A Hormuzi-szoros blokádjával foglalkozó hírek általában az üzemanyaghiánnyal foglalkoznak, pedig a Perzsa-öböl nemcsak az energiahordozók áramlásáért felel, hanem a világ egyik legfontosabb iparialapanyag-központja is, így a szoros helyzete túlmutat a kőolajon és földgázon.
A modern ipar alapja
Az egyik legfontosabb ipari termék, amely veszélybe kerül, az az alumínium.
A Perzsa-öböl az elmúlt húsz évben az alumíniumipar egyik globális központjává vált. Bahreinben működik az Alba, a világ egyik legnagyobb egy helyszínes alumíniumkohója, az Egyesült Arab Emírségekben pedig az Emirates Global Aluminium évente több mint 2,7 millió tonna primer alumíniumot termel. Ez a mennyiség önmagában a világ alumíniumkínálatának közel 4 százalékát jelenti – írja az infostart.hu.
A lap emlékeztet, hogy egyetlen nagy kohó leállása 2022-ben 15 százalékkal emelte az alumínium árát Európában, így igencsak fontos, hogy ennek szállítása akadálymentes maradjon.
A búza ára is a tengeri szoroson múlik
A karbamid, a nitrogénműtrágya egyik legfontosabb formája a globális mezőgazdaság kulcsinputja. A világ műtrágyatermelésének jelentős része a Perzsa-öbölből érkezik, Katar a QAFCO-üzem révén a világ egyik legnagyobb exportőre.
Ha a műtrágya ára nő, akkor a gazdák kevesebbet használnak belőle, ami csökkenti a terméshozamokat, és végül magasabb élelmiszerárakhoz vezet. A Világbank korábbi elemzése szerint a műtrágyaárak 10 százalékos növekedése globálisan akár 1-2 százalékkal csökkentheti a gabonatermelést. Ez önmagában nem tűnik drámainak, de a világ élelmiszerpiaca már kis változásokra is érzékenyen reagál.
A műtrágyaellátás másik kritikus eleme a kén, amelyből kénsav készül, a foszfátműtrágya előállításának alapja. Katar és az Egyesült Arab Emírségek jelentős kénexportőrök. A kén ára sokáig alacsony volt, mert az olaj- és gázfeldolgozás melléktermékeként keletkezett, de az utóbbi években a piaci ár többször is megduplázódott. Ha a szoros zárva van, a kénexport visszaesik, ami a műtrágyaiparon keresztül újabb nyomást gyakorol az élelmiszerárakra.
Műanyag és metanol
A Perzsa-öböl az egyik legnagyobb műanyagalapanyag-exportőr a világon. A szaúdi és katari petrokémiai komplexumok hatalmas mennyiségben gyártanak polietilént és más polimereket, amelyekből csomagolófóliák, kábelburkolatok, háztartási eszközök és ipari termékek készülnek. A globális műanyagpiac mérete meghaladja az évi 400 millió tonnát, ebben a rendszerben a Perzsa-öböl kulcsfontosságú exportcsomópont. Ha a szoros lezárul, a csomagolóipar, az élelmiszeripar és az autóipar egyszerre érzi meg a hatást.
Szaúd-Arábia a világ egyik nagy metanoltermelője, exportjának jelentős része Ázsiába tart. A metanolt a vegyipar alapmolekulájának nevezik, hiszen formaldehid, műgyanták, oldószerek készülnek belőle. A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint a globális metanolkereslet évente meghaladja a 90 millió tonnát, és gyorsan növekszik, hiszen egy modern bútorlap, egy laminált felület vagy az autóipari kompozitanyag előállításában egyaránt nélkülözhetetlen.
Az öbölállamok is megéreznének egy hosszabb lezárást
A válság nem egyirányú, ugyanis az öbölállamok maguk is függenek a tengeri szállítástól. A sivatagos éghajlat és a vízhiány miatt a régió évente több mint 30 millió tonna gabonát importál, amelynek nagy része tengeren érkezik. Ha a szoros lezárul, az élelmiszerárak gyorsan emelkednek.
Az egészségügy hasonlóan sérülékeny, mivel a legtöbb gyógyszer Európából, az Egyesült Államokból vagy Indiából érkezik. Légi szállítás lehetséges, de drága és korlátozott. A Covid-járvány idején már látszott, milyen gyorsan alakulhat ki készlethiány, ha a szállítási láncok akadoznak.
Az öbölállamok ambiciózus beruházási programjai – a futurisztikus NEOM várostól a petrokémiai bővítésekig – szintén megakadhatnak. A turbináktól a vezérlőrendszerekig rengeteg ipari berendezés érkezik tengeren Európából, Japánból és Dél-Koreából. Egyetlen hiányzó alkatrész hónapokra leállíthatja egy komplett üzem átadását.
Dubaj és Abu-Dzabi emellett a Közel-Kelet egyik legfontosabb autólogisztikai központja. Az Egyesült Arab Emírségek évente több mint 20 milliárd dollár értékben importál személyautókat. Ha a szoros forgalma leáll, ez a rendszer gyorsan megakad, és mivel az autópiac csak néhány hónapos raktárkészletekkel dolgozik, a hiány és az áremelkedés gyorsan végigfut a régión.
Hogyan jutottunk idáig?
A válság február 28-án kezdődött, amikor az Egyesült Államok és Izrael légicsapásokat indított Irán ellen. Teherán válaszul március 4-én lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen a globális olaj- és gázkereskedelem mintegy ötöde halad át. Már március első napjaiban az iráni erők tankerhajót bombáztak a szorosban, majd március 7-re több száz hajó és több millió hordónyi olaj rekedt a térségben.
Március 12-re a szoros gyakorlatilag lezárult a kereskedelmi hajók előtt, a Brent nyersolaj ára átlépte a hordónkénti 100 dollárt, a csúcson pedig 126 dollárt ért el. Több kereskedelmi hajót is találat ért, és Irán azzal fenyegetőzött, hogy készüljenek fel a 200 dolláros olajárra.
Március közepére a helyzet tovább romlott. Csaknem négy héten át szinte egyetlen tanker sem kelt át a szoroson anélkül, hogy ne fizetett volna Teheránnak, miközben az amerikai haditengerészet nem találta a választ a blokád feltörésére. Irán szokatlan hadviselési módszereket – drónokat, tengeri aknákat és távirányítású robbanócsónakokat – vetett be.
A Nemzetközi Energiaügynökség vezetője, Fatih Birol figyelmeztetett, hogy „április sokkal nehezebb hónap lesz, mint a március”. Birol kiemelte, hogy márciusban még érkeztek olyan szállítmányok, amelyek a háború kitörése előtt haladtak át a szoroson, áprilisban viszont már nem lesz ilyen utánpótlás. Az IEA-vezető felidézte, hogy az 1973-as és az 1979-es válság idején egyenként napi 5 millió hordó tűnt el a piacról – most viszont napi 12 millió esett ki, ami több, mint a két korábbi válság alatt együttvéve.
(Borítókép: Egy halász a horizont felé tekint az Al Aqir-i halászkikötőben, a Hormuzi-szorosnál, az Egyesült Arab Emírségek északi emírségében, Ras al-Khaimahban 2026. február 25-én. Fotó: Fadel Senna / AFP)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!