Az e heti adásban is a hazai közélet meghatározó ügyei és kampánytémái kerültek terítékre. Szó volt a Gundalf–Szabó Bence-ügy legújabb fejleményeiről, Szijjártó Péter lehallgatásának kérdéséről, valamint a Szergej Lavrovval folytatott beszélgetés hátteréről és lehetséges következményeiről. Emellett kitértünk a legfrissebb közvélemény-kutatások tanulságaira, az ellenzéki visszalépések továbbgyűrűző hullámára, továbbá arra is, milyen szerepet játszhatnak az országjárások a mozgósításban a kampány utolsó hetében.
A nyilvánosság csak töredékét látja annak, ami történik
Schiffer András úgy fogalmazott: nem az utolsó két hét, de még csak nem is az utolsó két hónap eseményei mozgatják át közvetlenül a választókat egyik politikai táborból a másikba. Ennek alátámasztására a 2014-es kampány egyik emblematikus ügyét idézte fel: röviddel az akkori országgyűlési választás előtt robbant a hír, hogy a szocialista Simon Gábornak be nem vallott vagyona van.
Schiffer megjegyezte: az ügy részletei máig nem teljesen tisztázottak, és az sem egyértelmű számára, jogerősen lezárult-e a bírósági eljárás. Ugyanakkor nem maga a botrány járult hozzá a Fidesz újabb kétharmados győzelméhez, hanem az a hatás, hogy ellehetetlenítette az MSZP akkori miniszterelnök-jelöltje, Mesterházy Attila programbemutató kampányát.
A mostani ügyekkel kapcsolatban hangsúlyozta: ezek összetettsége miatt nemcsak az átlagpolgár, hanem még a politikával foglalkozók számára sem átláthatók teljes egészében. A titkosszolgálati érintettségből fakadóan az ilyen információk eleve nem hozzáférhetők sem a nyilvánosság, sem sok esetben még a hatóságok számára sem. Mint mondta, a világ minden országában, ahol titkosszolgálatok működnek, azok működésének lényege éppen az, hogy nem átlátható.
Schiffer szerint érdemes felidézni, honnan indult a jelenlegi ügyfolyam: a VSquare értesülései nyomán arról jelentek meg hírek, hogy több orosz kém érkezett a budapesti orosz nagykövetségre, ami riadókészültséget idéző reakciókat váltott ki a nyilvánosságban. Az azóta kibontakozó események miatt úgy látja: nem túlzó Kövér László kijelentése a Magyar Nemzetnek, miszerint szervezett nyugati titkosszolgálati beavatkozás zajlik a magyar választásokba.
A korábbi országgyűlési képviselő azt is kiemelte, hogy a magyar külügyminiszter és külföldi partnerei közötti egyeztetésekhez jogszerűen nem lehet hozzáférni, különösen nem olyan beszélgetésekhez, mint amilyet Szijjártó Péter folytatott Szergej Lavrovval. Éppen ezért nem életszerű az a feltételezés, hogy a kiszivárgott információk belső forrásból, tudatos politikai manőver eredményeként kerültek nyilvánosságra.
Sokkal inkább az a magyarázat, hogy nyugati titkosszolgálatok – elsősorban brit, német és francia szereplők, valamint velük együttműködő balti és lengyel szolgálatok – nyakig benne vannak a magyar választási kampányban.
Az orosz–ukrán háború kontextusára is külön kitért Schiffer András, és leszögezte: a konfliktust orosz agresszió indította el. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg az Európai Unió tagállamai közül egyedül Magyarország tart fenn aktív diplomáciai párbeszédet Moszkvával. Szerinte, ha más európai országok is fenntartanák ezt a kommunikációs csatornát, egészen más megvilágításba kerülne a magyar kormány és az orosz vezetés viszonya. 2022 februárjában még arra számított, hogy az EU fenntart egyfajta „forró drótot” Moszkvával, ami esélyt adhatott volna a konfliktus eszkalációjának mérséklésére, ám ez nem valósult meg.
Schiffer úgy látja: a Gundalf–Szabó Bence-ügy, a lehallgatások, valamint a különböző kiszivárogtatások egyetlen közös politikai következménye, hogy a kampány hajrájában is azok a témák dominálnak, amelyeket a Fidesz napirendre emelt. A kormánypárt a kampány kezdetétől a háború és Ukrajna kérdésére építette kommunikációját, és a volt országgyűlési képviselő szerint jelenleg az ellenzéki térfél is ezek mentén tematizál – egyfajta „inverz Fidesz-kampányt” folytatva. Úgy véli, ez a folyamat már túlmutat egyetlen párt stratégiáján, és nem szűkíthető le a Tisza Párt kampányára sem.
A botrányok és ügyek időzítése nem véletlen
Lapunk főmunkatársa, Nótin Tamás arról beszélt: nem véletlen, hogy a korábbi műsorokban részletesen kifejtette, a kampány hajrája nem arról szól, hogy az ellenzék, Magyar Péter, illetve a Tisza Párt közvetlenül konfrontálódna a kormányoldallal, inkább arra reagálnak, amit a sajtó eléjük tesz és keretez. Úgy fogalmazott: a tiszás sajtó juhászként terelgeti a birkanyájat, ha pedig abból valaki megpróbál kiszólni, akkor „juhászkutyák” visszaugatják a többieket a sorba.
Külön hangsúlyozta a kampány végén felbukkanó ügyek időzítését is. Rámutatott, hogy Szabó Bencével februárban készült el az első interjú, amelyet csak a közelmúltban hoztak nyilvánosságra. Ezzel párhuzamosan jelentek meg olyan sajtóértesülések – például a VSquare újságírójától, Panyi Szabolcstól –, amelyek szerint orosz kémek érkezhettek Magyarországra a kampány befolyásolására. Mindeközben nemzetközi médiumok, köztük a Washington Post és a Politico is foglalkoztak a témával. Úgy véli, egyértelműen arról van szó, hogy ezekkel az ügyekkel és értesülésekkel a magyar választási kampányt kívánják befolyásolni.
Nótin Tamás szerint érdemes azt is vizsgálni, miért áll szóba egy titkosszolgálati szereplő egy újságíróval. Mint mondta, ilyen esetekben rendszerint nem pusztán információátadásról van szó, hanem arról is, hogy az adott szereplő a saját narratíváját próbálja érvényesíteni a nyilvánosságban.
Egy újságíró könnyen azt hiheti, hogy ő irányítja a folyamatot, miközben a titkosszolgálati logika éppen arra épül, hogy az információk megfelelő időben és formában kerüljenek nyilvánosságra.
A Gundalf- és Szabó Bence-üggyel kapcsolatban is kifejtette: nem véletlen, hogy ezek a történetek a kampányidőszakban kerülnek felszínre. Hangsúlyozta, hogy ilyenkor az információk megjelenése mindig valamilyen célt szolgál, miközben az objektivitás egyre inkább háttérbe szorul, és a politikai törzsekhez kötődő értelmezések dominálnak.
Példaként említette a Gundalf kihallgatását rögzítő felvételek körüli ellentmondásokat is: ha egy ilyen anyagban konkrét állítások hangzanak el helyszínekről, időpontokról és nevekről, akkor a szolgálatok ezeket nagy valószínűséggel ellenőrzik. Éppen ezért kételyeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ezek az információk vizsgálat nélkül maradtak volna.
Arról is beszélt, hogy a titkosszolgálatok ilyen helyzetekben nehéz pozícióba kerülnek: miközben állítások jelennek meg róluk vagy az általuk kezelt ügyekről, a nyomozások jellege miatt nem reagálhatnak részletekbe menően, így nem tudják megvédeni az álláspontjukat a nyilvánosság előtt. Ez pedig lehetőséget teremt arra, hogy különböző értelmezések akadálytalanul terjedjenek.
Lapunk főmunkatársa azt mondta: az elmúlt két hét lényegében arról szólt, hogy különböző szolgálatok és hálózatok kezdeményezésére a sajtó egymás után hozta nyilvánosságra a titkosszolgálati hátterű ügyeket. A kormányoldal kezelni próbálja a kialakult helyzetet, míg Magyar Péter és a Tisza Párt igyekszik felemelni, keretezni és felerősíteni ezt a narratívát, eközben pedig a teljes magyar közélet egyfajta titkosszolgálati játszma eszközévé vált.
A választói hatásokról szólva Nótin Tamás úgy vélekedett: a biztos pártválasztókat ezek az ügyek érdemben már nem befolyásolják. A politikai identitások megszilárdultak, a választók jelentős része kialakította saját meggyőződését. A bizonytalan szavazók létezését nem vitatja, ugyanakkor úgy látja, pontos arányuk nehezen megbecsülhető, és valószínűsíthető, hogy hírfogyasztási szokásaik miatt tájékozottságuk korlátozott. Ugyanakkor a kampány utolsó szakaszában a kibontakozó ügyek a mozgósítás és a napirend meghatározása szempontjából mégis fontos szerepet játszhatnak, hiszen alkalmasak arra, hogy háttérbe szorítsanak más témákat, és befolyásolják a közhangulat alakulását.
Amit kampánynak látunk, az valójában nemzetközi küzdelem
Schiffer András úgy látja, hogy a kampány hajrájára olyan helyzet alakult ki, amelyben a közéleti vita egyre kevésbé szól a magyar emberek következő négy évéről. Ennek oka, hogy Magyarország geopolitikai ütközőponttá vált, és a hazai politikai térben egy szélesebb nemzetközi küzdelem tükröződik. Bár ma már nem klasszikus, erőszakos eszközökkel zajlanak az ilyen beavatkozások, az információs, politikai és kommunikációs nyomásgyakorlás egyre meghatározóbb.
A volt országgyűlési képviselő szerint az európai döntéshozatal szereplői nem kizárólag nemzeti logika mentén cselekszenek, hanem globális érdekek is alakítják döntéseiket. Úgy véli, Európa jelentős része eltávolodott saját nemzeti érdekeitől: ide sorolta a brit, a német és a francia politikai elitet is. Az Európai Unió és az Egyesült Királyság egyaránt egy globális hatalmi hálózat befolyása alatt áll – jelentette ki.
Ebben a helyzetben Magyarország az egyetlen olyan állam, amely igyekszik fékezni a „háborús hisztériát” Brüsszelben, így a magyar választás tétje jóval túlmutat a tízmilliós ország sorsán.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy egy esetleges kormányváltás esetén ezek a szereplők Magyar Péterben sem bízhatnának maradéktalanul. Úgy fogalmazott: a Fidesz narratívája szerint Magyar Péter ukrán ügynök, ez azonban szerinte ugyanúgy a „mesék birodalma”, mint az az állítás, hogy Gundalf átvágta az Alkotmányvédelmi Hivatalt, és még a hazugságvizsgálót is.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyar Péter korábbi megszólalásai alapján Ukrajna ügyében nem képviselt markánsan eltérő álláspontot a kormány politikájához képest. Ezt mind a kormánypárti, mind az ellenzéki oldalon hajlamosak figyelmen kívül hagyni, miközben Brüsszelben valószínűleg nem feledkeztek meg róla.
Schiffer szerint mindez azt eredményezheti, hogy egy esetleges kormányváltás után sem alakul ki kiszámítható viszony a nemzetközi szereplők és a magyar kormány között. Úgy látja, a jelenlegi folyamatok már nem kizárólag pártpolitikai szinten értelmezhetők, hanem a magyar állam működését és mozgásterét érintik, középpontjukban pedig a szuverenitás kérdése áll.
A teljes beszélgetésért nézze meg Csatatér című műsorunk legújabb részét.
Böngéssze az Index választási mellékletét, amelyben a legfrissebb híreken kívül megtalálja a pártok országos listáját, megnézheti az egyéni választókerületek jelöltjeit, elolvashatja a kisokost, és felfedezheti a felméréseket!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!