Nem csitul a botrány a disznókirályként emlegetett fideszes országgyűlési képviselő, Horváth István körül. Kétfejű, torzszülött kismalacot, törött lábú és kórosan alulfejlett sertéseket videóztak az országgyűlési képviselő sertéstelepén. Nem ez az első, súlyos kérdéseket felvető ügye. Már a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is nyomozást indított.
Megrázó videót tett közzé a napokban a 444, a felvételeket beszámolójuk alapján a Fidesz országgyűlési képviselőjének, Horváth Istvánnak a bátyai sertéstelepén készítették, 2025-ben.
A képkockákon több – szemmel láthatóan rossz egészségi állapotban lévő – állat látható, például egy kétfejű, súlyos rendellenességgel született malac, egy törött lábú disznó, valamint több, korukhoz képest feltűnően fejletlen, kórosan kis testű sertés is. Az állatok mind életben voltak a videó készítésekor.
Állatorvos elemezte a felvételeket
A portál egy, az állattenyésztésben régóta dolgozó, név nélkül nyilatkozó állatorvossal is elemeztette a felvételeket. A szakember szerint a kétfejű malac esetében egyértelmű, hogy súlyos fejlődési rendellenességről van szó. Mint mondta, az állat hosszú távon nem lenne életképes, ezért állatvédelmi szempontból indokolt lett volna megszüntetni a szenvedését.
A törött lábú állat kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi sertéstartásban a sérült, mozgásukban korlátozott egyedeket a társaik gyakran bántalmazzák, akár halálra is kínozhatják. Bár az állatorvos szerint a látottak önmagukban nem feltétlenül merítik ki az állatkínzás büntetőjogi kategóriáját, úgy fogalmazott:
ez a szakma alja, rossz tenyésztési munka, és legfeljebb csak a határeset kategóriájába fér bele.
Vagyis az eset jogilag talán vitatható, etikailag azonban aligha. Attól, hogy egy állattartási gyakorlat nem minden esetben vezet büntetőeljáráshoz, még nem válik elfogadhatóvá. Az ipari állattenyésztésben az állatok jellemzően termelési egységként jelennek meg.
Ha fejlődési rendellenességgel születnek, megsérülnek, vagy nem hozzák a kívánt gazdasági mutatókat, akkor a rendszer számára problémát jelentenek. A valódi kérdés nem pusztán csak az, hogy sérültek-e jogszabályok, hanem az is, milyen körülmények között létezhetnek ezek az érző élőlények egyáltalán.
A tolnai eset jogilag talán vitatható, etikailag azonban aligha. Fotó: Getty Images
A másik szál
A történet azonban nem áll meg itt. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő korábban arról számolt be, hogy a Tolna Vármegyei Kormányhivatal helyszíni szemléket tartott Horváth István feleségének tengelici vágóhídján, ahol súlyos higiéniai hiányosságokat és az állatok azonosításának hiányát állapították meg. A politikus szerint a sertések jellemzően jelöletlenek voltak, ami különösen súlyos élelmiszer-biztonsági probléma,
hiszen így a hús eredete nem követhető vissza megbízhatóan.
Hadházy azt is állítja, hogy összefüggés lehet a vágóhídon látott állapotok és Horváth korábbi állítása között, amely szerint több ezer sertés tűnt el a bátyai hizlaldából. A független képviselő szerint felmerül a gyanú, hogy az állítólag eltűnt állatok egy része a családi érdekeltségű vágóhídon tűnhetett el a rendszerből.
A szomszédos gazda feljelentése nyomán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 250 millió forintos költségvetési csalás gyanúja miatt nyomozást rendelt el. Jogerős megállapítás egyelőre nincs, de a történet így már túlmutat az állattartás körülményein. Az állatjóléti kérdések mellett megjelentek a nyomonkövethetőség, az élelmiszer-biztonság és a lehetséges gazdasági visszaélések problémái is.
Súlyosbító tényező
Horváth ráadásképp nemcsak a Fidesz országgyűlési képviselője, hanem a 444 cikke szerint a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnöke, valamint a parlament mezőgazdasági bizottságának tagja is. Az érdekeltségébe tartozó Bafami Kft. milliárdos árbevétellel működik, és korábban jelentős uniós agrártámogatást is kapott.
A rendőrség a 444 megkeresésére – adatvédelmi okokra hivatkozva – nem közölte, indult-e bármilyen eljárás az ügyben. Horváth István később Facebook-posztban reagált. Úgy véli, politikai indíttatású rágalomhadjárat indult ellene, és azt állítja, hogy telepeik az állatjóléti szabályok betartásával, folyamatos állatorvosi és hatósági ellenőrzés mellett működnek. Ám a felvételek nyomán felmerülő erkölcsi kérdéseket ez nem rendezi.