A Második lehetőség című film több mint félszáz év távlatából reagál a jelenünkre.
Azt mondják, a jó sci-fi az, ami olyan dolgot mutat be, ami még nincs, de jelenlegi tudásunk szerint a jövőben lehetséges. A tudományos-fantasztikus műfaj tehát a jövőre reagál, és nem egyszer több évtizednek kell eltelnie, mire jóslatai valóra válnak. Így van ez 1966-os Második lehetőség című sci-fi-vel is.
A történet egy életunt bankárról van, akinek egy társaság új személyazonosságot ad: megrendezik a halálát, és némi külső és belső átalakulás után képzőművészként kezd teljesen új életet. Az új identitás azonban idővel Kafkai-rémálommá válik: a Második lehetőség klasszikus Faust-történet: vigyázz, mit kívánsz. A film nem csak egy látnoki sci-fi, de a modern paranoia-thrillerek előfutára is, mint A Keselyű három napja (1975) vagy Az elnök emberei (1976). Bár John Frankenheimer rendezésében van valami erősen B-filmes jelleg, mégis olyan erős atmoszférát teremt, ami kiemeli a filmet a hatvanas évek hasonló alkotásai közül.
A Második lehetőség mai szemmel nézve is esszenciális film, ráadásul az a nézőpont, ami felől az identitás kérdését vizsgálja, ijesztően emlékeztet a jelenünkre, ahol a közösségi médiában új otthont és új életet találtak az emberek.
Bár tudjuk, hogy ez nem jó, és számtalan veszélyt rejt, mégis az egész túl csábító ahhoz, hogy uralkodjunk magunkon – ahogy a film főszereplője sem tud ellenállni egy izgalmasabb életnek.
Elérhető a Prime Videón.
Kultikus sci-fik, amik tényleg megjósolták a jövőt
Légdeszkánk sajnos még mindig nincs, de a Star Trek-sorozatok mobiltelefonjai és tabletjei, vagy a Terminátor-filmek harci drónjai ma már nagyon is működőképes dolgok.
(via Collider)