Cikkünk frissül.
Szerdán fontos napra ébredtünk, mindössze három nappal a választások előtt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egyszerre tette közzé a három legfontosabb, havi rendszerességgel publikált adatát – az inflációs, a kiskereskedelmi és az ipari statisztikákat. Nézzük először a nagyképet:
márciusban a fogyasztói árak 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Egy hónap alatt pedig 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.
A kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakit 3,8, az előző havit 0,4 százalékkal haladta meg.
És végül megjött a szokásos feketeleves is: az előző év azonos időszakához mérten 1,5, az előző hónaphoz képest 1,8 százalékkal mérséklődött az ipari termelés.
Bőven az MNB célsávja alatt van az infláció
De haladjunk szépen sorjában. Az elmúlt 12 hónapban, 2025 márciusához viszonyítva az élelmiszerek ára összességében nem változott számottevően, bár a vendéglátási szolgáltatások nélkül 3,2 százalékos csökkenés volt megfigyelhető. De több termék ára jelentősen emelkedett: a sütőipari lisztesáruké 13,3 százalékkal, a büféáruké 9,7 százalékkal, míg a cukorka, a méz és a halkonzerv ára egyaránt 7,9 százalékkal nőtt. A friss hazai és déligyümölcsök ára 7,5 százalékkal, a házon kívüli étkezésé 7,4 százalékkal, a jégkrémé pedig 6,6 százalékkal emelkedett.
Ezzel szemben több alapvető élelmiszer olcsóbb lett: a húskonzervek ára 26,1, a margariné 24,9, a burgonyáé 18,5, a sertészsiradéké 18,4, a vaj és vajkrém ára 18,2 százalékkal csökkent. A tejtermékek (sajt nélkül) 15,3, a liszt 13,4, a tej pedig 13,1 százalékkal került kevesebbe. A szolgáltatások ára átlagosan 4,1 százalékkal nőtt, ezen belül különösen a színházjegyek drágultak (18,8 százalékkal), és a külföldi üdülések (17,8 százalékkal). A belföldi üdülések ára 8,7 százalékkal, a sport- és múzeumi belépők 8,4 százalékkal emelkedtek, míg a testápolási szolgáltatások és a járműjavítás, -karbantartás egyaránt 7,8 százalékkal kerültek többe.
A szeszes italok és dohányáruk ára 5,5, ezen belül a dohánytermékeké 7,2 százalékkal nőtt. A háztartási energia ára 4,3 százalékkal emelkedett: a vezetékes gázért 7,9, az elektromos energiáért pedig 2,4 százalékkal kellett többet fizetni. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,7 százalékkal nőtt, ezen belül az ékszereké kiemelkedően, 29,1 százalékkal emelkedett, míg a motorkerékpárok ára 6,7 százalékkal, a használt személygépkocsiké 4,4 százalékkal, a szobabútoroké pedig 4,3 százalékkal nőtt. A gyógyszerek és gyógyászati termékek ára 6 százalékkal emelkedett, miközben a járműüzemanyagok ára 3,0 százalékkal csökkent.
2026 februárjához viszonyítva egy hónap alatt a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek.
Az élelmiszerek ára átlagosan 0,1 százalékkal csökkent, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 0,6 százalékkal. Ugyanakkor több termék drágult: a jégkrém ára 1,3 százalékkal, a szalonnáé 1,2 százalékkal, az egyéb húsoké és a teáé egyaránt 1,1 százalékkal nőtt. A húskonzervek és a büféáruk ára 1,0–1,0 százalékkal, a tojásé 0,8 százalékkal, az étolajé pedig 0,3 százalékkal emelkedett.
Ezzel szemben több élelmiszer olcsóbb lett: a száraz hüvelyesek ára 3,6 százalékkal, a vaj és vajkrém 3,2 százalékkal, a bolti kávé 2,5 százalékkal, a sertészsiradék 2,1 százalékkal, a száraztészta 2,0 százalékkal, a cukor 1,8 százalékkal, a tartósított gyümölcs 1,6 százalékkal csökkent. A sertéshús és a tejtermékek (sajt nélkül) ára egyaránt 1,3 százalékkal, a tejé 0,9 százalékkal, a csokoládé és kakaó ára pedig 0,4 százalékkal mérséklődött.
A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt: a teherszállítás 5,5 százalékkal drágult, miközben az egyéb távolsági utazások ára 0,9 százalékkal csökkent. A háztartási energia ára összességében nem változott, de ezen belül jelentős eltérések voltak: a távfűtés ára 18,4 százalékkal nőtt, míg a vezetékes gázé 3,3 százalékkal csökkent. A szeszes italok és dohányáruk ára 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a szeszes italoké 0,4 százalékkal. A járműüzemanyagok ára 4,6 százalékkal nőtt, a ruházkodási cikkek pedig 1,9 százalékkal kerültek többe.
Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a friss inflációs adat megfelel a várakozásaiknak, és egyben fordulópontot is jelez: a piaci becslések közül lefelé kilógó, 1,7 százalékos előzetes várakozásunknak megfelelő éves inflációs adat kijelölte a februári mélypontot,
ezzel elindult egy lassú emelkedés, amely az év hátralévő részében várhatóan folytatódik.
De a jegybank jelenleg csak részben tud a hazai inflációs folyamatokra koncentrálni, mivel a közel-keleti események alakulása sokkal meghatározóbb tényezővé vált. Amíg nem születik tartós megoldás a konfliktusra, várhatóan marad az adatvezérelt monetáris politika, ahol minden eszköz nyitva marad. Kedvező, hogy a jegybank most erősebb kiinduló helyzetben van, mint az orosz–ukrán háború kitörésekor, ezért a piaci árazásokkal szemben nem számítunk kamatemelésre, inkább arra, hogy a kamatcsökkentési ciklusban hosszabb szünet következik.”
NGM: A Tisza Párt leválasztaná Magyarországot az olcsó orosz energiáról
A Nemzetgazdasági Minisztérium az inflációs adatokat politikai kontextusba helyezve értékelte. Közlésük szerint a Tisza Párt több, a jelenlegi gazdaságpolitikától eltérő intézkedést vezetne be: leválasztaná Magyarországot az olcsó orosz energiáról, kivezetné a védett benzinárakat, az árréscsökkentést és a multik különadóját, megszüntetné a rezsicsökkentést, valamint új energiaadót vetne ki a megtakarításokra. A minisztérium ezzel szemben azt hangsúlyozta, a kormány célja a bérek emelése és a családok támogatása. Példaként említették a 11 százalékos minimálbéremelést, a 40 év alatti kétgyermekes anyák teljes személyi jövedelemadó-mentességét, valamint a családi adókedvezmény megduplázását. Emellett a kormány továbbra is fellép az áremelkedésekkel szemben, ennek egyik fő eszköze az árréscsökkentés, amelyet meghosszabbítottak és kiterjesztettek.
A tárca szerint ezek az intézkedések is hozzájárultak ahhoz, hogy márciusban az infláció 1,8 százalékra mérséklődött, miközben a hidegélelmiszerek ára éves összevetésben 3,2 százalékkal csökkent. A kormány emellett több szektorban – így a bankoknál, biztosítóknál, telekommunikációs cégeknél és a gyógyszeriparban – önkéntes árkorlátozásokat is elért. A közlemény kitér arra is, hogy az ukrán intézkedések – különösen az olajszállítások korlátozása – a minisztérium szerint az üzemanyagárak emelkedéséhez és az infláció növekedéséhez vezethetnek. A kormány álláspontja szerint ugyanakkor ezekkel a hatásokkal szemben is igyekszik megvédeni a lakosságot: ennek részeként védett árakat vezettek be, amelyek szerint a benzin literenkénti kiskereskedelmi ára legfeljebb 595 forint, a gázolajé pedig 615 forint lehet.
A fogyasztás húzza egyedül a gazdaságot
2026 februárjában a kiskereskedelmi forgalom volumene – mind a nyers, mind a naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 3,8 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának szintjét. Az egyes szegmensek közül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma 2,2 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemé 5 százalékkal, míg az üzemanyag-kiskereskedelemé 6,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, a naptárhatástól megtisztított adatok alapján.
A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,4 százalékkal volt magasabb az előző hónaphoz viszonyítva.
Az év első két hónap között a forgalom volumene – szintén a kiigazított adatok alapján – 3,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi azonos időszakot. Februárban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalmának volumene 2,2 százalékkal nőtt. Az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó vegyes üzletek értékesítése 4,1 százalékkal bővült, miközben az élelmiszer-, ital- és dohányáru-szaküzletek forgalma 4,3 százalékkal csökkent.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem összességében 5 százalékos növekedést mutatott. Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 9,6 százalékkal, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 7,8 százalékkal, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 4,9 százalékkal nőtt. Emellett a könyv-, számítástechnikai és egyéb iparcikk-üzletekben 2,6 százalékkal, a gyógyszer-, gyógyászati termék- és illatszerüzletekben 2,5 százalékkal, a bútor- és műszakicikk-üzletekben pedig 2,0 százalékkal emelkedett a forgalom.
A forgalom 9,1 százalékát adó csomagküldő és internetes kereskedelem volumene 8,9 százalékkal bővült. Az üzemanyagtöltő állomások forgalma 6,4 százalékkal nőtt. A kiskereskedelmi statisztikákon kívül eső gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek forgalmának volumene 8,2 százalékkal emelkedett. Végezetül az is kiderült, 2026 februárjában az országos kiskereskedelmi forgalom folyó áron elérte az 1484 milliárd forintot. A forgalom közel fele, 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben realizálódott. A nem élelmiszer-kiskereskedelem részesedése 36 százalék volt, míg az üzemanyagtöltő állomások a teljes forgalom 14 százalékát adták.
NGM: Magasabb fokozatra kapcsolt a fogyasztás
A Nemzetgazdasági Minisztérium a kiskereskedelmi adatokat szintén a gazdaságpolitikai intézkedések tükrében értékelte. Közlésük szerint a kormány az elhúzódó háború és a kedvezőtlen külső gazdasági környezet ellenére sem enged a brüsszeli és ukrán nyomásgyakorlásnak, és továbbra is azon dolgozik, hogy a családok jövedelme növekedjen, így többet tudjanak költeni. Ennek érdekében béremeléseket hajtanak végre – például 11 százalékkal emelték a minimálbért, és több ágazatban is nőnek a bérek –, miközben adócsökkentéseket vezettek be, például a 40 év alatti kétgyermekes anyák személyi jövedelemadó-mentességét, valamint a családi adókedvezmény megduplázását.
Emellett folytatják az áremelkedések elleni intézkedéseket is, például az árréscsökkentés meghosszabbításával és kiterjesztésével. A tárca szerint ezek az intézkedések, valamint a 13. és 14. havi nyugdíj kifizetése februárban tovább élénkítették a fogyasztást: a kiskereskedelmi forgalom volumene 3,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A minisztérium értékelése szerint mindez azt mutatja, hogy a háztartások egyre nagyobb jövedelemből, kedvezőbb árak mellett és stabilabb környezetben tudnak vásárolni, ami a forgalmi adatokban is tükröződik.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az adatok megerősítik, a fogyasztás továbbra is pozitívan járul hozzá a GDP növekedéséhez, és várhatóan az idei első negyedévben is ez marad a gazdaság fő hajtóereje. Ugyanakkor a következő időszak szempontjából kulcskérdés, hogy az export és a beruházások képesek lesznek-e felzárkózni ehhez a teljesítményhez. A jelenlegi ipari adatok alapján azonban ez egyelőre még nem látszik biztosítottnak.
Továbbra is itt látható a gazdaság legnagyobb problémája
Ahogy az már megszokottá vált, a legnagyobb kihívás Magyarországon – az európai trendekhez hasonlóan – továbbra is az ipari termelés területén jelentkezik. 2026 februárjában az ipari termelés volumene 1,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi szinttől. A munkanaphatástól megtisztított mutató nem tér el a nyers adatoktól, így a visszaesés képe egyértelmű. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás az előző hónaphoz képest is gyengült:
januárhoz viszonyítva 1,8 százalékos csökkenés következett be.
A feldolgozóiparon belül vegyes kép rajzolódik ki. Bár az alágak többségében mérséklődött a termelés volumene, néhány kulcsterületen növekedést mértek: bővült például a számítógép-, elektronikai és optikai termékek gyártása, valamint a villamos berendezések előállítása. Ezzel szemben a nagy súlyú ágazatok közül a járműgyártásban, illetve az élelmiszer-, ital- és dohánytermék-gyártásban visszaesés történt.
Összességében az év első két hónapjában az ipari termelés 2 százalékkal maradt el a 2025 azonos időszakában mért szinttől. A rövid távú trend sem kedvező: a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint az ipari kibocsátás februárban az előző hónaphoz képest is 1,8 százalékkal csökkent.
NGM: Brüsszel az Ukrajnának ígért százmilliárdokat az európaiakkal és a magyar emberekkel fizettetné meg
A Nemzetgazdasági Minisztérium az ipari adatokat szintén politikai és nemzetközi összefüggésben értékelte. Közlésük szerint Brüsszel az Ukrajnának ígért jelentős forrásokat az európai, így a magyar lakossággal fizettetné meg, amit a kormány elutasít. Álláspontjuk szerint a magyar forrásokat elsősorban a hazai családok és vállalkozások támogatására kell fordítani. A tárca szerint az ipari teljesítményt továbbra is visszafogja a háború elhúzódása, valamint a gyenge német gazdasági környezet. Emiatt a kormány gazdaságpolitikája három fő pillérre épül: az energiabiztonság megerősítésére, a vállalkozóbarát adórendszer fenntartására, valamint a gazdaságfejlesztési források hatékony felhasználására.
A minisztérium kiemelte, a kormány adócsökkentésekkel és célzott programokkal támogatja az ipar élénkítését és a kis- és középvállalkozások fejlődését. Ezek közé tartozik többek között a 150 új gyár program, a Demján Sándor Program, az 1+1 program, a 90 milliárd forintos vállalati adócsökkentési csomag, valamint a Szolgáltatóipar-fejlesztési Program. Ezen felül a fix 3 százalékos kamatozású Otthon Start Program az építőipar élénkítését segíti, míg a szintén fix 3 százalékos kkv-hitel a vállalkozások likviditását, beruházásait, valamint versenyképességük és termelékenységük javítását támogatja. A kkv-hitel feltételei márciustól tovább javultak: az egy ügyfélre jutó hitelkeret felső határa 1,4 milliárd forintról 2 milliárd forintra nőtt, miközben az egyes termékekhez kapcsolódó maximális hitelösszeg 500 millió forintról 750 millió forintra emelkedett.
(Borítókép: Németh Kata / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!