Felső vezetői utasításra állították le a Gazdasági Versenyhivatalban (GVH) azt a közgazdasági vizsgálatot, amely egy NER-közeli üzletember, Kis-Szölgyémi Ferenc cégének problémagyanús fúzióját érintette – erről a GVH vezető közgazdásza, Berezvai Zombor beszélt a Partizán adásában.

Berezvai felidézte, hogy Kis-Szölgyémi cége, az AS Budapest a Menzies Aviation nevű céggel egyesült tavaly ősszel, amivel a budapesti repülőtéren kétszereplősre szűkült a földi kiszolgálás addigi háromszereplős piaca. A közgazdász szerint a fúzió kapcsán felmerült, hogy az problémás lehet, ezért vizsgálni kezdték, a GVH felső vezetése azonban indoklás nélkül leállította a vizsgálatot. A tranzakciót Berezvai elmondása szerint nem sokkal később már be is jelentették.

Kis-Szölgyémi Ferencet a „NER udvari söprögetőjeként” is szokták emlegetni, cége, a B+N Referencia ugyanis rendre sikerrel indul a létesítmény-üzemeltetésre és takarításra kiírt állami közbeszerzéseken.

Berezvai az interjú elején azt is elmondta, hogy azt nem egyeztette előre a GVH vezetésével, noha azt a szervezet etikai szabályzata előírná a számára. „Valószínűleg holnap kitesznek ezért” – fogalmazott Berezvai, aki 2019 óta a GVH vezető közgazdásza. Szerinte a versenyhivatal működését érintő viták az elmúlt egy évben látványosan eltolódtak a politika irányába, a szakmai érvek pedig háttérbe szorultak.

A közgazdász arról is beszámolt, hogy a GVH kommunikációs vezetője az elmúlt időszakban volt, amikor átfogalmazta a jelentéseiket és beleírt olyan mondatokat, amelyek nem szerepeltek benne. Erre példaként az árrésstopot említette, amelyet elmondása szerint nem lehetett kritizálni a nyilvánosságban.

Berezvai szerint az is jellemző volt, hogy a kormányzat által ellenségesnek tekintett cégek elleni vizsgálatok során ha valós jogsértést tártak fel, akkor megkérdőjelezhető, túlzónak tűnő bírságokat szabtak ki. Erre példaként a Nitrogénművek elleni rekordbírságot említette, vagy épp a Lidl elleni 186 milliós büntetést, amelyet azért szabtak ki az áruházra, amiért teljes kiőrlésűként tüntetett fel egy kiflit, miközben az csak 30 százalékban készült teljes kiőrlésű lisztből. A közgazdász szerint jogos volt az eljárás a Lidl ellen, de a büntetés mértéke, valamint az, hogy ezt követően az összes külföldi lánc ellen eljárást indítottak, „az nem egészen fair”. Berezvai szerint az is jellemző, hogy ezeket a túlzó bírságokat a bíróság utólag „újraszámoltatja” a GVH-val.

Felidézte azt is, hogy míg a kormányt a GVH nem kritizálhatta akkor sem, ha az szakmailag indokolt lett volna, addig az ellenzéki szereplőkkel szemben gyakoriak voltak az erős hangvételű sajtóközlemények. Ilyen volt például a fővárosi taxisrendelet, amit szintén nyilvánosan kritizált a GVH – ez lehet, hogy jogos volt, de kormánypárti szereplőkkel szemben ilyet nem engedhettek meg maguknak.

Berezvai arról is beszélt, hogy kutatóként publikált egy tanulmányt a benzinárstopról, amelyből kiderült, hogy az árak akár alacsonyabbak is lehettek volna nélküle. Ennek a tanulmánynak az absztraktját megosztotta a LinkedInen, mire közölték vele, hogy távolítsa el a GVH-t a profiljából, nehogy összekössék őket a kormányzati intézkedéssel szemben kritikusként is értelmezhető kutatással. Felidézett egy olyan esetet is, amikor egy névtelen e-mailben érkező bejelentés alapján indult több hónapos vizsgálat, noha korábban ez elképzelhetetlen volt, hiszen egy ilyen üzenet esetében le sem tudják ellenőrizni, hogy van-e jogalapja a vizsgálat elindításának.

A közgazdász elmondta, hogy szerinte a GVH-nál elhivatott és jó szakmai gárda van, a felső vezetés is jóhiszeműen jár el, de érzik, hogy ha nem a politikai nyomásnak megfelelően járnak el, akkor elveszíthetik az állásukat. Szerinte Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke is tisztességes és jó ember. „Rajta is ott van ez a politikai nyomás, érzi azt, hogy ebben a politikai légkörben ezen kívül nem nagyon tehet mást” – fogalmazott a GVH-elnök szerepével, kiemelve, hogy ez a nyomás csak nő a vezetőkön, ha a közvélemény nem háborodik fel, amikor sérül az adott szervezett függetlensége.

Berezvai a magyar gazdaságot három részre osztotta a GVH szempontjából. Szerinte vannak a NER-es rész, „ahol nem nagyon tudunk mit tenni”. Vannak, akikkel szemben a kormányzati narratívának megfelelően tudnak ellenségesen fellépni, itt jellemzőek a túlzó bírságok. A harmadik rész, ahol „ténylegesen lehet a versenyjogot érvényesíteni”, itt szerinte a GVH valóban társadalmilag hasznos tevékenységet végez.

Berezvai szerint annak, ha a versenyhivatal nem független, már rövid távon is érezhető hatása van a magyar emberekre, hiszen több lesz a kartell és a káros piaci magatartás, ami például magasabb árakhoz vezet. Hosszú távon azonban ennél sokkal súlyosabb következménye is lehet, hiszen a verseny elengedhetetlen a termelékenység növeléséhez, utóbbi stagnálása pedig már évek óta a magyar gazdaság egyik legfájóbb problémája.

Nyitóképünkön Berezvai Zombor, a GVH vezető közgazdásza a Partizánban. (Partizán/Youtube)