Az éjszaka fogyasztott kávé ellentétes a biológiai óránkkal, így feltehetően nem olyan a hatása, mint a napközbeni kávézásé. Ez a tény keltette fel az El Paso-i Texasi Egyetem (UTEP) kutatóinak az érdeklődését, és a vizsgálatuk kiderítette, hogy az éjszaka fogyasztott koffein károsítja az agy impulzív viselkedést szabályozó képességét, potenciálisan meggondolatlan cselekedetekhez vezethet, legalábbis a kísérleti alanyul választott gyümölcslegyekben.
Kissé meglepő, hogy muslicákkal kísérleteztek, azonban az ilyen állatokat gyakran használják a viselkedési idegtudományban, ugyanis ezek az apró rovarok számos gént és idegpályát osztanak meg az emberrel, különösen a viselkedést, az alvást és a neurotranszmissziót szabályozó területeken – magyarázzák a tanulmányban.
A kutatók a nap különböző időpontjaiban adagoltak koffeint a legyek étrendjébe. Ezután tesztelték a legyek azon képességét, hogy elnyomják a mozgást erős légáramlás hatására, ami „természetesen kellemetlen inger” a gyümölcslegyek számára, és szívesebben maradnak mozdulatlanok. Az ilyen körülmények között történő repülés impulzívnak és vakmerőnek számít náluk az irányítás hiánya miatt.
A szakemberek azt találták, hogy az éjszaka koffeint fogyasztó legyek kevésbé tudták elnyomni a mozgásukat, így hajlamosabbak voltak az impulzív viselkedésre. Eközben a nappal koffeint kapó gyümölcslegyek nem vettek részt ugyanebben a „felelőtlen repülésben”, amit egyébként a kutatók a gátló kontroll, a végrehajtó agyi folyamatok egyik alapvető funkciójának összeomlásaként értelmezték.
A koffein által kiváltott effajta impulzivitás nem pusztán a nyugtalanság mellékterméke volt, és nem is az alváshiánynak lehetett betudni. Amikor a kutatók más módszerekkel – például villogó fénnyel vagy mechanikus rezgéssel – megvonták a legyektől az alvást, nem jelentkezett ugyanez az impulzivitás.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a nőstény legyek ilyenkor aktívabbak voltak, mint a hímek, a hasonló belső koffeinszint ellenére. „A legyek nem rendelkeznek emberi hormonokkal, például ösztrogénnel, ami arra utal, hogy más genetikai vagy fiziológiai tényezők okozzák a fokozott érzékenységet” – véli Kyung-An Han, az UTEP professzora, a tanulmány vezető szerzője. A szakemberek azt is bizonyították, hogy a fenti viselkedés mélyen összefügg a dopaminnal, az agy kémiai hírvivőjével, amely a jutalmazásért, az izgalomért és a kontrollért felelős.
A gyümölcslegyek és az emberek közötti bizonyos hasonlóságokból kiindulva elképzelhető, hogy a napszaktól – és a nemünktől – függően mi is másképp toleráljuk a koffeint. Mindez különösen fontos lehet azok számára, akik éjszakai műszakban dolgoznak, akik gyakran támaszkodnak a koffeinre az éberségük megőrzése érdekében.
A kutatásokat mindezek mellett érdemes némi fenntartással kezelni. A legyek csoportokban fogyasztották a koffeint, ami azt jelenti, hogy az egyéni bevitel valószínűleg különbözött. Emellett továbbra sem ismert az éjszaka pontos időpontja, amikor a koffein a legerősebb hatást fejti ki. És persze a korábban említett hasonlóságok ellenére a modell azért nem reprodukálja az emberi viselkedés és anyagcsere bonyolult összetettségét. Ettől függetlenül ez a kutatás is azt a korábbi vélekedést támasztja alá, hogy a koffein hatásai nem általánosak a nap folyamán.