Ahogy azt lapunk már megírta, Irán olajexportjának 90 százaléka a Kharg-szigeten keresztül bonyolódik, és ez a fő bevételi forrása, ezért nélkülözhetetlen az országnak. Ez a kis sziget 25 kilométerre található a szárazföldtől, így könnyebb elvágni és körbezárni, valamint nehezebb megvédeni a potenciális támadásoktól. A sziget elfoglalása nemcsak Irán gazdaságát gyengítené meg, hanem a világgazdaságnak is újabb óriási problémát okozna. Tehát a sziget kritikus jelentőségű a háború kimenetele szempontjából.
Hol tart most az USA–Izrael Irán elleni háborúja, és mi lesz a Kharg-sziget sorsa?
Donald Trump azt nyilatkozta, hogy elvihetné az iráni olajat, és könnyedén elfoglalhatná a Kharg-szigetet. Szerinte sok lehetőségük van, de még egyáltalán nem biztos, hogy elfoglalják a fontos kőolajdepót. Donald Trump azt állítja, hogy tárgyal Teheránnal, és hogy Irán új vezetői észszerű figuráknak tűnnek, ám ez Teherán szerint nem igaz. Ezalatt a közvetítőként belépett Pakisztán tárgyalásokat készít elő Teherán és Washington között a háború lezárása érdekében – írja a The Guardian.
A közel-keleti válság szintet lépett, mégpedig a jemeni húszik háborúba lépésével, és ez növeli az esélyét az esetleges amerikai szárazföldi csapatok bevetésének. Ennek következtében a hét elején az olajárak tovább nőttek, a részvények pedig estek. A Brent nyersolaj hordónkénti ára már 116 dollár felett volt, és ami még meglepőbb, és mutatja az iszonyatos keresletet a világpiacon, hogy a sokkal gyengébb minőségű, Ural típusú orosz kőolaj hordójáért már többet kértek mint 116 dollár. Egy hónapja az Uralért még 100 dollár alatti hordónkénti árat fizettek.
Trump azt mondta, hogy a szigeten lévő katonai célpontokat korábban megsemmisítették, ám az olajstruktúrát nem támadták, valamint hogy a további nyomásgyakorlás és a Hormuzi-szoros újranyitása érdekében fontolgatja a sziget elfoglalását vagy blokádját, ám ez azt jelentené, hogy az amerikai csapatoknak ott kellene maradniuk egy ideig – olvasható a BBC oldalán.
Továbbá azt is mérlegeli, hogy katonai műveletet indítson a több mint 450 kilogramm iráni urán megszerzése érdekében. A síita államot azonban tovább fenyegeti: elpusztítja a Kharg-szigetet és az olajkutakat, az infrastruktúrát, ha nem tudnak megállapodni minél előbb.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) bejelentették, hogy két jemeni drónt fogtak el, és folyamatosan támadják az iráni infrastruktúrát, válaszul az Iránból kilőtt rakétákra. Közben Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közölte, hogy kiterjeszti a védelmi zónát a megindított invázióval Dél-Libanonban, célja pedig a megmaradt Hezbollah-egységek felszámolása.
Iráni válaszlépések
Az izraeli csapások az iráni elektromos infrastruktúrát érintik elsősorban, ennek egy része már helyreállt, azonban a Hondábban lévő nehézvíz-termelő üzemben is hatalmas károk keletkeztek, és ez azóta is működésképtelen.
Az iráni erők felkészültek az amerikai szárazföldi támadásra és a válaszcsapásokra, miután tudomásukra jutott, hogy Trump hosszabb távú szárazföldi műveletekre is kész Iránban – mondta Mohammad Bager Galibaf, az iráni parlament elnöke.
Az elmúlt hetekben a síita állam különböző csapdákat telepített a Kharg-szigetre, beleértve a katonai erőket és a légvédelmi rendszereket, hogy megerősítse eddigi légvédelmét, és meg tudja védeni a szigetet. Többek között gyalogsági és páncéltörő aknákat telepítettek a szigetre, különösen a partvonal mentén, ahol az amerikai csapatok kétéltűikből szállnának partra − jelentette a CNN.
Az irániak a sziget sokoldalú védelmét bővítették vállról indítható föld-levegő rakétákkal. Sokak szerint az amerikai csapatok támadása a sziget ellen rákényszerítené Iránt a Hormuzi-szoros újranyitására, azonban amerikai szakértők szerint ez nagyon kockázatos lenne a feltételezhetően sok amerikai áldozat miatt.
Közben Amerika – Pakisztánon keresztül − egy 15 pontos tűzszüneti tervezettel állt elő, beleértve a Hormuzi-szoros újranyitását és az iráni nukleáris program korlátozását. Ám fontos megjegyezni, hogy Irán azt akarja, hogy Izrael ne támadja a szövetségeseit a régióban, amit Izrael valószínűleg visszautasít. Ezenkívül Irán jóvátételt is követel az eddig okozott háborús károkért.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!