A húsvéti események jóval többet jelentenek egyszerű történetnél, a kereszténységet pedig mindennél mélyebben meghatározzák, mint ahogy utóbbi sem csupán egy hitrendszer és a hozzá tartozó rituálék összessége, sokkal inkább a létezés lényegét megragadó kérdésekre adott vagy épp meg nem adott válaszok örökös kutatása.
Léteznek örökérvényű igazságok, és az odavezető út is lehet hasonló, vannak azonban olyan határhelyzetek is, melyek számvetésre és szembenézésre késztetnek, nem utolsósorban pedig küzdelemre, akár önmagunkkal, akár a világ erkölcsi rendjével vagy épp a transzcendenssel.
Minderről a különféle művészeti alkotások is gyakorta tanúskodnak, köztük a következő filmek is, melyek mindegyike olyan, minden korban és pillanatban aktuális morális dilemmákkal foglalkozik, melyek mindannyiunknak tükröt tarthatnak. Ugyanakkor a húsvéthoz kapcsolódóan sajátos, parabolisztikus passiótörténetet is jelentenek, melyek nem feltétlenül adnak egyértelmű válaszokat, céljuk sokkal inkább az, hogy hosszú időre velünk maradva akár arra is képesek legyenek, hogy átírják mindazt, amit a világról, az életről és a hitről gondolunk.
Willem Dafoe Jézus szerepében.
Krisztus utolsó megkísértése
Níkosz Kazandzákisz azonos című regényéből 1988-ban készített filmet Martin Scorsese. A főszereplő, Willem Dafoe Jézust alakítja, akit a Sátán különféle bűnök formájában megkísért, így téve az alkotás központi témájává a Megváltó isteni és emberi természetének radikális ütköztetését, a saját vágyak és az isteni terv alapján elrendelt feladat, az egyéni boldogság és a felelősség, a test és lélek között feszülő ellentétek kérdéseit.
Bár a kritikusok többnyire pozitívan fogadták, és spirituális szempontból máig az egyik legfontosabb filmként említik, az egyház és a keresztény közösség részéről igencsak botrányosnak, de legalábbis megosztónak számít. Bár a film elején felirat is kiemeli, hogy a történet csupán fikció, és nem az evangéliumokon alapul, nagy felháborodást keltett Júdás alakjának modern értelmezése, valamint annak az alternatív valóságnak és emberi, boldog családi életnek a megjelenítése is, melyet a Sátán kínál Jézusnak a kereszthalál helyett, különös tekintettel Mária Magdolnával való házasságára és annak intim pillanataira.
Bár a filmben mindez feloldással zárul, emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy a gonosz sokszor nem a nagy bűnökkel csábít, sokkal inkább a kényelemmel, a könnyebb úttal, a kétes, de megnyugtató és ésszerű válaszokkal, annak idején a rendező halálos fenyegetéseket is kapott, egy szélsőséges csoport pedig egy mozit is felgyújtott, súlyos sérülteket hagyva hátra. Vannak országok, ahol máig tilos bemutatni, számos helyen csak cenzúrázva lehetséges, és Magyarországon is vették már le műsorról egyházi kérés hatására.
Némaság
Míg Scorsese előbbi filmje miatt sokáig nem számított a Vatikán kedvencének, 2016-os, Némaság című alkotásának világpremierjét ott tartották meg, négyszáz jezsuita pap részvételével, és a pápa is privát audienciát ajánlott fel számára.
Andrew Garfield a Némaság című filmben.
A történelmi dráma, melynek főszereplői között van Andrew Garfield, Adam Driver és Liam Neeson is, a 17. századi Japánban játszódik, és két fiatal jezsuita szerzetes útját követi nyomon, akik a keresztényüldözések közepette utaznak a szigetországba, hogy megtalálják eltűnt mentorukat.
Az Endo Suszaku azonos című regényéből készült alkotás, ahogy eredeti címe is utal rá, Isten csendjét és hallgatását is középpontba emeli, azt, miért tűnhet olyan gyengének szeretete a világ sötétségében, miért nem lép közbe a megannyi szenvedés láttán, mire bizonyíték ez a hallgatás, végül megszólal-e, és miért érdemes hinni mégis.
A film sajátos atmoszférája és képi világa részben gyönyörű, másrészt viszont naturalista és megdöbbentő módon ábrázolja az emberi kegyetlenséget. Felveti a hit és a cselekvés konfliktusának a kérdését, és olyan dilemmák elé állít, vajon bűn-e megtagadni Krisztust, ha azzal életek menthetők meg, a belül, mélyen megélt hit vagy annak külső formája számít-e igazán, és érdemes-e mártírnak lenni, ha az másoknak árt, vagy épp a saját lelki üdv feláldozása jelenti-e a legnagyobb és legszentebb áldozatot.
Egy rejtett élet
Terrence Malick 2019-es, eredetileg Radegund, majd Hidden life címre keresztelt filmje egy valós történelmi személyiség, a később boldoggá avatott osztrák földműves, Franz Jägerstätter életét helyezi középpontjába, pontosabban a döntését, miszerint úgy sem volt hajlandó részt venni a fegyveres harcokban, és hűséget esküdni Hitlernek, hogy tudta, emiatt halálbüntetés vár rá.
A csodálatos képekkel és zenével operáló film szívfájdítóan festi meg az egyszerű élet minden szépségét, a mindennapok, a házasság és a gyermeknevelés örömteli pillanatait, mindazt, amit a főszereplő a történelem, illetve hitéhez, elveihez való hűsége miatt elveszít, még ha bizonyos értelemben önként mond is le róluk. Annak ellenére is, hogy döntését senki sem támogatja, sem a falubeliek, sem egyháza különböző tekintélyszemélyei, akik mind arra biztatják, alkalmazkodjon, ahogy mindenki más, és fogadjon hűséget.
A lassú cselekmény és a hosszú beállítások hatására a Rejtett élet olyan, mintha egy belső monológ lenne, egy párbeszéd Istennel vagy épp ima, miközben univerzális üzenetet hordoz a csendben végzett, láthatatlan hősiességről, a személyes áldozatról, az egyetemes felelősségről.
A lírai, költői alkotás tele van a krisztusi úttal párhuzamba állítható történetbeli és vizuális motívumokkal, miközben felteszi a hívő ember egyik legfontosabb kérdését is: mi az élet végső értelme, otthon lenni itt a földön, vagy otthon lenni az égben?
Az ötödik pecsét
Az 1976-ban bemutatott magyar filmdráma forgatókönyvét a rendező, Fábri Zoltán írta Sánta Ferenc azonos című regénye alapján, főszereplői, Őze Lajos, Latinovits Zoltán, Márkus László, Bencze Ferenc és Horváth Sándor pedig a kor legnevesebb művészei közé tartoztak.
Az 1944 decemberében, a nyilas uralom végnapjaiban játszódó történet kisembereket állít a középpontjába, mondanivalója azonban univerzális, és ahogy a cím is utal rá, biblikus parafrázist is jelent.
A főszereplők kezdetben csak beszélgetnek, megemlítve egy fontos dilemmát: ha választaniuk kellene, egy lelkiismeret-furdalás nélkül kegyetlenkedő rabszolgatartó vagy egy ártatlanságát és tisztaságát megőrző, vele szembe nem szálló szolga szerepét vennék-e magukra.
Bár vannak, akik számára egyértelmű a válasz, szinte mindannyiukat továbbgondolásra készteti a kérdés, hamarosan pedig a való életben is el kell dönteniük, becstelenül akarnak-e élni, vagy meghalni becsülettel.
A döntés középpontjában egy krisztusi pózban kikötözött fogoly áll, pontosabban az, mit hajlandók megtenni vele, olyan kérdéseket feltéve a nézőknek, milyen árat kell fizetni az elvekért, és mit kell érte fizetniük másoknak, vannak-e körülmények, melyek közepette nem lehet jónak maradni, mit jelent helyesen cselekedni, mi számít önazonosságnak és önbecsapásnak, milyen viszonyban állhat a tett és a szándék, illetve milyen fokozatai vannak a rosszban való részvételnek.
Már 500 millióan streamelték ezt a sorozatot: 3 lebilincselő történet, amivel húsvétra hangolódhatsz
Ha inkább a sorozat a műfajod, ezekben nem fogsz csalódni.
Képek: Profimedia.hu.