Április 1-jére virradva az utolsó hely is elkelt az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó közös rendezésével megvalósuló nyári labdarúgó-világbajnokságra. Ezzel teljessé vált a kibővített, 48 főt számláló mezőny, ami bizony nemcsak a szokásos fő esélyeseket, de számos meglepő résztvevőt is felvonultat.
Kezdjük a korábbi világbajnokokkal. Az ötszörös aranyérmes (1958, 1962, 1970, 1994, 2002) Brazília a története során eddig mind a 23 alkalommal kvalifikálta magát a négyévente megrendezésre kerülő világtornára, ez pedig tavaly sem volt másképp, így továbbra is tartja hibátlan mérlegét a térségi selejtezőkből egyébként óriási meglepetésre csak ötödikként kvalifikáló selecao.
A címvédő – na meg persze háromszoros győztes (1978, 1986, 2022) – argentinok ezzel szemben kilencpontos előnnyel végeztek a dél-amerikai csoport élén, így kérdés sem fért Lionel Messiék kijutásához, míg a kétszer (1930, 1950) révbe érő Uruguay a brazilokat csak jobb gólkülönbséggel előzte meg a selejtezőben, így Montevideóban nem éppen bomba formában várják a júniust.
A selejtezőkben remek teljesítményt nyújtott a címvédő Argentína
Fotó: NurPhoto / Getty Images
Európában a 21. részvételét csoportgyőztesként bebiztosító Németország viszi a prímet. A négyszeres vb-győztes (1954, 1974, 1990, 2014) nemzet csupán kétszer hagyta ki a futball ünnepének számító rendezvényt. Az 1930-as első felvonáson még önszántukból nem vettek részt, 1950-ben viszont eltiltás akadályozta meg a pályára lépést.
Olyan egyébként még egyszer sem fordult elő, hogy sorozatban három tornán maradjanak érem nélkül, legutóbb pedig éppen 2014-ben végeztek a dobogón (akkor, mondjuk, a legfelső fokán), szóval ha csak a statisztikából indulunk ki, bizakodva készülhet a nyárra a Nationalelf.
A franciák (1998-ben és 2018-ban értek csúcsra), az angolok (1966) és a spanyolok (2010) is hozták a kötelezőt, nem úgy, mint a négyszeres bajnok (1934, 1938, 1982, 2006) Olaszország, ami a bosnyákok elleni zenicai égés után már sorozatban harmadszorra csúszott le a világbajnoki részvételről. Az olaszok az első vb-re, amit 1930-ban rendeztek, még nem neveztek, és utána csupán egyetlen alkalommal, 1958-ban fordult elő, hogy nem sikerült kvalifikálniuk. Most pedig egymás után harmadszorra.
Rengeteg visszatérő mellett négy új arc is beköszön
Ami viszont az egyik országnak tragédia, az a másiknak euforikus öröm. Bosznia története során másodszorra jutott ki a vb-re a 40 éves Edin Dzeko vezérletével. Legutóbb (és először) 2014-ben jött össze a bravúr, az akkori keretből egyedül a veterán csatár maradt meg hírmondónak.
Számos visszatérő akad a mezőnyben. Irak 40, míg a Kongói Demokratikus Köztársaság és Haiti 52 év után verekedte vissza magát a legjobbak közé. De a skót, osztrák, norvég hármas is 28 esztendős átkot tört meg kijutásával.
Persze az elsőbálozókat se felejtsük el. Amíg négy éve csupán a házigazda Katar debütálhatott a világbajnokságon, idén – a létszámbővítésnek is köszönhetően – megnégyszereződött ezen országok száma.
Curacao hatalmas meglepetést okozva előzte meg Jamaicát (utóbbi válogatottja az interkontinentális pótselejtezőben a Kongói DK ellen búcsúzott) az észak- és közép-amerikai selejtezők harmadik körében, míg a Zöld-foki-szigetek a nyolcszoros vb-résztvevő Kamerunt maga mögé utasítva kaparintotta meg első részvételét.
Jordánia tizenkét évvel korábban csak egy hajszállal maradt le a 2014-es brazíliai tornáról, akkor az interkontinentális pótselejtezőben Uruguay ellen hasalt el a közel-keleti ország. Most nem bízta az utolsó pillanatra a 2023-as Ázsia-kupa ezüstérmese, csoportjából magabiztosan (egyedül a Koreai Köztársaság előzte meg) jutott tovább, ezzel az elsők között kvalifikálta magát a nyári megmérettetésre.
A jordániai válogatott ünnepli a világbajnoki kijutást az Omán elleni mérkőzés után 2025. június 5-én
Fotó: NurPhoto / Getty Images
De Üzbegisztán útja is kalapemelést érdemel. A FIFA-világranglistán jelenleg 50. helyen álló nemzet közel egy évtizedig építkezett, hogy hasonló magasságokba kerülhessen vissza (2022-ben 85. is volt), ezt a felfejlődést pedig egy automatikus vb-kijutással koronázták meg a tavalyi évben.
Meccset sem kell nyerni a selejtezőben a kijutáshoz
Ha előzetesen azt mondanánk az embernek, hogy egy ország a selejtezőcsoportjában meccseinek 80 százalékát elveszítve is kijuthat a tornára, bizonyára kétkedve fogadná a felvetést. Svédország (0 győzelem, 2 döntetlen, 4 vereség) esetében mégis erről beszélhetünk.
Gyökeres Viktorék teljesen szétestek a selejtezők idejére, Svájc és Koszovó ellen oda-vissza kudarcot vallottak, egyedül Szlovénia ellen sikerült összekapargatni két árva pontot.
Beszédes, hogy a tavaly őszi küzdelmek előtt még a világranglista 29. helyén álltak, november közepére pedig már 13 helyet zuhantak a svédek.
A mentőövet számukra a Nemzetek Ligája-szereplés jelentette. Svédország ugyanis megnyerte csoportját a C divízióban, és mivel négyesében az első két helyen kívül (utolsóként) végzett, így annak ellenére, hogy mindössze két pontot szerzett az észak-európai ország, a pótselejtezőben találta magát.
Élt is második esélyével a svéd válogatott, Ukrajnát éppen Gyökeres triplájával verték 3–1-re Valenciában, míg Lengyelország ellen hazai pályán harcolták ki a vb-részvételt egy fordulatos, 3–2-re végződő összecsapáson.
A svéd csapat tagjai ünneplik a kvalifikációt a lengyelek elleni 3–2-es pótselejtezős győzelmet követően
Fotó: Linnea Rheborg – UEFA / Getty Images
Haaland a maga kategóriájában, Ázsiában csak úgy termelték a gólokat
Ha a gólszerzők között végigtekintünk, egyből szembetűnő lehet Erling Haaland 8 mérkőzésen szerzett 16 találata, amivel messze a legjobb gólátlagot produkálta a mezőnyben.
játékos neve
nemzetiség
gólok száma
mérkőzések száma
gólátlag
Erling Haaland
norvég
16 gól
8 mérkőzés
2 gól/meccs
Almaz Ali
katari
12 gól
14 mérkőzés
0,86 gól/meccs
Mohamed Amura
algériai
10 gól
10 mérkőzés
1 gól/meccs
Mehdi Taremi
iráni
10 gól
15 mérkőzés
0,66 gól/meccs
Szon Hung Min
dél-koreai
10 gól
13 mérkőzés
0,77 gól/meccs
Mohamed Szalah
egyiptomi
9 gól
9 mérkőzés
1 gól/meccs
Ajman Huszein
iraki
9 gól
16 mérkőzés
0,56 gól/meccs
Ali Olwan
jordániai
9 gól
13 mérkőzés
0,69 gól/meccs
Chris Wood
új-zélandi
9 gól
5 mérkőzés
1,8 gól/meccs
Több európai játékost azonban nem véletlenül nem találunk a góllövőlista élén, a négyfős csoportok miatt számos nemzet csupán hat mérkőzéssel (ötfős esetén nyolccal) számolhatott, de ha még hozzávesszük a pótselejtezőket, akkor is legfeljebb nyolc (vagy a másik esetben tíz) találkozóból megoldhatta egy ország a kijutást.
Ezzel szemben az ázsiai selejtezősorozat még a kontinens legjobbjaitól, például Japántól, Ausztráliától vagy a Koreai Köztársaságtól is minimum 16 találkozót(!) követel meg az automatikus kvalifikációért cserébe, így jóval több mérkőzés áll a gólvágók rendelkezésére.
A klubszinten az angol Nottingham Forrestnél szereplő Chris Wood esetében azért érdemes lehet megjegyezni, hogy az öt meccsen vágott kilenc gólja bár elvitathatatlanul bravúros, az áldozatául eső ellenfelek (Tahiti, Vanuatu, Szamoa, Fidzsi-szigetek) minősége átlagban jócskán elmarad a többi szövetség országaitól.
A 34 éves Chris Wood vezéregyénisége az új-zélandi válogatottnak
Fotó: SOPA Images / Getty Images
A 34 éves támadónak mindenesetre 16 év után ez lesz a második világtornája Új-Zélanddal. Anno a dél-afrikai tornára még 18 éves tehetségként hívták be a keretbe, ezúttal viszont már a válogatott gólrekordereként (88 mérkőzésen 45 találat) vezetheti pályára honfitársait mint a csapat kapitánya.
Ezek után talán nem túlzás kimondani, jobbnál jobb sztorikban dúskál az idei világbajnokság is, amit június 11. és július 19. között három országban, az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban rendeznek.
A 2026-os labdarúgó-világbajnokság csoportbeosztása
A csoport: Mexikó (rendező, 15. a világranglistán), Dél-Korea (25.), Dél-Afrika (60.), Csehország (41.)
B csoport: Kanada (rendező, 30.), Svájc (19.), Katar (55.), Bosznia-Hercegovina (65.)
C csoport: Brazília (6.), Marokkó (8.), Skócia (43.), Haiti (83.)
D csoport: Egyesült Államok (rendező, 16.), Ausztrália (27.), Paraguay (40.), Törökország (22.)
E csoport: Németország (10.), Ecuador (23.), Elefántcsontpart (34.), Curacao (82.)
F csoport: Hollandia (7.), Japán (18.), Tunézia (44.), Svédország (38.)
G csoport: Belgium (9.), Irán (21.), Egyiptom (29.), Új-Zéland (85.)
H csoport: Spanyolország (2.), Uruguay (17.), Szaúd-Arábia (61.), Zöld-foki-szigetek (69.)
I csoport: Franciaország (1.), Szenegál (14.), Norvégia (31.), Irak (57.)
J csoport: Argentína (3.), Ausztria (24.), Algéria (28.), Jordánia (63.)
K csoport: Portugália (5.), Kolumbia (13.), Üzbegisztán (50.), Kongói DK (46.)
L csoport: Anglia (4.), Horvátország (11.), Panama (33.), Ghána (74.)
(Borítókép: Anp/Getty Images )
Ismerd meg a magyar labdarúgás hősének emlékezetes pillanatait!
Folytassa, Mister!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!