A pakisztáni Beludzsisztán tartományban található kis faluban, Dashtban egy helyi lakos, Baksh adott intejrút az Al Jazeerának. Baksh elmondta, hogy termését és megélhetését egy dízelüzemű szivattyú határozta meg, amely a földből nyert vizet az öntözéshez. Számára a gázolaj mindennapi szükséglet volt. Mindez 2022-ben megváltozott az üzemanyagárak emelkedése miatt, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát.
Lehetetlen lett, hogy minden nap dízellel működtesse a szivattyút, így viszont elegendő víz nélkül a görögdinnyéi fonnyadni kezdtek. Egy évvel később egy kockázatosnak tűnő, mégis meghatározó döntést hozott: napelem telepítésére kölcsönkért rokonaitól és barátaitól 300 ezer pakisztáni rúpiát (1075 dollárt).
Azóta ez a kockázat már megtérült, Baksh szivattyúja dízelolaj nélkül is működőképes, így nem kell aggódnia az olajár emelkedése miatt. Nyáron a hőmérséklet akár 51 Celsius fokig is nőhet, így gond nélkül termelheti és öntözheti görögdinnyéit, amíg süt a nap.
Ez a történet rámutat Pakisztán problémáira és sebezhetőségére.
Az országnak azzal kell szembesülnie, hogy energiarendszerei a globális ellátási útvonalaktól és a Hormuzi-szorostól függnek, melynek hosszútávú lezárása ellátási problémákat okozhat.
Omán és Irán között halad át a pakisztáni olajimport 80 százaléka, illetve Katarból és az Egyesült Arab Emírségekből érkezik az LNG 99 százaléka. Az ország limitált tárolókapacitása könnyen áramkimaradásokat és gyárleállásokat okozhat, illetve hatással lehet a közszolgáltatásokra, a közlekedésre és a háztartásokra.
Ám az elmúlt években bekövetkező változás a pakisztáni termőföldeken és a háztetőkön részleges védelmet nyújthat a válság ellen. A napelemek segítségével megváltozhat az energiatermelés és felhasználás, elkerülve az energiaellátási zavarokat. A Renewables First és a Centre for Research on Energy and Clean Air tanulmányai is megerősítették a változást. A napelemek fellendülése és az olajimport csökkenése miatt Pakisztán több mint 12 milliárd dollárt takarított meg az üzemanyag-importon 2018 óta. Adatok szerint 2023-ban a háztartások 15 százaléka használt napelemet, ez 2025-re 25 százalékra nőtt.
Társadalmi különbségek
A felső-középosztálybeli és a felső osztálybeli családok profitálnak a napelemből a legtöbbet: gazdaságos és praktikus döntés lehet számukra a napelem, mivel néhány éven belül megtérülnek a telepítés költségei, így ingyen van a panelekből nyert áram. A termelt áramért, amit nem használnak fel pedig krediteket kapnak. A napelemmel rendelkezők villanyszámlája tehát számottevően csökken, a gazdák is stabilabb vízellátást tudnak biztosítani. A kereskedelmi és ipari felhasználók is hasznot húzhatnak a rendszerből, mert így elkerülhetik az áramkimaradásokat és versenyképesebbek lehetnek az alacsony áramköltségek miatt.
A napelemet használók is a központi hálózatból veszik az áramot, viszont kevesebbet fizetnek a rendszer fenntartásáért, mert kevesebb áramot fogyasztanak. Ennek eredményeképp a villamos hálózat működtetésének költségeit inkább azok fizetik meg, akiknek nincs napelemük – köztük sok szegényebb ember.
Jelentések szerint a már 159 milliárd rúpia (570 millió dollár) értékű teher, amit a hálózati fogyasztóknak kell megfizetniük, a jövőben növekedhet. Szakértők aggodalmukat fejezték ki, hogy Pakisztán egy kétszintes energiarendszert hozhat létre: egyet a napelemes felhasználóknak, egy másikat pedig mindenki másnak.
Pakisztán ezután Kínától függhet?
A napenergia-ipart Kína dominálja világszinten és az ellátási lánc mintegy 80 százalékát ellenőrzi. Mivel Pakisztán Kínából importálja a napelemeket és a lítium-ion akkumulátorokat, ezért új gazdasági függőség alakulhat ki. A Hormuzi-szoros lezárása okozta globális energiaválság miatt pedig kifejezetten vonzó a napenergia.
Egyre inkább észrevehető a függőség Kínától, mióta a háztartások és vállalkozások is széleskörűen áttértek a napenergiára. Pakisztán napelemes kapacitásánál hatalmas növekedés figyelhető meg, 2018 és 2026 között kevesebb mint 1 GW-ról 51 GW-ra emelkedett, ezzel az egyik leggyorsabban fejlődő napelemes piaccá vált.
A kínai lítium-ion akkumulátorok ára csökkent, amelyek egyébként nappal tárolják az áramot, hogy azt éjszaka fel lehessen használni, így már nincs szükség a megbízhatatlan hálózati áramra. Ezzel még inkább alábbhagy az energiafüggőség, közben viszont új függőség alakul ki a kínai technológia miatt. Ez az olcsó kínai technológia csak rövid távon előnyös, mert részben lehetővé tette Pakisztán energiafüggetlenségét, ám hosszútávon Kína alárendeltjévé válhat.
A kormány kezdetben támogatta a napenergiát, időközben mégis megváltoztatta a hozzáállását. Amikor a rendszernek túl drága lett, hogy az emberek saját áramot termelnek a napelemmel, a kezdeti ösztönzések ellenére mégis csökkentette a napelemmel visszatáplált energiáért járó összeget.
(Borítókép: Benzinkút Iszlámábádban 2026. március 10-én. Fotó: Muhammed Semih Ugurlu / Anadolu / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!