Az Európai Parlament rendkívüli plenáris üléssel emlékezett meg az orosz invázió megindításának negyedik évfordulójáról. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök élőben, online mondott beszédet, amelynek elején leszögezte: „Nem mi akartuk, nem mi kezdeményeztük és nem mi provokáltuk ezt a háborút”. Hozzátette, mindenkinek meg kell értenie, aki Putyin pártján áll, hogy ezzel a háborút támogatja. Az ukrán elnök elismeréssel szólt arról, hogy először jött létre egy olyan széles körű koalíció, amely Ukrajnát támogatja, „ez mindannyiunk közös sikere”. De felhívta a figyelmet arra is, hogy a veszély nem csökkent, bár Oroszországot sikerült visszatartani, de biztonsági garanciákkal még nem rendelkezik az EU.
Ideje, hogy elzárjuk a pénzcsapot Oroszország felé, és meg kell akadályozni, hogy kiterjesszék a háborút Európa felé
– fogalmazott Zelenszkij, aki fontos dokumentumnak nevezte a Magyarország által jelenleg blokkolt 90 milliárd eurós hitelt, amiért – mármint a hitelért – köszönetét fejezte ki, és abbéli reményét is megfogalmazta, hogy sikerül Ukrajna számára konkrét csatlakozási időpontot kitűzni. Az ukrán elnököt hosszan, állva tapsolták meg a képviselők.
A felszólalók közül Michael Gahler német kereszténydemokrata képviselő azt mondta, hogy a Kreml egy fasiszta támadást intézett négy évvel ezelőtt, és felháborítónak nevezte, hogy vannak, akik az EU-n belül támogatják Putyint. Ki is jelentette, hogy Orbán Viktorra és a szlovák miniszterelnökre, Robert Ficóra gondol, akik szerinte így fognak megmaradni a történelem számára.
Nem vagyunk az orosz árulók oldalán, kiállunk önök mellett
– mondta Gahler Zelenszkijnek. Iraxtse Garcia Perez, a szociáldemokraták frakcióvezetője is szóba hozta a magyar miniszterelnököt, aki szerinte a szankciók megvétózásával szembemegy Európával, és árulást követ el az ukrán nép ellen. A Fideszt is soraiban tudó Patrióták Európáért frakció nevében Jordan Bardella is keményen bírálta az orosz elnököt. Szerinte Putyin az európai rendet is megsértette, mert nem lehet ilyen támadást indítani egy másik állam ellen. Hozzátette, hogy Ukrajna valami olyat tett, amit soha semmilyen fegyver nem tud tönkretenni, mert megvédte saját identitását. Bardella leszögezte, hogy Ukrajnát segíteni kell, az európai nemzeteknek erőteljesebben kell fellépni Putyinnal szemben, miközben meg kell védeni az európai ipart és mezőgazdaságot.
Kedves Zelenszkij elnök, önön keresztül üzenem az ukrán népnek, hogy az önök harcát nem fogjuk elfelejteni
– mondta a francia képviselő. Az őt követő másik francia, a liberális Renew párt szónoka, Valérie Hayer viszont nem kímélte a Patriótákat.
Putyinnak vannak szövetségeseit Európában, Bardella úr, önök Putyin láncos kutyái
– mondta Hayer, aki megemlítette, hogy Orbán Viktor volt az, aki aláásta a 90 milliárd eurós támogatást, s ez szerinte fordulópont: „el kell dönteni, kinek a barátai vagyunk”.
A felszólalások közül Putyin után a második legtöbbet említett név minden bizonnyal Orbán Viktor volt, akit az esetek túlnyomó többségében elítélően hoztak szóba. A zöldek részről Terry Reintke azt mondta, hogy Orbán Viktor „Ukrajnát és Európát, mindannyiunkat elárult”, a néppárti Thijs Reuten pedig így fogalmazott:
Orbán, Fico és Bardella, nem mondom, hogy Putyin mijét nyalják.
Dömötör Csaba, a Fidesz képviselője már arról beszélt, hogy az Európai Parlament nem akarja különválasztani azt, hogy a bajban segíteni kell, de ettől nem kell belekeveredni a háborúba. Azt is mondta, hogy Ukrajna blokkolja a Magyarországnak szánt olajszállítmányokat, de „nem fogunk engedni a zsarolásnak”. A magyar kormánypárti politikus úgy véli, hogy ha az EU tovább küldi a milliárdokat Ukrajnába, akkor még több koporsóra lesz szükség, és miközben az Unióban 1 millió munkahely szűnt meg, Ukrajna finanszírozása a következő tíz évben 1500 milliárd euróba kerülne.
Dömötör beszéde alatt többször is bekiabálások voltak hallhatók, ő azonban ettől nem zavartatva magát kijelentette, hogy ha minden így folytatódik, akkor a háború végére Európa a világ legjobb helyéből a világ beteg embere lesz.
Igazolta a magyar álláspontot Alexander Jungbluth, a német AfD képviselője, aki szerint Magyarország helyesen jár el, és a szankciókat mindaddig blokkolni kell, amíg Ukrajna nem tejesíti a szerződéses kötelezettségeit.
Sandra Kalniete lett néppárti képviselő azonban kijelentette, hogy az európai támogatás aránytalanul kicsi azért, amit Ukrajna tesz Európáért, amikor megvédi az EU-t egy harmadik világháborútól.
Ukrajna uniós tagállam lesz egy napon, akkor is, ha egy tagállam, Magyarország ezt szeretné blokkolni
– mondta Kalniete. A vita után az Európai Parlament (EP) határozatban ítélte el Oroszország Ukrajna elleni háborúját, amelyet jogellenesnek és az ENSZ Alapokmányát sértő agressziónak nevezett. A képviselők Oroszország vezetését, valamint Fehéroroszországot, ahonnan a támadások indultak, teljes mértékben felelősnek tartják a háborúért, a háborús bűnökért és az agresszióért, emellett elítélték Irán és Észak-Korea szerepvállalását is. A Parlament követeli az azonnali harcok beszüntetését, az ukrán területekről kivonulást, a fogvatartottak és deportált civilek visszaengedését, valamint Ukrajna szuverenitásának tiszteletben tartását.
Az EP hangsúlyozza, hogy Ukrajna jövője az EU-ban van, és sürgeti az ország gyorsított integrációját a belső piacba, valamint az uniós bővítésre való felkészülést. A képviselők szerint egy jövőbeli békeegyezménynek erős biztonsági garanciákat kell biztosítania Ukrajna számára, amelyek megfelelnek a NATO és az EU kollektív védelmi cikkelyeinek, és tiszteletben kell tartaniuk a nemzetközi jogot.
A határozat újabb szankciókat és az orosz energiáról történő fokozott leválást is követel, beleértve az Északi Áramlat 1–2. vezetékek végleges leállítását és az orosz nukleáris anyagok kivonását. Emellett elítéli az ukrán gyerekek deportálását, és támogatja a hazajuttatásukat. Az EP szorgalmazza az orosz háborús bűnökkel érintett intézmények és személyek elleni bővített szankciókat, a szankciók kijátszásának szigorúbb ellenőrzését, valamint a Wagner-csoport terrorszervezetként való minősítését. A határozatot 437 igen, 82 nem és 70 tartózkodás mellett fogadták el. Ezt a határozatot egyetlen magyar képviselő sem támogatta. A Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció tagjai nem vettek részt a szavazáson, a fideszesek és a Mi Hazánk képviselője pedig ellene szavazott.
Szintén a nap krónikájához tartozik, hogy az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament elnökei közös nyilatkozatban emlékeztek meg az orosz–ukrán háború kitörésének negyedik évfordulójáról. Négy évvel ezelőtt Oroszország teljes körű és jogellenes inváziót indított Ukrajna ellen – idézték fel, tisztelegve az ukrán nép bátorsága és kitartása előtt. Hangsúlyozták: Oroszország nem érte el katonai céljait, és mivel a frontvonalon nem tud döntő áttörést elérni, szándékosan civil és létfontosságú infrastruktúrát – energiahálózatokat, kórházakat, iskolákat és lakóépületeket – támad, különösen a kemény téli időszakban.
Az Európai Unió a háború első napjától kezdve kiáll Ukrajna mellett, és célja egy átfogó, igazságos és tartós béke, amely az ENSZ Alapokmányának és a nemzetközi jognak az elvein nyugszik. A nyilatkozat kiemeli: a szuverenitás és a területi integritás tisztelete alapelv, határokat nem lehet erőszakkal megváltoztatni, az agresszort nem lehet jutalmazni. A közlemény a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben a transzatlanti és globális szolidaritás fenntartásának fontosságát is hangsúlyozza.
Az EU eddig közel 200 milliárd euró támogatást nyújtott Ukrajnának 2022 óta, és a tagállami vezetők további 90 milliárd eurós csomagról döntöttek a 2026–27-es időszakra, amelyből 60 milliárd eurót katonai célokra fordítanak – ez az, amit jelenleg Magyarország blokkol. Az Unió fokozza a nyomást Oroszország energia- és pénzügyi szektorára, és további lépéseket tesz az árnyékflotta ellen. Emellett kész hozzájárulni Ukrajna jövőbeni biztonsági garanciáihoz, az agresszió bűntettének kivizsgálására létrehozandó különleges törvényszék és egy nemzetközi kártérítési bizottság felállításához az Európa Tanács keretében. A nyilatkozat szerint Ukrajna jövője az Európai Unióban van: az ország jelentős reformokat hajtott végre a csatlakozás érdekében, és számíthat az EU teljes támogatására a háború utáni újjáépítés során is.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.