Nagy-Britanniát már mintegy két évtizede válságok sora sújtja. A 2008-as pénzügyi összeomlástól kezdve a megszorításokon, a brexiten, a Covidon, az ukrajnai háborún és Liz Truss időszakán át a Westminster válasza mindig ugyanaz volt: kezelni a válságot, ideiglenes megoldást találni, majd kétségbeesetten próbálni visszaállítani a status quót – írta Keir Starmer birt miniszterelnök a The Guardian hasábjain.
„Ezúttal azonban más lesz. Az iráni háborúnak most egy határvonalnak kell lennie, mert az, ahogyan ebből a válságból kilábalunk, egy egész generáció sorsát határozza meg” – fogalmazott. Írása szerint ahelyett, hogy a 2008-as világba próbálnának visszatérni, új utat fognak kijelölni Nagy-Britannia számára – olyat, amely megerősíti az energiabiztonságot, a védelmüket és a gazdasági biztonságukat is egy új korszakban. A valóság ugyanis Starmer szerint az, hogy a világ megváltozott:
Már nem élünk a század elejének kedvező körülményei között. A mai világ sokkal ingatagabb és veszélyesebb, mint bármikor az életem során. Ez újra és újra próbára teszi biztonságunk minden elemét. Az elmúlt években pedig Nagy-Britannia túl gyakran bizonyult felkészületlennek erre a próbatételre.
Ezért kormánya megközelítésének középpontjába az ellenálló képességet tette – az iráni konfliktushoz való hozzáállásban éppúgy, mint a nemzeti érdekek megőrzésében. A konfliktus során végig az az elv vezérelte őket, hogy Nagy-Britannia érdekeit leginkább a deeszkaláció, a diplomácia és a Hormuzi-szoros gyors újranyitása szolgálja. Kezdettől fogva világossá tette a kormányfő, hogy Nagy-Britannia nem vesz részt támadó katonai műveletekben – és nem is vett eddig. Amikor azonban Irán megtámadta szomszédait, azt tették, amit helyesnek gondoltak: elfogták a drónokat, lelőtték a rakétákat, megvédték a brit életeket és érdekeket, és támogatták partnereiket, akik nem keresték ezt a konfliktust.
„Ez jelenti a megközelítésünk lényegét a gyakorlatban. A feszültség csökkentésére törekszünk, nem annak fokozására” – emelte ki. Ezért szövetségeseikkel együtt dolgoznak, nem pedig egyedül. És úgy próbálják védeni biztonságukat, hogy közben nem tévesztik szem elől Nagy-Britannia gazdasági stabilitását. „Egy instabilabb világban így védhetjük meg brit érdekeinket. Ugyanez a szemlélet határozza meg azt is, amit itthon teszünk” – írta.
Egy teljesen új Nagy-Britannia
Véleménye szerint az emberek mindennapi életében érzett nyomás nem különül el az ilyen eseményektől – közvetlenül kapcsolódik hozzájuk. Ugyanaz az instabilitás, amely a globális biztonságot fenyegeti, felhajtja az energiaárakat, megzavarja az ellátási láncokat és megterheli a családok pénzügyeit Nagy-Britanniában – erről írt Starmer.
Éppen ezért a térségben tett lépéseik mellett maximalizálták az energiaárakat, és jelentős beruházásokat hajtottak végre a brit energiatermelésben, hogy megszabaduljanak azoktól a „zsarnokoktól, akik manipulálják a gázárakat”. Kiemelte azt is, hogy újjáépítették európai szövetségeikkel kapcsolatukat, és a hidegháború óta a legnagyobb tartós védelmi beruházást hajtották végre. Így – miközben állítása szerint rendbe teszik az államháztartást – ambiciózus iparstratégiát indítottak, megerősítették a munkavállalói jogokat, és új gyermekszegénységi stratégiával több mint félmillió gyermeket emelnek ki a szegénységből terveik szerint.
Ezek az intézkedések nem csupán egyetlen válság kezeléséről szólnak: arról szólnak, hogy másként cselekedjünk – hosszú távon gondolkodjunk, és átalakítsuk az országot úgy, hogy Nagy-Britannia felkészült legyen egy olyan világra, ahol az ilyen sokkok gyakoribbak
– fogalmazott. Elmondása szerint az ellenálló képesség adja meg a kontrollt, ami nélkül folyamatosan kisodródnak a határaikon kívüli események miatt. De ezzel együtt képesek cselekedni, alakítani a saját jövőjüket és megvalósítani a dolgozó emberek számára fontos célokat.
Keir Starmer írása alapján ez az egyetlen módja annak, hogy igazságosabb országot építsenek: olyat, ahol az emberek nincsenek kiszolgáltatva a külföldi eseményeknek, és ahol mindenki számára vannak lehetőségek. Olyat, amely gazdaságilag és stratégiailag elég erős ahhoz, hogy ne csak megvédje, hanem javítsa is az életszínvonalat egy bizonytalan világban. „Ezért nem csupán átvészeljük ezt a vihart, hanem megerősítjük Nagy-Britanniát, hogy ellenálljon a jövő viharainak is” – emelte ki.
„Ez azt jelenti, hogy befektetünk azokba a képességekbe, amelyek biztosítják a jövőnk feletti kontrollt: biztonságos, hazai energia; erős szövetségek és hiteles védelem; valamint egy stabilitásra és hosszú távú növekedésre épülő gazdaság. Azt jelenti, hogy továbbra is támogatjuk a családokat most, miközben megteremtjük a nagyobb ellenálló képesség alapjait a jövőre nézve” – írta.
Zárásában arra tett ígéretet, hogy nem tekintenek vissza, nem próbálják újrateremteni egy már elmúlt világ feltételeit, hanem egy erősebb, biztonságosabb és ellenállóbb Nagy-Britanniát építenek. „Ezt követeli meg a jelen pillanat – és Nagy-Britannia nem tér le az útjáról.”
(Borítókép: Keir Starmer brit miniszterelnök a taifi légitámaszponton tett látogatása során találkozik a légi személyzet tagjaival 2026. április 8-án, Szaúd-Arábiában. Fotó: Alastair Grant / WPA Pool / Getty Images)
Száműzetés, New York, Kelet-Európa – egy élet könyvbe sűrítve.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!