Kiszámíthatatlan szakaszba lépett az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus. A környező fővárosokban már nem csupán a légicsapások számától tartanak, hanem attól is, hogy amerikai katonák jelenhetnek meg Irán területén. Bár Washington nem jelentett be teljes körű inváziót, korábban már szóba kerültek titkos rajtaütések, különleges műveletek és stratégiai helyszínek célzott elfoglalása. A Közel-Kelet nem egy megszállásra készül, hanem egy láncreakcióra.
A The Jerusalem Post cikke szerint még egy korlátozott amerikai szárazföldi jelenlét is elegendő lenne ahhoz, hogy darabokra zúzza a régió törékeny egyensúlyát. A Szuezi-csatorna hajózási útvonalaitól a Perzsa-öböl energia-infrastruktúrájáig minden érintett ország a következmények súlyát méri. Egy ilyen lépés pedig széles körű katonai megtorlást válthat ki, megfojthatja a globális energiapiacokat, és teljes összeomláshoz vezethet a már amúgy is kimerült helyi gazdaságok esetében.
Egyiptom számára a fenyegetés elsősorban gazdasági. Kairó már most is súlyos pénzügyi válsággal küzd: a vörös-tengeri instabilitás miatt zuhant a Szuezi-csatorna forgalma, apadnak a devizatartalékok, és az ország az IMF-reformoktól függ. Samir Ragheb volt egyiptomi tábornok szerint egy szélesebb háború „kétszeres csapást” mérne az országra: egyszerre apadnának el a csatornabevételek, és drágulna meg az energiaimport a Hormuzi-szoros esetleges lezárása miatt. Az infláció társadalmi robbanást idézhetne elő – ahogy a történelemben már többször megtörtént.
Szaúd-Arábia más jellegű, de ugyanolyan súlyos kockázatokkal néz szembe. Rijád attól tart, hogy egy nyílt amerikai hadjárat Iránban Teheránt arra készteti, hogy megtorlásképpen az Öböl menti energia-infrastruktúra, az exportterminálok és a tengeri útvonalak ellen forduljon. Abdelazíz As-Saabáni szaúdi elemző hangsúlyozta, hogy Rijád mértéktartó magatartása nem értelmezhető egy amerikai offenzíva támogatásaként.
Szaúd-Arábiában az általános reakció óvatos, nem pedig az eszkaláció melletti. A prioritás a szélesebb regionális háború elkerülése, különösen az energia-infrastruktúrát és a belső biztonságot érő közvetlen kockázatok miatt
– fejtette ki.
Törökország a NATO-tagsága ellenére sem csatlakozna egy hadjárathoz
Törökország határozottan elutasítja a részvételt egy Irán elleni, amerikai és izraeli vezetésű katonai hadjáratban. Bár Ankara NATO-tag, sem a közvélemény, sem a kormány nem mutat hajlandóságot a Teheránnal való konfrontációra. Barin Kayaoglu ankarai elemző rámutatott: Törökország még politikai távolságtartás esetén is ki van téve a konfliktus hatásainak, hiszen infrastruktúrája a nyugati biztonsági architektúra része. Ráadásul az iráni instabilitás a kurd határvidéken is súlyos következményekkel járna. Azerbajdzsán szintén tartózkodik a beavatkozástól: „Ankara és Baku egyaránt a regionális stabilitást és az energiabiztonságot helyezi előtérbe, szemben egy olyan konfliktusban való részvétellel, amely saját stratégiai érdekeiket ásná alá” – összegezte.
Irak helyzete a legsötétebb. A 2003-as amerikai invázió emléke még elevenen él, és Mustafa Saadoon emberi jogi vezető szerint az irakiak most megkétszereződött félelemmel tekintenek ennek esetleges megismétlődése elé. Az iráni befolyás alatt álló fegyveres csoportok mélyen beágyazódtak az iraki államba, ezért Bagdad semlegességre törekvő politikája a valóságban aligha tartható. Egy nyílt amerikai–iráni összecsapás azonnal szétzilálja az ország törékeny biztonságát, elvágja az energiaellátást, és az iraki szuverenitást a nemzetközi kötelezettségek és a határon átnyúló lojalitások közé szorítja.
A lap szerint régió tehát nem csupán a háború folytatódására, hanem egy kritikus eszkalációs küszöb átlépésére készül. Akár Egyiptom gazdasági összeomlásáról, akár Szaúd-Arábia energia-infrastruktúrájának veszélyeztetéséről, akár Törökország kényszerpályájáról vagy Irak proxycsatatérré válásáról legyen szó – a szorongás mindenütt égető és jogos. Egy korlátozott amerikai szárazföldi akció is megállíthatatlan láncreakciót indíthat el, amelynek következményeit a szomszédos kormányok már aligha lennének képesek elnyelni.
Az Index percről percre tudósít a közel-keleti eseményekről, amelyet ide kattintva érthet el.
(Borítókép: Amerikai tengerészgyalogosok 2009. július 2-án. Fotó: Joe Raedle / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!