Mintha bombatámadás érte volna, mintha áthaladt volna rakta a front. Összetört berendezések, elgazosodott beton, kilógó kábelek, üvegcserép, törmelék, por. Na meg kerítés, fegyveres őrökre, kutyákra figyelmeztető, belépést tiltó táblákkal. Nem kell messzire menni ehhez, a négy utcányi „háborús zóna” ott éktelenkedik Zugló közepén, a Róna utca – Egressy út – Mogyoródi út által körülvéve, egy akkora területen, amire két stadion is beférne. Valaha volt is itt egy stadionféleség, hiszen ez az egykori Postás Sport Egyesület telepe, az elmúlt két évtizedben azonban már nem hallatszott ki innen a labdák pattogásának tompa zaja.
Az egykori Postás SE sporttelepe Zuglóban évek óta elhagyatott, romos állapotban van, benőtt gaz, törmelék, üres és beomló épületek jellemzik
A területet őrzik, de gyakran másznak be urbexesek és graffitisok, akik dokumentálnak vagy rongálnak
Egykor a sporttelep a hazai sportélet meghatározó helyszíne volt, ma már csak emlékei maradtak meg
A terület jelenleg az MTK tulajdonában van, akik sportközpont létesítését tervezik Zugló önkormányzatával együtt
Az önkormányzat építési tilalmat tervez, hogy a területen csak közösségi, sportcélú beruházások és zöldterület valósuljon meg
Az egykori postás sportcentrum évek óta zárva, az egyesület is megszűnt, a villanyfényes teniszpályákon csak a szél játszik a gazzal, a focipályán fű helyett tarack nő, a tornacsarnok beázik, rohad. Pedig a postások egykor a hazai sportélet élmezőnyébe tartoztak, kerékpárosaik és asztaliteniszezőik sorra gyűjtötték be az aranyérmeket, de a többi sortágban is volt mitől tartania az ellenfélnek, ha a zuglói sporttelepre jöttek vendégként. A hatalmas terület évek óta üres, adja magát, hogy itt egyszer csak majd egy hatalmas lakópark nőhet ki a sportpályák romjaiból. Az elmúlt években többször is gazdát cserélt a terület, s bár még mindig az van kiírva, hogy a telep a Postás SE magántulajdona, már az is csak a múlté.
Mintha pánikszerűen, mindent otthagyva kellett volna elmenekülni a postások sportcsarnokából / Fotó: Urbex Gyula
– Ide nem szabad bejönni!- kiáltott rá a Blikk fotósára egy biztonsági őr, pedig még csak a Róna utcai járdáról fotóztuk a területet. A férfi aztán kicsit lenyugodott, azt mondta, muszáj vigyázniuk az épületre, mert bár kihalt, azért nagy bent a forgalom.
– Naponta másznak be a kerítésen a kalandorok, graffitisek, akiknek kihívás, hogy összefessék a még megmaradt falakat – mondta András. – Innen ellopni már nem nagyon lehet semmit, de ami még megmaradt, arra vigyáznunk kell, főleg a csarnok belső részére, hátha egyszer megújul és újra életre kel. Ha sportlétesítmény lesz a helyén akkor is szép lehet a még megmaradt rész, ha nem, akkor is fel lehetne használni. Hogy mi lesz? Egyik nap ezt mondják, másik nap azt, nekem az a dolgom, hogy vigyázzak rá, ne pusztuljon, csúnyuljon tovább.
A budapesti urbexesek, az elhagyott épületek városi felfedezői éppen azt tartják igazi kihívásnak, ha olyan helyre mehetnek be, s készíthetnek képeket, amit elvileg őriznek. Felháborítónak tartják, hogy egy ilyen telep a város közepén így elcsúfítsa Budapestet, jobb sorsot érdemelne az egykori Postás pálya.
A romos falak mögött még látszik az egykori Postás sportcsarnok szépsége, kár lenne hagyni, hogy ez is az enyészetté legyen / Fotó: Urbex Gyula
– Gyula nevű kalandtársunk, a hazai urbexesek egyik legjobbja készített remek felvételeket arról, mit látott bent, tényleg döbbenet, mi több, gyalázat, hogy egy ilyen szép épület, egy sport fellegvár az enyészeté legyen – mondta a Blikknek a Gomez becenévre hallgató urbexes, aki szintén járt már bent. – Az igazi kalandor csak dokumentál, sajnos tényleg vannak olyanok, akik azért másznak be, hogy még jobban elcsúfítsák az amúgy is halálra ítélt épületeket. A Postás telepre nem nehéz bejutni, hatalmas, szerintem azért nem őrzik komolyan a csarnokot, mert innen már elvinni nem lehet semmit. Ha fel tudjuk hívni az emberek figyelmét arra, ez a telep jobb sorsot érdemelne, már volt értelme annak, hogy bejutottunk.
A hatalmas területen ma csak gaz nő, csak a szél által felkapott levelek pörögnek a labdák helyett / Fotó: Fuszek Gábor
Az urbexesek bent készített felvételein látszik, valaha gyönyörű volt a postások tornacsarnoka, belső szökőkúttal, szoborral. Edzőtermek, tekepálya, volt itt minden. Aztán egyszer csak megállt az élet, egy levetett mez, pár leeresztett labda, néhány trófea, érem, zászló a falakon. Na meg rengeteg por, szemét, mintha egyik pillanatról a másikra pánikszerűen el kellett volna hagyni a területet, zombi-filmek díszleteinél látni hasonló körülményeket.
Zugló polgármestere szerint a kerület határozatot fog hozni arról, a Postás sporttelep helyén véletlenül se épülhessen lakópark / Fotó: Facebook
– A terület most hivatalosan az MTK sportegyesület tulajdona, akik a kerület megkeresésére azt válaszolták, sportközpontot létesítenek a telken, felélesztve az egykori Postás sporttelep közel egy évszázados hagyományait – mondta Rózsa András, Zugló polgármestere. – A klub ráadásul örömmel vette, hogy ebben Budapest XIV. kerülete is segítene, nekünk is az az érdekünk, hogy az itt lakóknak legyen egy új, modern sportolási lehetősége. Hogy mégsem történhessen meg az, hogy valaki gondol egy nagyot, a terület megint gazdát cserél és itt lakópark épül, az önkormányzat határozatot fog hozni arról, hogy építési tilalom alá kerüljön a terület, csak sportcélú, közösségi célú beruházások lehetnek az egykori Postás sporttelepen, parkosítással, zöldterülettel, erre van igazán szüksége a városnak.