A művészeti oktatás mindig túlmutat önmagán: minden új tér, minden fejlesztés valójában a következő generációkba vetett bizalom kifejezése. A táncművészet különösen érzékeny terület ebből a szempontból, hiszen nemcsak tudást közvetít, hanem hivatást, kitartást és alkotói szabadságot is.
Az oktatásba és kultúrába történő befektetés hosszú távon mindig megtérül, ez pedig különösen igaz a táncművészeti képzésre, ahol a fejlődés elengedhetetlen feltétele a megfelelő tér és infrastruktúra.
Fodorné Molnár Márta, a Magyar Táncművészeti Egyetem rektora a megnyitón hangsúlyozta,
a közel 2 milliárd forintos beruházás egy új korszak kezdetét jelenti az egyetem életében.
A fejlesztés mögött jelentős összefogás áll, az intézmény mintegy 250 millió forint támogatást kapott a minisztériumtól, további 100 millió forintot a kuratóriumtól, míg a fennmaradó, több mint 1,2 milliárd forintot saját forrásból biztosította. Az így létrejött, közel 900 négyzetméteres bővítés új lehetőségeket nyit meg az oktatás és az alkotómunka terén.
A hallgatók számára a gyakorlás nem helyettesíthető otthoni tanulással. Egy balettórán ráadásul a minőségi munka érdekében legfeljebb 30 hallgatóval lehet dolgozni, és még egyetlen táncos gyakorlásához is jelentős tér szükséges.
Hogy miért is kiemelten fontos az egyetem számára ez a négyzetméter-növekedés, ami egyébként megközelítőleg 900 négyzetméter, egy futballpályányi terület? A balett-termek befogadóképessége nagyon limitált, nem csak a helyigény miatt, hanem az oktatás formája miatt
− fogalmazott a rektor, hozzátéve, hogy míg egy-egy elméleti előadáson teljesen mindegy, hogy az előadóteremben 250 vagy 300 hallgató ül, a táncórák esetében nem ez a helyzet.
„Nagyon sok egyéni felkészítésben és személyre szabott tehetséggondozásban részesítjük a fiatalokat, ami az egyetem brandépítésének fontos része, ez a brandépítés a modellváltással kezdődött, ahol többek között olyan célt is kitűztünk, hogy 2030-ra az egyetem Európa meghatározó táncművészetileg összefüggő képzési központjává váljon” − mondta Fodorné Molnár Márta.
16
Fodorné Molnár Márta, Kiss-Hegyi Anita és Kiss JánosGaléria: A Magyar Táncművészeti Egyetem új épületszárnyának bemutatása(Fotó: Szollár Zsófi / Index)
A bővülés fontossága
Az új épületszárnyban négy korszerű balett-terem, öltözők és kisebb helyiségek kaptak helyet. A fejlesztés különösen az egyéni és kiscsoportos képzést támogatja, amely a magas színvonalú művészeti oktatás alapfeltétele.
A Magyar Táncművészeti Egyetem mindig is a magyar és egyetemes táncművészet értékeinek közvetítését tekintette küldetésének. Az új épület ennek a folytonosságnak a szimbóluma: egyszerre őrzi a hagyományokat és nyit teret a megújulásnak.
Az új épületszárny nem pusztán fizikai bővülés, hanem a jövőépítés kézzelfogható megtestesülése. Egy olyan inspiráló tér született, ahol a mindennapi munka minősége új szintre emelkedhetett, ahol a tanulás és az alkotás folyamatai méltó körülmények között valósulhatnak meg, ahol a kreativitás és a tehetség kibontakozása nem akadályokba ütközik, hanem lehetőségekre talál. A hallgatók számára ez a tér az álmaik megvalósulásának színtere
− fogalmazott a megnyitón Kiss-Hegyi Anita, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kulturális kapcsolatokért felelős államtitkára, hozzátéve, hogy az egyetemen dolgozó oktatók és szakemberek szerepe a jövő táncos generációja formálásában felbecsülhetetlen. Az ő tudásuk, figyelmük és elhivatottságuk az, amely valódi tartalommal tölti meg ezeket a tereket − az infrastruktúra lehetőséget teremt, de az értéket az emberi munka hozza létre.
„A kuratóriumnak egyetlen felelőssége van, az pedig a fenntartás és a jó körülmények megteremtése” − emelte ki Kiss János, a Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, aki azt is elmondta, Európában mindössze három egyetemi rangú képzést és képesítést kaphat egy táncművész: Drezdában, Rotterdamban és Budapesten.
(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!