Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere mindig óvatosan fogalmazott a magyar főváros olimpiai pályázatával kapcsolatban. Talán nem téves az az állítás, hogy sosem állt teljes mellszélességgel az esemény megszervezése mellett. Mostanra viszont már úgy fogalmaz, hogy az ő álma is a budapesti olimpia.
Rég volt 2017. január 25-e. A Fővárosi Közgyűlés akkor tárgyalta azt az előterjesztést, ami arról szólt, hogy Budapest vonja vissza a 2024-es olimpia megrendezésére beadott pályázatát. A javaslatot elutasította a közgyűlés, csak öten támogatták, huszonketten nem. Karácsony Gergely, aki akkor messze volt a főpolgármesterré választástól – akkoriban éppen Zuglót vezette –, a Népszava másnapi beszámolója szerint tartózkodott, mert népszavazást akartak.
Akkor már javában dübörgött a NoLimpia kampány, amelyet az akkor szárnyait bontogató Momentum nevű párt kezdeményezett (a történelmi hűség miatt érdemes megjegyezni, hogy a formációnak ez volt az egyetlen jelentős megmozdulása, idén már a választáson sem indult el). Karácsony tartózkodása egyébként annak fényében érdekes igazán, hogy 2015. júliusában Karácsony támogatta az olimpia rendezésére vonatkozó pályázat beadását.
– Ebben az országban olyan stadionépítési őrület volt az elmúlt években, hogy gyakorlatilag tényleg hajszálra vagyunk az olimpiától – indokolta akkor a döntését a zuglói polgármester a Heti Válasznak adott interjújában.
Szóval támogatta, majd aztán mégsem állt igazából mellé.
Ugorjunk az időben. Karácsonyt 2019-ben főpolgármesterré választották a budapestiek. A város vezetője három évvel később megszólalt az olimpia rendezés ügyében.
– Az én igazi szívügyem azonban egy olyan olimpia lenne, amelyet Budapest Pozsonnyal és Béccsel közösen rendezne. Már csak nosztalgiából is, mivel én nagy hibának tartom, hogy az európai hatalmak annak idején szétverték az Osztrák-Magyar Monarchiát – mondta az mfor.hu-nak.
A gondolat már akkor is furcsa volt – az interjúból kiderült, hogy az osztrák és a szlovák főváros vezetője is meglepődött a felvetésen –, már csak azért, mert az Olimpiai Charta előírásai szerint a játékoknak egy házigazdája lehet. Nyilván bevonható több város, ahogy ezt láttuk a milánói téli olimpia esetében, sőt másik ország is, ahogy a franciák bevették Párizs mellé Tahtiti is.
Aztán eltelt újabb két év és Karácsony Gergely találkozott Thomas Bach-hal a Nemzetközi Olimpiai Bizottság akkori elnökével. A főpolgármester az egyeztetést követően a közösségi médiában foglalta össze a találkozót.
– Ha valaha komolyan felvetődik egy budapesti olimpia terve, akkor az a közösségi közlekedés masszív fejlesztése mellett azt is kell jelentse, hogy ledolgozzuk a meglévő utak, hidak, közterületek állapotában felgyülemlett évtizedes lemaradást – osztotta meg mindezt hét évvel a NOlimpia szavazást előkészítő aláírásgyűjtés után. A „komolyan felvetődésen” ekkor már javában túl voltunk, de amikor a politikusok aláírásokat hajtottak és az olimpia rendezés ellen hergeltek szó sem esett a közlekedés fejlesztéséről vagy éppen a környezetvédelemről.
Pedig Karácsony ezt is hozzátette:
– Egy ilyen fenntartható, új sportlétesítmények építése helyett a város zöld fejlesztését jelentő olimpiai koncepció lehetne az alapja egy olyan széleskörű társadalmi konszenzusnak, amely nélkül eleve reménytelen bármilyen olimpiai álmot dédelgetni – írta.
No, de a sikeres párizsi játékok új lendületet adtak a hazai olimpiai pártiaknak is, akikre egyre jobban odafigyelt Karácsony Gergely. Nem sokkal az olimpia után bejelentette, hogy részt vesz a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a Paralimpiai Bizottság egyeztetésén.
– Újabb jelentős sportlétesítményekre nincs szüksége a városnak, de minden olyan lehetőséget érdemben és konstruktívan kell megvizsgálni, ami a budapesti közterületek és közlekedés megújítását, a lakhatási válság enyhítését szolgálja. Abban is egyértelmű a véleményem, hogy az olimpiarendezés feltételeinek ismeretében a budapestieket meg kell kérdezni majd arról, hogy szeretnének-e a városban olimpiát – fogalmazott akkor.
Persze a 2024 őszi felvetésre nem volt nehéz igent mondani, hiszen a MOB akkor óvatosan fogalmazva hívta meg a főpolgármestert a megbeszélésre.
– Az úgynevezett tájékozódási folyamatban való részvétel nem jár semmiféle kötelezettségvállalással, nem irányul olimpiai és paralimpiai játékok rendezési jogának a megszerzésére és nem minősül olimpiai rendezési szándék kinyilvánításának – írták a közleményükben.
És így értünk el 2026. április 1-ig, amikor a főpolgármester már arról beszélt, hogy a budapesti olimpia az ő álma is.
– Együtt dolgozunk a Magyar Olimpiai Bizottsággal egy olyan terven, hogy egy sportlétesítmény se épüljön. Budapest így is szinte készen áll. Közép-európai léptékben is tudunk gondolkodni, de többet nem szeretnék most mondani. Fontos lenne, hogy a választások után értelmesen tudjunk erről beszélni. Párizs iszonyatosan büszke volt az olimpiára, és még nyereséges is volt. Nem szeretném, ha az olimpiára úgy tekintenénk, mint Orbán Viktor álmára, mert ez 10 millió ember álma lehetne, köztük az enyém is – mondta az ATV Egyenes beszéd című műsorában.
Budapest legkorábban 2036-ban rendezhet olimpiát, hiszen az előtte lévő időpontok már elkeltek. Ma már nem pályázati rendszer működik a legnagyobb sportesemény megrendezése kapcsán, hanem egyfajta tárgyalásos rendszer működik.