Miközben Kanada csökkenti a vámokat és több elektromos járművet importál Kínából, egy New York-i székhelyű munkajogi kutatóintézet hamarosan megjelenő jelentése új vádakat fogalmaz meg kényszermunkával kapcsolatban a világ legnagyobb példányszámban eladott elektromosautó-gyártójával, a BYD-vel szemben – számolt be a CBC News.
A China Labor Watch (CLW) tavaly ősszel panaszt kapott az egyik vendégmunkástól azok közül, akiket Kínából Magyarországra vittek, hogy segítsenek felépíteni a BYD első európai gyárát Szegeden – egy 6 milliárd dolláros beruházásról van szó, amely évente mintegy 300 ezer járművel kívánja ellátni az európai piacot. A nonprofit szervezet vizsgálatot indított, és megosztotta a kanadai CBC News hírszolgálattal előzetes jelentését, amelyet még ebben a hónapban tesznek közzé.
„Fontos, hogy a fogyasztók tudják, mi áll valójában ezeknek az elektromos járműveknek a hátterében, és milyen munkakörülmények között készülnek ezek az autók” – mondta Elaine Lu projektvezető. „A kínai munkavállalókat, akiket ezekre a helyszínekre hoznak, rendkívül rossz körülmények között foglalkoztatják” – tette hozzá.
A CLW 50 munkavállalót interjúvolt meg ezzel kapcsolatban, ám biztonságuk védelme érdekében a jelentésben nem szerepelnek nevek. Az interjúalanyok közül sokan építőipari és szerelési munkások voltak, akiket alvállalkozókon vagy közvetítőkön keresztül toboroztak. A jelentés a magyar munkaügyi és migrációs törvények lehetséges megsértését írja le, többek között:
Heti hétnapos munkavégzés pihenőnap nélkül; a munkavállalók szerint arra utasították őket, hogy a munkaidővel kapcsolatos ellenőrzések során hazudjanak.
12–14 órás műszakok, rövid étkezési szünettel és túlórabér nélkül.
Bérfizetések akár három hónapos késéssel, a végső kifizetések visszatartása a Kínába való visszatérésig.
Magas toborzási díjak, amelyek adósságcsapdát hoztak létre, emiatt alacsony jövedelmű munkások nem tudták felbontani a szerződést.
Üzleti vízummal történő beléptetés munkavállalási engedély helyett, ami sebezhetővé tette a munkavállalókat, és megnehezítette az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésüket.
A CBC News egyelőre nem tudta független forrásokból megerősíteni a vádakat, a BYD pedig nem reagált a portál megkeresésre.
Átláthatatlan toborzás, elmosódó felelősség
A CLW szerint a többszintű alvállalkozói hálózatok elmoshatják a felelősségi viszonyokat a rossz munkakörülmények miatt, és lehetővé tehetik, hogy a BYD kibújjon a felelősség alól. „Ha bármilyen probléma van, egyszerűen azt mondják, hogy ez az alvállalkozó hibája, ők vették fel őket. Így bújnak ki a felelősség alól” – mondta Lu. Szerinte a munkavállalók különösen kiszolgáltatottak, mert nem ismerik a helyi nyelvet és jogszabályokat. „Nem tudják, hová forduljanak, ha meg akarják kapni a bérüket” – tette hozzá.
Lu szerint a helyi magyar média már elkezdett beszámolni biztonsági problémákról a telephelyen, miután februárban egy kínai munkás meghalt. A CLW a múlt hónapban megosztotta megállapításait a helyi hatóságokkal is.
Reméljük, hogy a BYD nagyon komolyan veszi ezeket a jogsértéseket és megállapításokat, mert ezek a helyi törvények és nemzetközi normák megsértését jelentik
– fogalmazott Lu.
Egy konzervatív külügyi elemző, Michael Chong szerint az ilyen jelentések miatt még sürgetőbb, hogy Mark Carney miniszterelnök tisztázza álláspontját arról, hogy szerinte jelen van-e kényszermunka a kínai ellátási láncokban. „Ha beengedjük ezeket a termékeket Kanadába, piacot teremtünk, és ez lehetővé teszi ezeknek az államoknak az emberi jogok elnyomását” – mondta Chong. „Ezért vannak ezek a záradékok a kereskedelmi megállapodásokban” – fűzte hozzá.
Ezek nem az első vádak a BYD munkagyakorlataival kapcsolatban, 2025 májusában brazil ügyészek pert indítottak a BYD és két alvállalkozója ellen „rabszolgaszerű körülmények” miatt a bahiai üzemben. A CLW külön vizsgálatot is folytat a BYD kínai gyáraiban tapasztalható munkakörülményeket illetően.
Senki sem kérdezi meg, miért olyan olcsók az autók: azért, mert amikor a megfizethetőséget választjuk a társadalmi értékek rovására, valaki más fizeti meg az árát
– mondta az Automotive Parts Manufacturers Association elnöke, Flavio Volpe. „Egyre inkább azt látjuk, hogy a fejlett kínai ipari termékeknél nemcsak a terméket exportálják, hanem a hazai üzleti gyakorlatokat is, és mindezt lenyűgöző beruházási számok mögé rejtik” – fogalmazott.
A Kanadai Járműgyártók Szövetségének elnöke, Brian Kingston szerint a jelentés „komolyan aggasztó”. „Kanada autóipara képes versenyezni és nyerni, de a versenyfeltételeknek egyenlőnek kell lenniük” – mondta.
„Kényszermunka-kockázat”
A kínai elektromos autókra kivetett vámok tavalyi kanadai csökkentése után egyre több jel utal arra, hogy a BYD – amely 2025 telén megelőzte a Teslát, és a világ legnagyobb példányszámban termelő EV-gyártója lett – kanadai kereskedések megnyitására készül. Kanada aláírta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet kényszermunka-tilalmi egyezményét, és olyan hazai törvényeket fogadott el, amelyek tiltják a kényszermunkával előállított termékek importját. „Komoly kényszermunka-kockázat áll fenn, ha BYD autókat importálnak Kínából Kanadába” – mondta Lu.
Az ottawai kínai nagykövetség március 27-i közösségimédia-bejegyzésében „nyilvánvaló hazugságnak” nevezte a kínai ellátási láncokban tapasztalható kényszermunkáról szóló vádakat. „Céljuk csupán az, hogy megfosszák a kínai népet a boldog élethez való jogától a kemény munkára hivatkozva, megzavarják a kínai vállalatok normális működését, és elnyomják Kína fejlődését, ami a globális ellátási láncok stabilitását is súlyosan károsítja” – áll a bejegyzésben.
Az Egyesült Államok továbbra is 100 százalékos vámot vet ki minden Kínából származó elektromos járműre. Az USA kereskedelmi képviselőjének 2026-os jelentése szerint „nem tűnik úgy, hogy Kanada hatékonyan érvényesítené a kényszermunka elleni importtilalmat”. A 2025-ös jelentés még nem emelte ki ezt a problémát. Az Egyesült Államok egy vizsgálatba, amelyben több országot is gyanúsítanak kényszermunkával előállított termékek beengedésével, Kanadát is bevonta. A meghallgatásokra még ebben a hónapban kerül sor.
Ha Kanada megsérti az előírásokat, akár 25 százalékos vámokkal is szembesülhet.
A Kanadai Határszolgálat (CBSA) nem válaszolt arra a kérdésre, hogy kapcsolatba léptek-e velük a vizsgálat kapcsán. 2024-ben egy amerikai szenátusi vizsgálat megállapította, hogy autóalkatrészek, amelyeket kényszermunkával állítottak elő, bejutottak az észak-amerikai piacra, és olyan globális márkák járműveiben használták fel őket, mint a BMW, a Jaguar Land Rover és a Volkswagen.
A CBSA gyanús autóalkatrészeket foglalt le
A CBC News kérdéseire, hogy érkezett-e már Kínából elektromos autó Kanada területére a vámcsökkentések óta, sem a hatóságok, sem több miniszteri hivatal nem adott választ. A CBSA azonban elmagyarázta, hogy a kanadai törvények eltérnek az amerikai szabályoktól: Kanada nem tilthatja be az importot kizárólag származási ország alapján. A kényszermunka megállapítása eseti alapon, szállítmányról szállítmányra történik.
Ha a tisztviselők gyanút észlelnek, 30 napra visszatarthatják az árut, és további dokumentációt kérhetnek. Az importőrök felelősek az ellátási láncuk átvilágításáért.
Egy 2023-as esetben a CBSA egy meg nem nevezett számú Kínából származó autóalkatrész-szállítmányt tartott vissza kényszermunka gyanúja miatt. Az importőr végül visszaküldte az árut a származási országba. Kanada vámtörvénye nem engedi, hogy a határőrség vállalatneveket hozzon nyilvánosságra, és nem erősíti meg vagy cáfolja a vizsgálatok státuszát. Az eset azonban azt mutatja, hogy a hatóságok tisztában vannak a kényszermunka kockázatával a kínai autóipari ellátási láncban, és legalább ebben az esetben megakadályozták a problémás áruk belépését.
A pénzügyminiszter, Francois-Philippe Champagne azt mondta a CBC Newsnak, hogy Pekingben tett látogatása során az ellátási láncok integritásáról is tárgyalt.
Azt gyanítom, hogy a sajtóvisszhangot már látták Kanadában az utazásom előtt. És tudják, hogy ez kanadai politika: nagyon világosan fogalmazunk ezekben a kérdésekben
– mondta, de nem részletezte a megbeszéléseket.
A globális ügyekért felelős minisztérium helyettes államtitkára is találkozott Kína ottawai nagykövetével. A nagykövetség közösségimédia-bejegyzése szerint „pozitív és mély megbeszéléseket” folytattak a két ország vezetői által korábban kötött megállapodás végrehajtásáról.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!