Az elmúlt hét meglepő fordulatot hozott a forint számára, a hazai fizetőeszköz érdemben erősödni tudott az euróval szemben, és több ponton is felülmúlta a várakozásokat. Míg egy héttel korábban 389 körüli szinten zárt az árfolyam, addig a hét végére már 384 közelébe erősödött, sőt rövid időre a 382-es szint alá is benézett. Ez a mozgás különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy a forint erősödése nem egyetlen tényezőhöz köthető, hanem több piaci hatás együttes eredményeként alakult ki.
A hét elején már látszott az erősödési tendencia, de igazán látványossá akkor vált, amikor az olaj ára csökkenni kezdett. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint érdekes módon azonban a későbbi olajár-emelkedés már nem gyengítette vissza a forintot, ami arra utal, hogy a hazai deviza mozgását más tényezők is támogatták. Eközben a dollár jóval szorosabban követte az olajpiaci változásokat, így az euró-dollár árfolyam alakulása is más dinamikát mutatott.
A forint nemcsak az euróval, hanem a régiós devizákkal szemben is erősödni tudott, a lengyel zlotyval szemben több mint 1 százalékos pluszt ért el. Ez egyrészt rámutat a forint nagyobb érzékenységére és volatilitására, másrészt pedig arra, hogy a hét során általános régiós devizaerősödés is megfigyelhető volt.
Trump egyetlen megszólalása elég volt
Ha lépésről lépésre nézzük végig a hetet, jól látszik, mennyire hullámzó volt a piaci hangulat. A hét elején még a bizonytalanság és az óvatosság dominált. Ezt elsősorban a közel-keleti feszültségek erősödése táplálta, Donald Trump amerikai elnök a hétvégén arról beszélt, hogy akár Irán olajkészleteinek megszerzését is célba vehetné, és egy, a térségben stratégiai jelentőségű pontnak számító Kharg-sziget elleni katonai fellépés lehetőségét is felvetette.
Ahogy arra Rodic Ádám, az MBH Elemzési Centrum makrogazdasági elemzője felhívta a figyelmet, közben olyan hírek is napvilágot láttak, hogy Irán díjat vetne ki a Hormuzi-szoroson áthaladó hajókra, sőt az amerikai és izraeli zászló alatt közlekedő tankereket is kitilthatná. Mindez tovább fokozta az aggodalmakat a piacokon. A befektetők gyorsan reagáltak, az olaj ára ismét emelkedni kezdett, ami a dollárnak kedvezett, a forintra viszont nyomást helyezett. Ennek megfelelően a magyar deviza hétfő reggel még gyengébb szinteken, közel 390-es euróárfolyam és 340 körüli dollár mellett kezdte a hetet.
„Kedden azonban javult a hangulat. A piacok abban bíztak, hogy az USA és Irán között akár közvetlen kommunikáció is indulhat, és csökkenhet az eszkaláció veszélye. Az olajár mérséklődése és az optimizmus a forintot is támogatta, az euró-forint árfolyam reggel 386,45-nél állt, majd fokozatosan 384 alá erősödött. A napot 384,05 körül zárta a hazai deviza” – összegezte az MBH elemzője. Eközben kiderült, hogy
januárban 26,3 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset – igaz, ebből 18 százalékpontot a fegyverpénz egyszeri kifizetése magyarázott. A fegyverpénz nélkül 8,3 százalékos lett volna a bérdinamika.
Kedden már változott a hangulat, és a befektetők figyelme inkább a makrogazdasági adatok felé fordult. Több fontos adat is érkezett, a német munkanélküliségi ráta 6,3 százalékon alakult, míg az eurózóna inflációja 2,5 százalékra emelkedett.
Az infláció növekedése mögött elsősorban az energiaárak álltak, ami jól mutatja, a geopolitikai feszültségek gyorsan begyűrűznek a gazdasági mutatókba is. A piaci hangulat viszont már kevésbé volt borús, mint a hét elején. Az euró erősödött a dollárral szemben, az árfolyam a reggeli 1,1470-es szintről egészen 1,1555-ig emelkedett. Ez részben annak volt köszönhető, hogy a befektetők egyre inkább abban bíztak, hogy a közel-keleti konfliktus nem eszkalálódik tovább, sőt rendeződhet is.
Szerdára tovább javult a hangulat a piacokon, és egyre inkább az optimizmus került előtérbe. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy Donald Trump a kedd esti nyilatkozatában már arról beszélt: a háború lezárása elérhető közelségbe került. A hírek szerint Irán is nyitott lehet a konfliktus befejezésére, amennyiben megfelelő biztonsági garanciákat kap. Ez a fordulat érezhetően megnyugtatta a befektetőket. A javuló kockázati étvágy különösen a régiós devizákon látszott meg, és
ezek közül is a forint teljesített a legjobban. A hazai fizetőeszköz látványos erősödést mutatott: az euróval szembeni árfolyam a reggeli 384,20-ról 383,50 közelébe csúszott, napközben pedig még a 381,50-es szintet is elérte.
Közben az eurózónából érkező adatok vegyesebb képet festettek, a munkanélküliségi ráta enyhén, 6,2 százalékra emelkedett, ami némileg rontotta a hangulatot. Ezzel szemben az Egyesült Államokból kifejezetten kedvező számok érkeztek: az ADP adatai szerint márciusban 62 ezer új munkahely jött létre a magánszektorban – jóval több a vártnál –, miközben a kiskereskedelmi forgalom is 0,6 százalékkal bővült havi alapon. Mindezek ellenére a devizapiacot továbbra is elsősorban a közel-keleti fejlemények mozgatták, amelyek szerdán egyértelműen a feszültség enyhülése felé mutattak.
Ahogy arra az elemzők is felhívták a figyelmet, csütörtökre viszont ismét fordulat állt be a piaci hangulatban. A korábbi optimizmust felváltotta az óvatosság, miután Trump újabb nyilatkozatában arról beszélt, bár az iráni háború akár két-három héten belül véget érhet, addig még intenzív, kemény támadások várhatók. Ez a kilátás nem nyugtatta meg a piacokat, sőt inkább aggodalmakat hozott. A befektetők aggódnak, hogy a következő hetekben károk érhetik a térség energetikai infrastruktúráját, ami komoly hatással lehet a globális ellátásra. Ennek hatására az olaj ára ismét megugrott, és újra 100 dollár fölé emelkedett, miközben a dollár is erősödni kezdett.
A csütörtöki hangulatromlás ellenére a forint meglepően ellenállónak bizonyult. Bár a nemzetközi környezet ismét bizonytalanná vált, a hazai deviza péntek délutánra így is erősebb szinteken állt, mint a hét elején, az euróval szemben 384 alá, a dollárral szemben pedig 334 forint alá erősödött. De a hét zárása már korántsem volt teljesen megnyugtató. Pénteken újabb hírek láttak napvilágot, amelyek a közel-keleti feszültség további fokozódását vetítették előre. Ez pedig ismét emlékeztette a befektetőket arra, hogy a kockázatok továbbra is jelen vannak – és ha a helyzet romlik, az könnyen nyomás alá helyezheti a forintot is a következő időszakban.
Mi várható a napokban?
A kilátásokat illetően Regős Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő héten is elsősorban az iráni konfliktus és az energiaárak alakulása mozgathatja a forintot. A kettő szorosan összefügg, minden, ami a háborúval kapcsolatos hírekben történik, gyorsan megjelenik az olaj- és gázárakban, ez pedig közvetlenül hat a devizapiacokra is. Kiemelt jelentősége van a Hormuzi-szoros helyzetének, ez az egyik legfontosabb globális szállítási útvonal. Ha itt fennakadások alakulnak ki, az azonnal megdobhatja az energiaárakat, ami a forint szempontjából inkább kedvezőtlen forgatókönyv.
Emellett a vasárnap esedékes választások is tartogathatnak meglepetéseket. A kampányhírek és politikai fejlemények már rövid távon is befolyásolhatják az árfolyamot, de a jelentős mozgások várhatóan majd hétfőn, az eredmények ismeretében érkezhetnek.
A rövid hét ellenére sem maradunk fontos makrogazdasági adatok nélkül. A hazai szempontból talán legizgalmasabb adat a márciusi infláció lesz, amely szerdán jelenik meg, együtt a februári ipari termelési és kiskereskedelmi számokkal. Ezek együtt elég átfogó képet adhatnak arról, milyen állapotban van jelenleg a magyar gazdaság. A legutóbbi, februári infláció kifejezetten alacsony, 1,4 százalékos szinten alakult, ami még az elemzői várakozásokat is alulmúlta.
Ugyanakkor már akkor is látszott, hogy ez inkább egy átmeneti mélypont lehetett. A bázishatások miatt szinte borítékolható volt, hogy márciusban ismét emelkedni kezd az infláció. Ezt a folyamatot azóta tovább erősítette az energiaárak megugrása, amely a közel-keleti konfliktus következménye. Így bár továbbra sem számíthatunk kiugróan magas inflációra, az előző hónaphoz képest már érezhető növekedés jöhet: a várakozások szerint a pénzromlás üteme 2,1 százalék körül alakulhat. További fontos adatközlések:
Csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank közli a nemzetközi tartalékok alakulását – a korábbi növekedés után akár csökkenés is jöhet az energiaimport finanszírozása miatt.
Pénteken érkezik a márciusi államháztartási gyorstájékoztató, amely megmutatja, sikerült-e javítani a februári magas hiány után.
A legfontosabb nemzetközi adatok az amerikai inflációs számok:
Csütörtök: PCE-infláció (a Federal Reserve által kiemelten figyelt mutató)
Szintén csütörtökön jelenik meg az amerikai negyedik negyedéves GDP harmadik becslése.
Péntek: márciusi fogyasztói árindex (CPI), amelyre már hatással lehet az energiaárak emelkedése.
Az Eurostat több adatot is publikál: lakásárak, ipari termelői árak, kiskereskedelem és fizetési mérleg – ezek inkább háttér-információk a piac számára.
A régióban kamatdöntések is jönnek:
Lengyel Nemzeti Bank – várhatóan marad a 3,75 százalék.
Román Nemzeti Bank – várhatóan marad a 6,5 százalék. Romániában továbbra is magas az infláció (februárban 9,3 százalék), ami szintén a szigorú monetáris politikát indokolja.
„Az elmúlt héten túl pesszimista voltam, és egy 385 és 410 közötti sávot adtam meg – ennél volt erősebb is a forint a héten. Ami biztosnak tűnik, hogy a közel-keleti események és a hazai választások miatt a volatilitás továbbra is erőteljes lehet. Az e heti erősödés nyomán most egy 378 és 400 közötti sávot adnék meg erre a hétre” – mondta az Indexnek Regős Gábor. Varga Zoltán, az Equilor elemzője szerint az euró-forint árfolyamában a 378–390-es, míg a dollár-forint esetében a 325–345-ös tartomány látszik bejárhatónak.
Egy kifejezetten hektikus hetet zárunk
A mögöttünk álló hét az energiahordozók és a tőzsdék szempontjából is kifejezetten mozgalmasan alakult – a piaci irányokat szinte végig a közel-keleti hírek határozták meg. A Brent típusú kőolaj ára végül 109 dollár körül zárta a hetet, ami emelkedést jelent az egy héttel korábbi 107 dolláros szinthez képest. Közben azonban jelentős kilengéseket láthattunk: az ár rövid időre még a 100 dolláros szint alá is benézett, de ez nem bizonyult tartósnak. Az olajpiacot szinte kizárólag a közel-keleti fejlemények és az azokkal kapcsolatos politikai nyilatkozatok mozgatták.
A Hormuzi-szoros részleges nyitása, illetve Irán korlátozó kijelentései, valamint Donald Trump egymásnak részben ellentmondó üzenetei mind erős hatással voltak az árfolyamra. Amikor a béke esélye nőtt, az ár esett, amikor viszont újabb katonai feszültségek kerültek előtérbe, az olaj gyorsan drágulni kezdett. A földgáz ára eközben nem követte az olaj hektikus mozgását. A holland tőzsdén jegyzett ár a múlt heti 54 euró per megawattóráról 50 közelébe csökkent, sőt hét közben 47 alá is benézett.
Ebben szerepet játszott a háború esetleges lezárásával kapcsolatos optimizmus, de a melegebb időjárás és a megújuló energiaforrások magasabb termelése is lefelé nyomta az árakat. A részvénypiacokon szintén erősen érezhető volt a geopolitikai hatás. A BUX végül 1,81 százalékos emelkedéssel zárta a hetet, elsősorban a szerdai, 2,4 százalékos ugrásnak köszönhetően. Csütörtökön ugyan eséssel indult a nap, de a piac ezt később nagyrészt ledolgozta.
A vezető részvények közül messze a OTP mozgott a legnagyobb kilengésekkel, a hét során több irányváltás után végül 3,4 százalékos pluszban zárt, különösen a szerdai, 5 százalék feletti ugrásnak köszönhetően. A Mol ezzel szemben gyengébben teljesített, 1,9 százalékos csökkenéssel zárta a hetet, és még az olajár-emelkedésből sem tudott érdemben profitálni. A Magyar Telekom végül 2,5 százalékos emelkedéssel zárt, amit főként a szerdai erősödés húzott fel, míg a Richter szintén pozitív hetet zárt, 2 százalékos pluszban.
Összességében egy kifejezetten hektikus, de végül inkább pozitív hangulatú hetet láthattunk, ahol a geopolitikai hírek szinte azonnal megjelentek mind az energia-, mind a részvénypiacokon.
(Borítókép: Szavazás 2024. június 9-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!