg tudunk engedni magunknak. A beruházáshoz viszont szükség van az alap-infrastruktúrára, azokra a közlekedési projektekre, amelyeket a kormány vállalt, és nincs okunk kételkedni abban, hogy ezeket érvényesíteni tudnánk. Ez Rákosrendező szempontjából kulcsfontosságú, ugyanakkor országos jelentősége is van
– húzta alá Karácsony Gergely.
Ami a finanszírozást illeti, a főváros vezetése úgy számol, hogy a már említett, körülbelül 300 milliárd forintos közlekedési beruházás az alapfeltétele a városrész életre keltésének. Karácsony Gergely hangsúlyozta, ha ez megvalósulna, akár uniós, akár más forrásokból, olyan mértékben felértékelődne a terület, hogy összeegyeztethetővé válna a közérdek a magánberuházók üzleti érdekeivel.
A főpolgármestertől megtudtuk, a zsűri azt is vizsgálta, hogy az egyes koncepciók képesek-e a közérdekű beruházásokat önfinanszírozóvá tenni. A győztes pályamű ebben a tekintetben is jól teljesített. Egyelőre csak becslések állnak rendelkezésre, amelyek azt mutatják, a terület értéke miatt úgy is jól járhat egy magánberuházó, ha közben teljesülnek a közérdekek.
Több ezer milliárd forintos beruházásról beszélünk, ami a magyar építőiparnak óriási üzleti lehetőség, viszont mi vagyunk a tulajdonosok, mi rendeljük a zenét, mi készítjük a mestertervet, tehát nem áll fenn az a veszély, hogy a magántőke felülírja a közérdeket
– tette világossá Karácsony Gergely.
Vitézy Dávid: Ez teljesen más hozzáállás ahhoz képest, mint amit eddig láttunk Budapesten
„A győztes pályázat teljesítette a legjobban azt a követelményt, hogy jó elrendezéssel, tízezer lakással enyhítsünk a lakhatási válságon. A pályamű az új, 15 hektáros közpark tekintetében is hozta, amit vártunk, de ezt még lehet fokozni. A terv abban kiemelkedő volt, hogy létrehozott egy olyan, központosodott városrészt, amire nagy szüksége van Budapestnek” – mondta Vitézy Dávid lapunknak, akit szintén a Rákosrendező-tervpályázat eredményhirdetése után kérdeztünk.
Vitézy Dávid arra hívta fel a figyelmünket, azért is szüksége van Budapestnek egy új, központosodott városrészre, mert a lakótelep építések idején létrehozott városszeletek, az elmúlt 30 évben felhúzott lakóparkok, valamint a 76 éve a városhoz csatolt települések – ma már külső kerületek –, is nélkülözik az igazán belvárosias központokat. A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője hozzátette, néhány nyugat-európai városban a külsőbb kerületekben is léteznek belvárosias központok kiülős helyekkel, sétálóutcákkal.
A győztes pályamű nem csak elhelyezi a lakásokat és a parkot, hanem létrehoz egy városközpontot. Az állomás környékén, ahol a legjobb a közlekedés, lehet egy sétálóutcás, autómentes, a földszinteken boltos, éttermes városközpont, miközben megvalósul minden más funkció is a területen, benne a parkkal és a tízezer lakással. A sűrű beépítés azt szolgálja, hogy a lehető legtöbb ember olyan lakásban élhessen, amelytől öt perc sétára van a kisföldalatti, a villamos és a vasútállomás. Ez teljesen más hozzáállás ahhoz képest, mint amit eddig láttunk Budapesten. Lepottyantottak lakóparkokat ide-oda, bármilyen közlekedési infrastruktúra nélkül
– húzta alá Vitézy Dávid, aki konkrét példaként a Kopaszi-gát környékét említette, ahol utólag dolgoznak a közlekedési fejlesztéseken.
Vitézy Dávidtól azt is megtudtuk, hogy az eredményhirdetés után milyen irányba halad tovább a folyamat. A nyertes pályázóval szerződést kötnek, majd kidolgozzák a részletes mestertervet, amelynek már része lesz a közműszolgáltatások kiépítésének megtervezése is. Vitézy Dávid leszögezte:
Ha ez megvalósult, akkor tudunk bevonni ingatlanfejlesztőt. Egy vállalkozó csak akkor tesz magántőkét a projektbe, ha látja, hogy van részletes mesterterv, és vannak közművek. A magántőke bevonásához arra is szükség van, hogy elkészüljenek a kormány által vállalt közlekedési beruházások. Ha a vasútállomás vagy a Szegedi úti felüljáró nem épül meg, vagy nem hihető, hogy megépül pár éven belül, akkor nem lehet ennyi lakásban gondolkodni, mert nem lesz megfelelő közlekedési infrastruktúra.
A frakcióvezető emlékeztetett: „A kormány szerződésben vállalta, hogy megvalósítja ezeket a közlekedési beruházásokat. Két héten belül parlamenti választások lesznek, mi azt várjuk, és reméljük, hogy a következő kormány minél gyorsabban elindítja a projektet. Optimista esetben, ha ez megtörténik, akkor már 2028-ban, 2029-ben bevonhatjuk a magántőkét, és elkezdődhet az építkezés. Rajtunk nem múlik, a mesterterv kijelöli a beruházás kereteit.”
Vitézy Dávid arra a kérdésünkre, hogy a kormány által vállalt projekteken kívül kizárólag magántőke bevonásában gondolkodnak-e, kifejtette: „Igen, de ez nem azt jelenti, hogy bizonyos pontokon ne kellene fővárosi pénzt is ráfordítani. Végeredményében megtérülő beruházásról van szó, valamennyi pályázónak üzleti tervet is kellett készítenie. A terület értéke és az ingatlanmennyiség betakarja a park, az utak és a közművek költségeit, valamint a telek vételárát, viszont nem finanszírozza a kisföldalatti meghosszabbítását, és a Szegedi úti felüljárót sem.”
A frakcióvezető megjegyezte, hogy a világ legnagyobb ingatlanpiacain kívül – például New York –, közpénz bevonása nélkül, teljesen piaci alapon sehol nem tudnak megvalósítani egy ilyen volumenű, rozsdaövezeti beruházást. Vitézy Dávid más szempontból is megtérülőnek tartja a fejlesztést: „Egyrészt, a közlekedési infrastruktúrát nem csak azok használnák, akik Rákosrendezőre költöznek, például a Szegedi úti villamoson sok utas a Bosnyák térről a Göncz Árpád városközpontig utazna. Másrészt, ha a tervezett tízezer lakás tizennégyezer lakója az agglomerációba költözne, akkor is rengeteg közpénzt kellene fordítani az ottani fejlesztésekre a közművektől kezdve, a közlekedésen át, az iskolai, óvodai férőhelyekig. Jobb, ha egy kompakt városrészben jelenik meg ez a lakosságszám, márpedig megjelenik, mert a központi régió iránt még mindig óriási az érdeklődés.”
Az eredményhirdetésről, a győztes tervről, a díjazott pályaművekről, valamint a beruházás területéről keddi cikkünkben írtunk, itt olvashatja.
(Borítókép: Karácsony Gergely / Facebook)
Izgalmas történetek, rejtett kincsek, érdekes épületek – nem csak budapestieknek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!