A jelenlegi helyzetben a mezőgazdaság egyszerre szembesül piaci összeomlással, geopolitikai bizonytalansággal, ellátási zavarokkal és szerkezeti problémákkal – mondta az Indexnek Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) elnöke. Mint fogalmazott, „sem a piac, sem a világpolitika nem támogató irányba mutat”, és emiatt „aggodalommal várja mindenki a tavaszt és a nyarat”.
„Ezek a folyamatok nem álltak meg”
A Közös Agrárpolitikáról (KAP), valamint az agrárium helyzetéről, kihívásairól tárgyalt Brüsszelben az Európai Bizottság illetékeseivel a MOSZ Koncz Máté elnök vezetésével. „Miközben itthon javában zajlik és csúcsára pörög a kampány, közben azok a nagyon fontos folyamatok, amelyek a magyar és az európai mezőgazdaság jövőjét érintik, nem állnak meg” – fogalmazott.
A kockázatok azonosítása terén nincs vita, ugyanakkor az alkalmazni kívánt eszközökben komoly nézetkülönbségek vannak. „Abban nagyságrendileg egyetértünk, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézni, viszont meggyőződésünk, hogy néhány javaslat nemhogy nem segít, hanem ezek ellenében hat” – mondta Koncz Máté, aki azt is kiemelte, hogy a jelenlegi agrárpolitikai javaslatok egy olyan világban születtek, amely azóta gyökeresen megváltozott. Azóta kereskedelmi konfliktusok, vámháborúk és geopolitikai feszültségek borították fel a korábbi egyensúlyt.
A magyar álláspont nem elszigetelt: a V4-országok, valamint Bulgária és Románia agrárminisztereinek egyeztetésein is hasonló következtetések születtek. Koncz Máté szerint „a kulcspontok szinte teljes egészében fedésben voltak” a magyar szakmai állásponttal.
Almát a körtével – alapjaiban kérdőjeleződik meg az élelmiszer-biztonság
Koncz Máté élesen bírálta azokat az uniós törekvéseket, amelyek a nagyobb gazdaságok támogatását csökkentenék. Szerinte ez nemcsak gazdaságilag hibás, hanem rendszerszinten is káros. „Ha a nagyobb gazdaságok versenyképességét csökkentik, az hasonló kockázatokat okozhat a kisebb gazdaságok esetében is” – mondta, rámutatva, hogy a nagy gazdaságok integrátori szerepet töltenek be: szolgáltatásokat nyújtanak, finanszíroznak, segítik a kisebb termelőket.
Egyben árnyalta azokat a kritikákat is, miszerint a támogatások a nagy szereplőkhöz koncentrálódnak. „Ez egyrészt a kérdés demagóg módon történő megközelítése, másrészt hektáronként alapesetben pontosan ugyanannyit kapott mindenki, sőt a kisebb termelők még jelentős plusztámogatásban is részesültek” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a rendszer objektív és területalapú.
A legnagyobb kockázatot azonban abban látja, hogy megszüntetnék a Közös Agrárpolitika elkülönített, kétpilléres finanszírozását. De mit is jelent ez pontosan? Azt, hogy bár a KAP révén a jelenlegi támogatási ciklusban mintegy 5500 milliárd forint támogatási keret áll a magyar agrárium rendelkezésére – ami soha nem látott fejlesztési lehetőségeket jelent –, a jövő azonban már nem ennyire fényes.
Az Európai Bizottság ugyanis egy nagyobb, általános vidékfejlesztési vagy regionális fejlesztési „ernyő” alá vonná az agrárforrásokat. Ez alapjaiban írná át a jelenlegi működést, és komoly versenyhelyzetbe hozná az agráriumot más beruházási célokkal, például infrastrukturális fejlesztésekkel szemben. „Ez gyakorlatilag az almát a körtével összehasonlítás ékes példája” – fogalmazott Koncz Máté, utalva arra, hogy
az élelmiszer-termelés és -ellátás biztonságát szolgáló források így akár hidakra vagy autópályákra is átcsoportosíthatók lennének.
Hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedekben az uniós agrárpolitika egyik alapelve éppen az volt, hogy ezek a források elkülönítetten, kizárólag mezőgazdasági célokra álljanak rendelkezésre, és az ettől való eltérés szerinte „kockára teszi az agrárium stabilitását” az egyébként is tervezhetetlen világkereskedelmi ellátási viszonyok közepette. További problémának nevezte, hogy a döntéshozatal is eltávolodna a szakmától, mivel nem az agrárminiszterek, hanem az általános EU-ügyekkel foglalkozó miniszterek hatáskörébe kerülne, ami gyengítené az ágazati érdekérvényesítést és csökkentené annak esélyét, hogy a források valóban az élelmezésbiztonságot és a termelés fenntarthatóságát szolgálják.
Mercosur-hatás: „a piacnyitás veszélyezteti a magyar agrárium kitörési pontjait”
A tárgyalások egyik legkritikusabb eleme a Mercosur-megállapodás volt. Koncz Máté szerint ez az egyezmény alapvetően az ipari érdekeket szolgálja, miközben az agrárium számára komoly kockázatokat teremt. Az EU mezőgazdasági kvótákat nyit meg, ami nagy mennyiségű baromfihús beáramlását hozhatja az uniós piacra. Ez különösen érzékenyen érinti Magyarországot, ahol a baromfiágazat az egyik legdinamikusabban fejlődő szektor. „Nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy akár meg is duplázódhat középtávon a magyar baromfi-feldolgozás” – mondta. Azonban ezt a folyamatot a megnövekedő import komolyan veszélyezteti.
A bioetanol esetében is hasonló hatás várható. Az import növekedése csökkenti a kukorica iránti keresletet, ami lefelé nyomja az árakat. Ez egy már eleve gyenge piaci környezetben történik, ahol „a jelenleg is nagyon nyomott szinten mozgó gabonaárakat” tovább stabilizálhatja alacsony szinten.
Piaci sokk: „szinte egyik pillanatról a másikra omlott össze”
Hazai vizekre evezve Koncz Máté egyértelműen válságról beszélt. „Nem túlzás azt mondani, hogy összeomlott az állattartó ágazatok piaca” – fogalmazott.
A tej esetében drámai visszaesést tapasztaltak: „a tejárak sok esetben szinte megfeleződtek, de vannak olyan gazdálkodók, akik alig harmadát kapják annak, mint korábban”. Eközben a költségek nem csökkentek, így akár „a legrosszabb helyzetben lévőknél 100 forintos veszteség is keletkezhet literenként”. Felvetettük, hogy a kormány közlése szerint segítséget nyújtanak a tejtermelőknek, mire Koncz Máté arról beszélt, hogy bár segítségként kommunikálták, valójában nem jelent érdemi pluszforrást a gazdák számára. Mint fogalmazott, „nem többletpénzt jelent, hanem meglévő, évek óta elérhető támogatások kifizetésének az előrehozatalát”, vagyis likviditási könnyebbséget adhat ugyan, de a veszteségeket nem kompenzálja.
A sertéspiacon hasonló folyamat zajlott: a 700–750 forintos árak 400 forint alá estek, igaz, azóta valamelyest visszakorrigáltak. A baromfi esetében kisebb a visszaesés, de a gyors termelési ciklus miatt a veszteségek gyorsan halmozódnak.
A növénytermesztés sincs jobb állapotban. Koncz Máté szerint „a tavalyi év is nullaközeli eredményt fog hozni”, miközben a gabonaárak a korábbi évek szintjén ragadtak. Eközben a készletek felhalmozódtak: „több mint egymillió tonna búza fogja megérni az új betakarítást”. Ráadásul Magyarország nem rendelkezik az ehhez szükséges tárolókapacitásokkal.
Bizalomvesztés a gabonapiacon
A helyzetet tovább rontja a gabonapiacon kialakult bizalmi válság. Ennek „letéteményese” a Bászna Gabona-ügy, amelynek kapcsán nemcsak az eset súlyos, hanem annak piaci következményei is. Koncz Máté kifejtette, hogy bár az ügy „egy egyszerű Btk.-s történet”, a hatása messze túlmutat egy konkrét cégen. A hitelbiztosítók gyakorlatilag azonnal visszavonultak: nem csupán a biztosítási fedezeteket szűkítették, hanem még az addig megszokott partnerminősítéseket sem hajlandók elvégezni, ami korábban kulcsfontosságú volt az üzletkötéseknél. Ennek következtében a banki finanszírozás is beszűkül, a kereskedők nehezebben jutnak forráshoz, ami csökkenti a felvásárlási kapacitást, így végső soron a keresletet is. A piaci szereplők emiatt visszatérnek a személyes bizalmon alapuló működéshez – „azzal köt szerződést, akinek a nagyapját is ismerte” –, ami ugyan érthető reakció, de tovább szűkíti a piacot.
„A Bászna Gabona-ügy tehát nemcsak egyedi botrány, hanem rendszerszintű bizalomvesztést indított el, ami lefelé húzza az árakat, és tovább nehezíti a termelők helyzetét is” – summázta a MOSZ elnöke.
Az Index egyébként beszámolt arról, hogy az állam kártalanította a Bászna Gabona Zrt. ügyében érintett gazdákat. Az ügyben rendőrségi nyomozás is indult sikkasztás gyanúja miatt. A 24.hu pedig azt tárta fel, hogy az agrárvállalkozás Kósa Lajoshoz köthető.
„Apokalipszishatás” – energia- és műtrágyaválság a Hormuzi-szoros után
Mindezen nehézségekre atombombaként robbant rá a Hormuzi-szoros lezárása. A szoros az egyik legfontosabb hajózási útvonal, amely létfontosságú szerepet játszik a globális energiaellátásban, mivel a világ kőolajszállításának nagy része ezen az útvonalon halad át. A szoros lezárása világszerte sokkhatást, áremelkedést és ellátási bizonytalanságot okoz. Az olaj- és gázszállítások akadozása miatt energia-vészhelyzetek, áremelkedések és ellátási bizonytalanságok jelentek meg. Az energiaellátás helyzete pedig a piac és az élet minden területére hatással van: a szállítmányozástól kezdve az építőiparon keresztül egészen a mezőgazdaságig, a folyamat pedig végül az élelmiszerárakban is lecsapódhat.
Koncz Máté szerint a szoros lezárása „apokalipszishatású” a mezőgazdaságra. Az energiaárak kilőttek, a műtrágya drágult, az ellátásbiztonság bizonytalanná vált. Az agrárium különösen érzékeny az energiára, mivel a termelés, feldolgozás és szállítás minden fázisában jelen van. Az üzemanyaghiány pedig akár azonnali termelési sokkokat okozhat, mivel „nem napok, hanem néha csupán órák állnak rendelkezésre” egy-egy munkafolyamat elvégzésére.
Ugyan a gazdálkodókra is kiterjesztették az üzemanyagokra bevezetett hatósági árakat, Koncz Máté szerint a benzinkutak az ország több pontján is korlátozzák a tankolható mennyiséget, ami megnehezíti a gazdák mindennapjait.
A kormány vesse be hangoztatott jó kapcsolatait
A MOSZ elnöke ezúttal is leszögezte: igyekeznek konstruktívan együttműködni a kormánnyal minden kérdésben, számos területen egyetértés is van a kabinet és a szövetség között az agrárium fontosabb kérdéseiben.
A kormány több tagja is kifejtette a közelmúltban, hogy támogatják a magyar gazdák törekvéseit – például a brüsszeli gazdatüntetés alkalmával. Koncz Máté viszont arról beszélt, hogy ennek érdekében bevethetnék gyakran hangoztatott jó nemzetközi kapcsolataikat.
„Bízom benne, hogy a miniszterelnök jelzi a vele nagyon jó kapcsolatot ápoló Donald Trump amerikai elnöknek, hogy az iráni helyzettel mekkora károkat okoz a magyar gazdáknak, közvetve a magyar gazdaságnak. J. D. Vance budapesti látogatása is jó alkalom arra, hogy a kormány szembesítse az USA alelnökét az általuk okozott károkkal. Illetve remélem, hogy az Oroszország felé jó kapcsolatokkal bíró külügyminiszter jelzi moszkvai kollégájának, hogy a Barátság kőolajvezeték bombázásának befejezése a magyar gazdák elemi érdeke” – fejtette ki.
Hangsúlyozta, fontosnak tartaná, hogy a kormány tájékoztassa a közvéleményt ezekről az egyeztetésekről, ami hozzájárulna a gazdák megnyugtatásához, akik körében komoly bizonytalanság és pánik érzékelhető.
Műtrágya: a félreértett elem
A műtrágya kérdésére érdemes külön kitérni. Koncz Máté a műtrágyát az agrárium egyik legkritikusabb, ugyanakkor gyakran félreértett elemének nevezte, hangsúlyozva, hogy annak jelentősége messze túlmutat a mezőgazdaságon.
Rámutatott: a műtrágya – különösen a nitrogén – alapvető az élelmiszer-termelésben, mivel a növények fejlődéséhez nélkülözhetetlen, és közvetve az emberi táplálkozásban is kulcsszerepet játszik. „Nagyon leegyszerűsítve az emberi szervezet nitrogéntartalmának több mint 40 százaléka műtrágyából származik” – fogalmazott, majd ezt egy még szemléletesebb példával is alátámasztotta:
Tíz emberből négy nem lenne az asztalnál nitrogénműtrágya nélkül.
Hozzátette, hogy miközben a műtrágyát sok kritika éri környezeti szempontból, ezek gyakran leegyszerűsítő, „demagóg” megközelítések, mert nem veszik figyelembe a termelési realitásokat. Arra is figyelmeztetett, hogy a műtrágyaellátás zavarai rövid távon is súlyos következményekkel járhatnak, mivel a nitrogén nem halmozódik fel a talajban, hanem gyorsan kimosódik, így pótlás nélkül gyors és jelentős terméskiesés következik be. Ez pedig közvetlenül a kínálat csökkenéséhez, végső soron pedig az élelmiszerárak emelkedéséhez vezethet.
Infláció és élelmiszerárak: a lánc végén a fogyasztó fizet
Az eddig vázolt folyamatok a legvégén mindig a tányérokon csúcsosodnak ki, vagyis a drágulási láncreakció az élelmiszerárakban is visszaköszönhet. Ez több szempontból is kedvezőtlen, egyrészt természetesen a fogyasztóknak, másrészt a nem épp fénykorát élő magyar gazdaságra sem vet túl jó fényt, ha ismét meglódul az infláció.
Ha a termelés csökken, a kínálat szűkül, miközben a költségek emelkednek, az árak is nőni fognak – tette egyértelművé Koncz Máté, hogy a jelenlegi folyamatok bizony elkerülhetetlenül megjelennek az élelmiszerárakban. „Amennyiben az energiaárak nem változnak, és a műtrágya elérhetősége nem rendeződik, az nagyon komoly visszaesést okozhat a termelésben” – mondta. Ez pedig láncreakciót indít el: a drágulás megjelenik a feldolgozásban, a szállításban, végül pedig a boltok polcain is.
Útdíjemelés: Lázár János megértette, apró győzelem
Az Index is beszámolt arról tavaly év végén, hogy tüntetést szerveztek az útdíjemelés ellen. Koncz Máté akkor arról beszélt lapunknak, hogy „az útdíjak márciustól tervezett, mintegy 35 százalékos emelése közvetlenül a mezőgazdasági termelőket találja el, és végső soron az élelmiszerárakban csapódhat le”.
Megkérdeztük, történt-e előrelépés a kérdésben. A MOSZ elnöke mindenekelőtt ismét rávilágított, hogy az útdíjemelés azért érinti súlyosan a mezőgazdaságot, mert az útdíjköteles vidéki alsóbbrendű úthálózatot használó szállítások döntő többsége agrártermékekhez kötődik. A tervezett díjemelés jelentős többletköltséget rakott volna a termelőkre, hiszen „a vidéki teherszállítás döntő többségében mezőgazdasági termékszállítást jelent”, legyen szó gabonáról, élő állatról vagy tejről.
Hangsúlyozta, hogy az agráriumban már jelenleg is szűk a mozgástér: az exportárak és a hazai árak között így is jelentős, akár 3000 forintos különbség van tonnánként, amit a szállítási költségek tovább növelhetnek. „Ha megemeljük a szállítás költségét, akkor ez könnyen 4-5 ezer forintra nőhet”, ami vagy az exportot lehetetleníti el, vagy közvetlenül a termelő jövedelmét csökkenti.
Elmondta, hogy január 14-én, egy többórás egyeztetés során felvázolták a helyzetet az Építési és Közlekedési Minisztérium illetékesei, köztük Lázár János miniszter számára, aki „láthatóan megértette a problémát”.
A tárcavezető ígéretet is tett a kedvezőbb feltételek kialakítására, és a kormány végül a mezőgazdasági szállítások díjmentességéről döntött. „Hiányolom ugyanakkor, hogy bár az erről szóló jogszabály megszületett, a részletszabályokról nem egyeztettek előzetesen a szakmai szereplőkkel, így a rendszer gyakorlati alkalmazhatósága még számos kérdést vet fel” – mondta a MOSZ-elnök.
Borús horizont
Összességében Koncz Máté szerint a mezőgazdaság jelenlegi állapota rendkívül törékeny. A különböző sokkok nem külön-külön, hanem egyszerre hatnak, ami jelentősen növeli a bizonytalanságot. „Rengeteg dilemmát fogalmaznak meg ezek a folyamatok” – emelte ki, hozzátéve, hogy a következő hónapok kulcsfontosságúak lesznek. A kérdés már nem az, hogy lesznek-e hatások, hanem az, hogy milyen gyorsan és milyen mértékben gyűrűznek tovább – a gazdáktól a feldolgozókon át egészen a fogyasztókig – hangsúlyozta.
(Borítókép: Gazdák tüntetnek az Európai Parlament előtt, Brüsszelben 2025. december 18-án. Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!