Ahogy arról már az Economx is beszámolt: a kelet-közép-európai régió országaiban történt lakásáremelkedés az Európai Unió élmezőnyébe tartozik. Az uniós rangsort Magyarország vezeti 21,2 százalékos éves árnövekedéssel, de Horvátország, Szlovákia és Bulgária is helyet kapott az első hatban 12-16 százalékos drágulással.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjének véleménye szerint a kontinens perifériáját képviselő országok lakásárai kezdenek felzárkózni a centrumországok árszintjéhez, és ami még érdekesebb, hogy a kelet-közép-európai régió fővárosaiban is záródik az árolló. A helyi fizetések arányában már csökken az az időbeli különbség, amennyit például egy 50 négyzetméteres használt lakás megvásárlásához kell ledolgozni a régió fővárosaiban. Többek között ez is lassíthatja a jövőben például a budapesti lakásdrágulás tempóját.
Hol, mennyit kell dolgozni?
A régiós összevetés alapján az egy évvel ezelőtti eredményekhez képest szinte minden régiós fővárosban több időre van szükség egy 50 négyzetméteres lakás megvásárlásához. Bár Budapesten is egyre nagyobb anyagi terhet jelent a lakásvásárlás, a főváros még mindig az olcsóbbak közé tartozik a környező országok fővárosaihoz képest, tette hozzá az ingatlan.com szakértője.
2025 második negyedéves adatai alapján Budapesten 63,5 millió forintba kerül egy 50 négyzetméteres használt lakás az átlagos négyzetméterárak alapján. Ugyanezen időszak nettó átlagbéreit is figyelembe véve 9,2 évnyi jövedelmet kell félretenni a lakásvásárláshoz. Ezzel a magyar főváros a régióban a második legolcsóbb. Bukarestben ugyanis kevesebb mint 41 millió forintnak megfelelő összegből kijön egy ekkora lakás, ami kevesebb mint 7 évre jutó ottani átlagbérből kijön.
Pozsony és Varsó lényegében döntetlenre áll, előbbi fővárosban 10,1, utóbbiban 10 év kell az adott lakáshoz. A pozsonyi példalakás ára 67,2 millió, varsói társáé pedig majdnem 73 millió forintban számolva. A legdrágább főváros Prága: majdnem 11 évre jutó átlagbér kell a 98 millió forintot meghaladó összeghez. Az adatok szerint az olcsóbb fővárosok ugyanis kezdenek felzárkózni a drágább társaikhoz. Ráadásul minél inkább csökkennek a különbségek a regionális lakásárak között, az még inkább lassíthatja a drágulást a felzárkózó fővárosok lakáspiacain.
A legmeghatározóbb tényező a lakásárak változása szempontjából továbbra is a fizetőképes kereslet, ami már most is a teljesítőképességének határán táncol Budapesten. 2026-ban ezért a tavalyihoz képest jóval alacsonyabb áremelkedési tempóra számíthatunk mind Budapesten mind pedig országos szinten, magyarázta az ingatlan.com szakértője.