Eddig csak a Nemzetközi Automobil Szövetségnél (FIA) élték meg sikersztoriként a 2026-os Forma–1-es szabályváltozásokat. A csapatok, a versenyzők és a szurkolók épp ellenkezőleg gondolják, így nem véletlen, hogy az öthetes kényszerszünetben – ami az amerikai-iráni háború következtében alakult ki – már három futam után újra fogják gondolni az új szabályrendszer egyes elemeit.
hirdetés
A kritikák a V6-os motor átalakításában, azon belül az elektromos komponens csaknem háromszorosára növekvő, immáron 475 lóerő körüli teljesítményarányában gyökereznek. Ehhez a teljesítményhez ugyanis a versenyzők csak rövid ideig férnek hozzá, mert az akkumulátor nem képes ennyi energiát tárolni, így még tökélyre fejlesztett energiamenedzsment mellett is felüti a fejét az ún. superclipping jelensége, ami annyit takar, hogy a töltés ingadozásából fakadóan akkor is lassulhat az autó, ha tövig nyomják a gázt. Ha ebben záros időn belül nem áll be pozitív irányú változás, a Forma–1 azt kockáztatja, hogy elveszíti egyik kulcsfiguráját a négyszeres világbajnok Max Verstappen személyében.
Jojóverseny, szteroidos Forma–E és akkumulátor-világbajnokság – ez csak néhány abból a tengernyi jelzőből, amiket az elmúlt hetekben aggattak az új Forma–1-re. A tervek szerint a mostani szabályciklus egészen 2030 végéig tartana, de máris az a kérdés, hogy mi következik ezután. Az Auto Motor und Sport beszámolója szerint valami olyan, amivel elégedettek lehetnek az érintettek.
A lap úgy tudja, hogy a következő, 2031-től életbe lépő motorformula teljes mértékben nélkülözheti a hibridet, az 1,6 literes, V6-os motorok helyébe 2,4 literes, V8-as és turbófeltöltős motorok léphetnek.
Állítólag a szívómotorok visszatérése is felmerült, azonban a motorgyártók ragaszkodnak a turbófeltöltős egységekhez, mert a sorozatgyártású utcai autóikban is azokat használják.
Közel 20 év után térhetnek vissza a V8-asok az F1-be – a képen a Renault korábbi motorja látható.
Fotó: Darren Heath/Getty Images
Számos formulát megélt a Forma–1 az elmúlt évtizedekben: voltak V6-osok, V8-asok, V10-esek, V12-esek, továbbá szívó- és turbómotorok. Az első turbókorszak 1977-ben vette kezdetét, amikor a Renault a Brit Nagydíjon bevetette a turbómotorját. Utána 1989-ben újabb szívókorszak kezdődött, melyet 2000-ben V10-es, 2006-tól pedig V8-as blokkokkal váltottak. A mostani szabályrendszer alapjául szolgáló 1,6 literes V6-os turbóhibrid motorok 2014 óta vannak velünk, és azokon is most változtattak érdemben először.
Ami a jelenlegi kálváriát illeti, a csapatok és a motorgyártók képviselői, az FIA, valamint a Forma–1 Menedzsment (FOM) delegáltjai április 9-én tartanak csúcstalálkozót, melyen a legfontosabb kérdéseket fogják megvitatni az akkumulátortöltés, a biztonság és az időmérő edzés kapcsán – írja a Sportskeeda. A 2026-os szezon a május 1-jei hosszú hétvégén folytatódik majd a Miami Nagydíjjal.
Borítókép: Artur Widak/NurPhoto/Getty Images