Térdet ugyan nem csapkodunk, az előadás végén mégis vastap fogadja a színészeket Budapesten, a Játékszínben, A séf című előadás premiérjén. A komédiát Szente Vajk a színház felkérésére írta és rendezte.
Mert igen, ezen a komédián nevetni lehet, egy-egy jelenet nyílt színi tapsot kap. Jókor érkezik A séf: odakint a 2026-os országgyűlési választás kampánya elemi erővel tolja a fesztültséget, idebent viszont, két felvonás erejéig feledni lehet a kinti valóságot. A díszlet szinte csak paraván, idealizált konyhaműhely, szereptér egy konyhasziget, egy ablak, egy lépcső, két ajtó és a hűtőhelyiség.
Felnőttfilmes, teszi a dolgát
A séf című komédia humora nem felétlenül intellektuális, az előadás mégis szórakoztató. A komédia alapját egy félreértés adja, nevezetesen az, hogy Nigel (Nagy Sándor) a csődközelbe jutott családi éttermüket – amit nővére, Violet (Peller Anna) el akar adni – azzal próbálja megmenteni, hogy felbérel egy francia séfet, akiről azonban kiderül, igaz, már csak akkor, miután megérkezik, hogy
Az interneten rendelt Paris (Gombó Violetta Lotti) ugyan kabátban érkezik, ám azt hamar leveti, és onnantól kezdve egy szál fehérneműben látjuk. Az előadás alatt pedig akárhányszor elhangzik a szó, hogy tessék, azonnal felnőttfilmessé válik, szerepelni kezd, mintha a kamera forogna.
Először csak George, a pincér (Járai Máté) tudja, hogy ebből baj lesz, majd Nigel is képbe kerül, és bár ez nekik, odafent a színpadon rossz hír, nekünk, a nézőtéren a vigjáték alapja. Beindul, működik a komédia, a Molière-féle dramaturgia, a helyzet- és jellemkomikumok váltakozása, a félreértések félreértése. Hiszen már tudjuk, hogy
Paris nem francia, nem is séf,
Paris nem tudja, hogy főznie kellene, vagy ha igen, az csak felnőttfilmes szerep,
Nigelen és George-on kívül mindenki azt hiszi, hogy Paris séf.
Gombó Violetta Lotti orosz akcentusa bájossá formálja Paris színpadi jelenlétét. Olyan fiatal lány ő, aki egyszerűen és tisztán él, a munka az munka, a feladat az feladat, és ha azt mondja valaki, hogy tessék, szerepelni kell. Teszi a dolgát – ahogyan azt egy felnőttfilmestől elvárják.
Barbie, a nehézfiú
S ha már semmi sem olyan, amilyennek lenni kellene, nem csodálkozunk azon, hogy Edna néni (Zsurzs Kati), a konyhai kisegítő zagyva mondatokkal felel bármire, ha kérdezik. Valami baj lehet a toronyban, lassú, fura, egymáshoz nem illő gondolatokkal kommunikál, ám ha megszólal, és össze nem illően rakja alany-állítmányba a szavakat, azok lehetnének életbölcsességek is. Persze, nem azok, de ahogyan mondja, azon van a lényeg, Zsurzs Kati művészi magasságba emeli a zagyvaságot.
Violet szerepében Peller Anna korunk menedzsere. A kőszívűek bánnak így a testvérükkel, Nigelt meg is alázza, kifugurázza, gúnyolja azért, amiért nyomorultul tesze-tosza. Nem csoda, hogy Nigel kétségbe esik, és azt sem tudja, honnan rendel séfet, merthogy a bukdácsoló étteremből már a szakács is lelépett. Peller Anna vasalt élű, konzervatív kosztümje ráerősít az akarnok nővér szerepére, mégsem tudjuk őt győlölni. Talán azért, mert tudjuk, hogy ez csak komédia, és reméljük, hogy
a kérges felszín alatt érző, testvéri szív dobog.
A komédia elején feltűnik Barbie is, a fegyveres nehézfiú. Az már önmagában komikus állapot, hogy szerepében nem egy izomkolosszus óriást látunk. Varga Ádámnak azonban elhisszük, hogy nem kell hegyomlásnak lenni ahhoz, hogy félelmetesnek tűnjön, miközben már a neve is arra is predesztinálja, hogy akkor se vegyük komolyan, ha pisztolyt ránt. Barbie a titokzatos Hóbagoly nyomát követve téved az étterembe, a tőle ellopott százmilliót keresi – és íme, ismét felbukkan egy megoldandó, feloldandó titok.
Gubik Petra Felicity szerepében furcsa barátnő, akit George, a pincér készül feleségül venni. Vidám, ugribugri, légies lány, aki túl könnyen esik szerelembe, de az is lehet, hogy a lányok tényleg mindig a rossz fiúkhoz vonzódnak. Vagy nem. Felicity igen. S mivel a szerelem – főleg a hirtelen támadt – vak, nem veszi észre, hogy ő is a vágyait üldözi. Pedig a férfi, George, akit elvileg szeret és aki szereti őt, mindvégig ott áll előtte. (Ez megint a komédia fontos eleme, hiszen A séf című színdarabban George-ot kettős szerepben látjuk. De erről majd később.)
Mr. Ferguson szerepében Szerednyey Bélát látjuk. Rendőrkapitányt alakít, Felicity apja, és Barbie után nyomoz, és olyan neveket is tud, mint például Hóbagoly. Egyfajta törvényi szigor, tisztes állampolgári viselkedés rezonőre ő, akinek valahonnan nagyon ismerős a fehérneműs Paris, és néha mintha az eszébe jutna, honnan is ismeri, de aztán mégse. Az előadásban van egy rész, amikor átmegy stand-uposba, de nem egyszerű eldönteni, hogy akkor szerepe szerint kell-e ennyire haloványak lennie, vagy ez most valóban fakóra sikerül. Mindenesetre ez rész – talán éppen ezért – roppant szórakoztató.
Gáspár Katának nem jut sok lehetőség a Lány szerepében, de amikor színre lép. éppen olyan, szinte kottára, mint Violet. Nadrágkösztümjében ő is korunk menedzsere, akit szemmel láthatóan nem érdekel semmi, ami családi érték, hiszen a világot csak úgy lehet megváltani, ha mindig ahhoz alkalmazkodunk, amit a piac megkíván és megenged.
Nyakukban a komédia
A séf című komédiában nincsen mellékszereplő. Mindenki fontos, mindenki számít, minden poén támaszkodik valakin, valakinek egy-egy mondatán, mozdulatán. A két főszereplő, Nagy Sándor és Járai Máté mégis központi szerepet kap. Tőlük ered minden, náluk fut össze minden. Okozói, formálói és elszenvedői mindennek. A kilakult helyzetet csakis maguknak köszönhetik.
Kettőjük játékdinamikája karmesteri lendületet ad az előadásnak. Amikor már úgy éreznénk, lassítnak, akkor lendülnek bele igazán.
Nagy Sándor csupa szív, nagy gyerek, akkor és annak ellenére is meg akarja menteni a családi éttermet, ha a lelke mélyén tudja, ez meghaladja a képességeit. Bizonyítani akar, mindenre és bármire is képes, még arra is, hogy miután a Barbiról lehúzott szűk ruhába öltözve lebukik a nővére előtt, azt is „bevállalja”, hogy ahhoz, hogy megéljen, kénytelen felnőttfilmes szerepet vállalni.
Járai Máté pedig kettős szerepben mutatja meg, hogy nem csupán karakterekben, hanem stílusokban is képes maradandót, igazán szórakoztatót alkotni. Belebújik Paris szerepébe, vagyis abba, amelyiknek eredetileg is séfnek kellene lennie. George és Paris karaktere így lesz komédiába illő kettős szerep, amit értelmezhetünk úgy is, hogy ez már a félreértések félreértésének dupla csavarja. Járai mindkét szerepében ragyog, Felicity szívét Parisként dobogtatja meg igazán; és úgy énekel francia sanzont, hogy ha becsukjuk a szemünket, Édit Paif Párizsában érezhetjük magunkat.
Ismert poénok új köntösben
Szente Vajk komédiája a klasszikus komédia elemeit és fordulatait követi. A séf kortalan, helytelen, vagyis bárhol játszódhatna, a nyugati világ működésére reflektál. Arra az alaphelyzetre épít, hogy ami nem eladható, arra nincsen szükség, az haszontalan, az már megunt. Valami új kell a helyére, ami eladható, amire szükség van, és egyáltalán nem haszontalan. De közben valahogyan a régit is meg lehetne őrizni, menteni.
Merthogy mi van az érzésekkel, a kötődésekkel, a teremtett értékekkel?
Minden feláldozható volna csak azért, mert a profit az úr?
A komédia arra is rámutat, hogy minden üzlet egyben emberi sors is, és leginkább attól értékes, hogy elveszíthető. Szente Vajk a muszáj és a miért is volna muszáj elé állít tükröt, a kettő közti dilemma karikírozásával nevetteti a kézenfekvőt. Karakterei pedig egyre mélyebbre merülnek önnön esendőségükben, ám a végén nem tűnnek el, hanem éppen emiatt térnek vissza oda, ahonnan el sem kellett volna indulniuk.
A séf ugyan mindenkit felnőttként ábrázol, a karakterek reakciói gyakran mégis gyermeiek, lebutítottan egyszerűek. Itt mindenki egyszerre naív és megvilágosodott. A párbeszédek, a francia nyelvű halandzsák, a poénnak szánt orosz szavak jelentései olykor fáradtan ismerősek, ám jól poentírozva mégis működnek a színpadon.
Szente Vajk jó kifőzte ezt a komédiát, nem is hagy más lehetőséget, csak azt, hogy megegyük, amit elénk tesz.
Szente Vajk: A séf
Játékszín / rendező: Szente Vajk / dramaturg: Lökös Ildikó / díszlet: Rákay Tamás
(Borítókép: A séf / Gombó Viola Lotti, Peller Anna, Varga Ádám, Járai Máté, Szerednyey Béla, Gáspár Kata, Nagy Sándor / Fotó: Kaszner Nikolett)
Engedd, hogy ez a tematikus ünnepi kötet elkalauzoljon a december titkaihoz, a csendes készülődéshez és a fáradt ünnepi sóhajokhoz.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!