A menopauza leggyakoribb tünetei közé tartozó hőhullámok és éjszakai izzadás a menopauzán átesett nők mintegy 80 százalékát érintik, és akár hét éven át is fennállhatnak. Ezek a hormonális eredetű panaszok gyakran már a változókori átmenet korai szakaszában megjelennek, és nemcsak tartósan rontják az érintett életminőségét, de összefüggést mutathatnak a későbbi egészségügyi kockázatokkal, különösen a szív- és érrendszeri betegségek, valamint az anyagcserezavarok kialakulásával. Ezért kulcsfontosságú, hogy a nők ismerjék és korán azonosítsák ezeket a tüneteket, beszéljenek róluk és szükség esetén kérjenek orvosi segítséget.
A változókorral kapcsolatos tabuk lebontását és a nyílt társadalmi párbeszéd erősítését célozva a Magyar Menopausa Társaság és az Astellas Pharma 2026 áprilisában Ábel Anita főszereplésével integrált kampányt indít televíziós, online és outdoor felületeken.
Indul a menopauza kampány 2026-ban
A női változókor általában 45 év felett kezdődik, és több éven, akár egy évtizeden át is tarthat. A menopauza a nők 90%-ánál 45–55 éves kor között következik be, és Magyarországon jelenleg körülbelül 1 millió nőt érint. A több éven, akár egy évtizeden át zajló biológiai folyamat során a petefészek működése fokozatosan csökken, az ösztrogénszint ingadozik, majd tartósan alacsony szintre kerül. Ezek a hormonális változások közvetlen hatással vannak az idegrendszerre, az anyagcserére és a hőszabályozásra.
Fotó: yacobchuk / Getty Images Hungary
A változókor életminőség-rontó tünetei – köztük a leggyakoribb, úgynevezett vazomotoros tünetek, az éjszakai izzadás és a hőhullámok – gyakran nem izoláltan jelentkeznek. A hőhullámok és az éjszakai izzadás alvásmegszakítást okoznak, az ebből adódó alvászavar pedig nappali fáradtsághoz, koncentrációs problémákhoz és hangulati labilitáshoz vezethet. Ez egy önmagát erősítő ördögi kör: a rossz alvás fokozza a pszichés tüneteket, amelyek tovább ronthatják az alvás minőségét.
A hangulatingadozások hátterében is komplex mechanizmusok állnak. Az ösztrogén szerepet játszik a szerotonin- és dopaminrendszer szabályozásában, így csökkenése hatással lehet a hangulatra, a motivációra és a stressztűrésre. A klinikai tapasztalatok szerint a nők jelentős része szorongásról, ingerlékenységről és koncentrációs nehézségekről számol be ebben az időszakban.
– Az elmúlt évek felvilágosító munkája ellenére továbbra is él az a tévhit, hogy a változókori tüneteket tűrni kell, és azok ellen semmit sem lehet tenni. Épp ellenkezőleg! A menopauza komplex tüneteit nem szabad bagatellizálni és nem jó stratégia egyedül, orvosi segítség és családi támogatás nélkül megküzdeni velük. Megfelelő odafigyeléssel és támogatással ugyanis a menopauzális átmenet egy új felfedező utazás lehetőségét is kínálja – mutatott rá Prof. Dr. Jakab Attila szülész-nőgyógyász, endokrinológus, a Magyar Menopausa Társaság korábbi elnöke, vezetőségi tagja.
Nem csak életminőség
A szakértők hangsúlyozták: a változókor során megnövekedő egészségkockázatok túlmutatnak a hétköznapokat megnehezítő életminőségi kérdéseken: korai figyelmeztető jelként is szolgálhatnak arra nézve, hogy a szervezet működése megváltozik.
– Kutatások szerint a vazomotoros tünetek súlyossága összefügg a szív- és érrendszeri betegségek megnövekedett kockázatával, azaz a kellemetlen tünetekkel nem csak a tünetenyhítés, de a hosszú távú kockázatok mérséklése céljából is érdemes orvoshoz fordulni – fogalmazott Dr. Halmos Amrita, a Kosztolányi Medical Center szülész-nőgyógyász, endokrinológus főorvosa.
A hormonális változások hatással lehetnek a kardiometabolikus rendszerre: romolhat a lipidprofil, növekedhet a hasi zsírszövet aránya, és emelkedhet a vérnyomás. Ezek együttesen a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának növekedését okozhatják, illetve a kardiovaszkuláris betegségek tekintetében a nők védettsége a férfiakéval szemben a menopauza után – az ösztrogénszint jelentős csökkenése miatt – fokozatosan eltűnik. A menopauza után ugyancsak nő a csontritkulás és bizonyos anyagcserezavarok előfordulása.
Ez persze nem azt jelenti, hogy minden érintett nőnél betegség alakul ki, hanem azt, hogy ebben az életszakaszban indokolt a prevenció és az egészséges életmód előtérbe helyezése, illetve szükséges a fokozott odafigyelés és a szűrővizsgálatokon való részvétel.
Ábel Anita és Iványi Orsolya.
– A menopauza nem csupán hormonális átmenet, hanem a biológiai aspektuson túl egy pszichoszociális folyamat, amelyben a testi változások, a lelki megélés és a társas-környezeti hatások együtt formálják a nők tüneteit, alkalmazkodását és életminőségét – hangsúlyozta Iványi Orsolya menopauza-nagykövet, a Magyar Menopausa Társaság vezetőségi tagja.
Olvasd el, hogy Iványi Orsolya mit nyilatkozott az Indexnek.
Nehéz róla beszélni
A kutatások is aláhúzzák: a menopauzát még mindig jelentős stigma övezi. A nők egy része szégyenérzetet él meg a tünetek kapcsán, ami csökkenti annak esélyét, hogy nyíltan beszéljenek róluk vagy orvosi segítséget kérjenek. Emellett az ismerethiány is jelentős: sok nő nem rendelkezik megfelelő információval arról, hogy milyen tünetekért lehet felelős a menopauza, illetve milyen esetekben érdemes vagy szükséges orvoshoz fordulni, illetve milyen terápiás lehetőségek állnak az egyes tünetek kapcsán a rendelkezésre.
AZ ÖNSZERETET NEM ÖNZÉS – Hogyan fogadd el magad jobban, hogy boldogabb légy?
A boldog élet első számú feltétele, hogy jóban legyünk magunkkal. A legfontosabb kapcsolat, ami életünkben elkísér, az önmagunkkal való kapcsolat. Mégis, sokszor éppen magunkkal bánunk a legszigorúbban. Folyton méricskéljük, elvárásokkal és bírálattal figyeljük minden egyes lépésünket, miközben belül mindannyian arra vágyunk, hogy elfogadjanak – hogy mi is elfogadjuk saját magunkat. Dr. Buda László és Peller Mariann arról beszélgetnek a Femina Klub újabb előadásán, hogy hogyan tudunk kapcsolódni önmagunkhoz.
Promóció
Egy 2022-ben elvégzett globális felmérés szerint a nők hazánkban beszélnek a legkevésbé szívesen a változókori problémáikról; négyből mindössze egy magyar nő válaszolta azt, hogy számára ez nem okoz gondot. Ezzel a vizsgált országok közül az utolsók vagyunk a sorban. Beszédes adat, hogy például az Egyesült Királyságban a válaszadók 78 százaléka nyilatkozott a témában pozitívan.
Ez a kettő együtt – a stigma és az információhiány – gyakran késlelteti a diagnózist és a beavatkozást. Pedig a korai felismerés és a megfelelő életmódbeli vagy orvosi támogatás jelentősen javíthatja az életminőséget és csökkentheti a hosszabb távú kockázatokat.
Integrált kampány a szemléletváltásért
A Magyar Menopausa Társaság és az Astellas által indított kampány célja, hogy a menopauza ne egy elhallgatott, hanem egy érthető és kezelhető életszakaszként jelenjen meg a közbeszédben. A kampány több szinten épül fel: egyrészt széles elérésű médiamegjelenésekkel (televízió, online videóplatform, közösségi média), másrészt edukációs tartalmakkal, amelyek segítenek a tünetek felismerésében és értelmezésében.
A kommunikáció központi eleme egy Ábel Anita főszereplésével forgatott videósorozat, amely különleges szituációkban mutatja be a menopauza leggyakoribb tüneteit és azok hatását a mindennapokra. A sorozat célja nemcsak az információátadás, hanem az azonosulás megteremtése is: annak bemutatása, hogy ezek a tünetek gyakoriak és kezelhetők.
– A kampány legfontosabb üzenete, hogy senkinek sem kell egyedül megbirkóznia ezekkel a tünetekkel. Tájékozódjunk, beszéljünk róla, és kérjünk segítséget – fogalmazott Ábel Anita, színművész, a videósorozat főszereplője.
A kampány fontos eleme a társadalmi párbeszéd erősítése is: annak hangsúlyozása, hogy a menopauza nem egyéni probléma, hanem sok nőt érintő, természetes életszakasz, amelyről érdemes nyíltan és tényszerűen beszélni.
A kín, ami minden nő életét végig kíséri: hiába élünk tovább a férfiaknál, rosszabbul vagyunk
Ahogy öregszünk, egyre csak hízunk – világított rá egy hazai kutatás.
Fotók: Profimedia, PR-ego Kommunikációs Ügynökség, Getty Images