Európa-szerte tüntetnek az emelkedő üzemanyagárak ellen, Írországban és Franciaországban is utcára vonultak a munkások, ellenőrzőpontokat állítottak fel, szórólapokat osztottak és kormányzati intézkedéseket követeltek.
A The Irish Times beszámolója szerint Írországban folytatódtak a tiltakozások, az ország egyetlen olajfinomítójának a blokádja, és a lassító konvojok egyre súlyosabb ellátási zavarokat okoznak. Csütörtökön már Münsterben – Németország – mintegy negyven töltőállomáson zártak be a kutak, Kilkenny megye – Írország – állomásainak többségéről pedig teljesen elfogyott a benzin és a dízel.
A demonstráció szervezői kijelentették, hogy pénteken is folytatják a tüntetéseket, bár némi áttörést sikerült elérniük a kormánnyal. James Geoghegan, az egyik főszervező az ír közszolgálati televízióban megerősítette: pénteken délután az Ír Közúti Fuvarozási Szövetséggel és az Ír Gazdaszövetséggel együtt találkoznak a kormányzati épületben.
Micheál Martin miniszterelnök jelezte, a kormány nyitott a párbeszédre, de ragaszkodik ahhoz, hogy azt a bevett tárgyalási csatornákon keresztül folytassák. Továbbá felszólította a tüntetőket, hogy számolják fel a blokádokat, mert azok „messze túlléptek a normális tiltakozás határain”, és alapvető állampolgári jogokat sértenek. Valamint a rendőrség és a honvédség is készenlétben van, miután a hatóságok az infrastruktúra blokádjának felszámolására szólítottak fel.
Építőipari munkások állják el a nantes-i gyűrűt
Franciaországban, Nantes közelében építőipari munkások torlaszolták el a városi gyűrűutat a magas üzemanyagárak ellen tiltakozva. A demonstrálók lassító ellenőrzőpontot állítottak fel, szórólapokat osztottak, és kormányzati intézkedéseket követeltek.
Az EuroNews a munkások szavaira hivatkozva azt írja, hogy a dízelár meredek emelkedése, egy nehéz gazdasági év és a kedvezőtlen időjárás együttesen sok kisvállalkozást a csőd szélére sodort. Vannak, akik már most haszon nélkül, sőt veszteséggel kénytelenek elvállalni egy munkát, mások pedig lemondanak megbízásokat a növekvő költségek miatt. A tüntetők sérelmezik, hogy az építőipart más szektorokhoz képest mostohagyerekként kezelik, és tárgyalást követelnek az illetékes hatóságoktól.
Az üzemanyagárak kérdése egyre szélesebb társadalmi feszültséggé válik Európában, mióta Izrael és az Egyesült Államok háborút indítottak Irán ellen, az árak pedig az egekig szöktek.
Németország és Szlovénia sem marad ki
Mint megírtuk, már Németországban is egyre brutálisabban emelkedik a benzin és a gázolaj ára. Hústvétvasárnap már átlépte a 3 eurót is, majd minimálisan csökkentették, de így is drámai a helyzet. A déli egyszeri áremelési szabály nemhogy enyhítette volna, hanem inkább tovább torzította az árakat.
Országosan délután a Super benzin átlagára 2,30 euró, az E10-é 2,24 euró, a dízelé pedig 2,49 euró volt, ami új rekordnak számít. Ha megnézzük a korábbi árakat, az emelkedés óriási: a prémiumbenzin 18 centtel (2,12 euróról), az E10 23 centtel (2,01 euróról), a dízel 22 centtel (2,27 euróról) kerül többe.
Az ünnep után pedig Szlovénia is közzétette az új hatósági árakat, amelyek hétfőig maradnak érvényben. A kormányzati számítások szerint az állami árplafon és az adócsökkentések nélkül a benzin és a gázolaj ára is bőven 2 euró felett alakulna literenként. Továbbá az autópályák és gyorsforgalmi utak menti töltőállomásokon az üzemanyagárakat március 20. óta szabadon határozhatják meg a kereskedők. A kormány az intézkedést azzal indokolta, hogy a szlovéniai üzemanyagok a szomszédos országokhoz képest alacsonyabb ára megnövekedett keresletet váltott ki.
A kormány bevezette a védett üzemanyagárat
A miniszterelnök az elmúlt hetekben többször is beszélt arról, hogy az iráni háború miatt súlyos energiaválság közeledik Európa irányába. A közel-keleti konfliktus hatására pedig márciusban jelentősen megdrágult a tankolás világszerte, így a magyar kormány védett üzemanyagárakat vezetett be a hazai töltőállomásokon. A 95-ös benzin 595 forintba, míg a dízel 615 forintba kerül. A benzinárstop nélkül jelenleg 685, illetve 781 forintba kerülne az üzemanyag.
Az Európai Bizottság viszont a védett üzemanyagárak eltörlését követeli, Orbán Viktor azonban levélben közölte Ursula von der Leyennel, hogy a rendszer marad, továbbra is csak a magyar családoknak, vállalkozásoknak és gazdáknak jár a kedvezmény.
Április elején arról írunk, hogy rövid időn belül megérkeznek Európába az utolsó Perzsa-öbölből induló tartályhajók, ezt követően azonban még inkább fokozódik az energiaválság a kontinensen, amely a Covid-járvány és az ukrajnai háború után újabb súlyos gazdasági következményekkel néz szembe. Drágább repülőjegyek, leálló gyárak és visszatérő infláció várhatnak Európa lakóira.
A kulcsfontosságú Hormuzi-szoros
A közel-keleti konfliktusban kulcsfontosságú szerepe van a Hormuzi-szorosnak, mert azon keresztül jut el a kőolaj és földgáz mintegy 20 százaléka a fogyasztókhoz. A háború kitörése után Irán ezt az útvonalat zárta le, és közölte, hogy minden engedély nélkül rendelkező hajót megtámad, amely áthalad rajta.
Az 1973-as olajembargóhoz vagy a 2022-es orosz gázválsághoz képest a mostani helyzet egy lényeges ponton különbözik: jelenleg nem egyetlen energiahordozó hiányzik, hanem egyszerre okoz válságot a nyersolaj, a földgáz és a finomított olajszármazékok hiánya.
Donald Trump február végén indított támadást Irán ellen, majd likvidálta az ország legfelsőbb vallási vezetőjét, Ali Hamenei ajatollahot. Az amerikai elnök azóta több hajmeresztő kijelentést is tett, és kétszer ultimátumot adott az „iráni rezsimnek”.
A héten azonban tűzszünetben egyeztek meg két hétre és Pakisztán közvetítésével béketárgyalások kezdődnek Iszlámábádban, április 10-én. Bár vita bontakozott ki arról, hogy Libanon része-e a tűzszünetnek: Teherán úgy tekinti, hogy a Hezbollah Irán-párti fegyveres szervezetnek otthont adó Libanonra is vonatkozik a tűzszünet, míg Izrael és az Egyesült Államok ezt tagadja.
Az Index percről perce tudósít a közel-keleti eseményekről, amelyet ide kattintva érhet el.
(Borítókép: Forgalmi dugó Dublin M50-es északi szakaszán az üzemanyagárak emelkedése elleni országos tiltakozás harmadik napján, 2026. április 9-én. Fotó: Brian Lawless / PA Images / Getty Images)
Egy igaz történet, ami nem hagy nyugodni! Egy apa. Egy titok. Egy világ, ami összedől. A Pelicot-ügy valódi története: bátorság, túlélés és az igazság kimondása
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!