Volt egy északi sarkkörön túli titokzatos bázis, a Schatzgräber, amelyet egy évvel Oroszország lerohanása, 1941-ben után hozták létre a nácik. A kutatóállomás stratégiai jelentőségét az adta, hogy nagyon fontos időjárási adatokkal szolgált a térségben mozgó katonai erők és szállítóhajók számára.
Az elmúlt évtizedben több kutatócsapat is kezdte feltárni az egykori bázist, amelynek következtében megállapították, hogy komoly fertőzés csapott ki annak idején az Alexandra-földi kutatóállomáson, ugyanis 1944-ben a táborban élő összes férfi nyers jegesmedvehúst fogyasztott, a fertőzött hústól pedig bélférgesek lettek.
A felfedezés nagy jelentőséggel bírt, mivel évtizedeken át nem tudták beazonosítani a náci meteorológiai állomás pontos koordinátáit a Ferenc József-földön.
A helyszínen egy elhagyatott, romos épületegyüttesre bukkantak, amelyről bebizonyosodott, hogy a Harmadik Birodalom egyik legészakibb, titkos bázisa volt a második világháború alatt. A Schatzgräber, azaz Kincskereső névre keresztelt állomás 1943 szeptemberében kezdte meg működését. Feladata stratégiai fontosságú volt: a náci hadvezetésnek pontos időjárási adatokra volt szüksége az Északi-tengeren közlekedő szövetséges konvojok és a német tengeralattjárók mozgásának tervezéséhez.
A kutatók több mint 500 tárgyi emléket gyűjtöttek össze a helyszínen, köztük: benzines hordókat és gépalkatrészeket, náci jelzésekkel ellátott személyes tárgyakat, meteorológiai mérőműszerek maradványait, és meglepően jó állapotban konzerválódott iratokat.
A legénység a készletek kifogyása miatt kezdett el jegesmedvére vadászni, csakhogy a húst azonban nem sütötték át megfelelően, így a teljes állomány megfertőződött trichinellózissal, azaz fonalféreg-fertőzéssel. A súlyosan beteg katonákat végül egy német tengeralattjárónak kellett kimenekítenie, az állomást pedig sorsára hagyták.
Ezt követően tengeralattjáróval kellett őket elszállítani a zord vidékről. A sziget stratégiai jelentősége a hidegháború alatt erősödött meg ismét, amikor az amerikaiak és az oroszok egyaránt szerettek volna minél nagyobb befolyásra szert tenni az Északi-sarki térségben, és megszerezni a régió gazdag természeti erőforrásait.
Ezek is érdekelhetnek:
Öt történelmi tévhit, amit sokan a mai napig elhisznek
Történelmünk tele van izgalmasabbnál izgalmasabb eseményekkel, sztorikkal, feljegyzésekkel, de ugyebár nem minden arany, ami fénylik.
Erre az öt, nyugtalanító fizikai paradoxonra máig nincs magyarázat
Öt meglepő gondolatkísérlet, ami alapjaiban kérdőjelezi meg a világ működését.
Rejtély, hogy miből áll ez a galaxis – 99%-át nem normál anyag alkotja
Találtak egy galaxist, amiben alig van látható anyag.