Az MI-Koalíció plenáris ülésén tartott értékelő beszédet Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos, aki többek közt arról beszélt, hogy a rövid, egyéves mandátum idejének ellenére is sikerült a szektorban meghatározó döntéseket hozni.
Átfogó kompetenciamérés készült a felsőoktatási, kutatóintézeti és a vállalati környezetről, aminek a célja a kormányzati döntéshozatal megalapozottságának, a döntéselőkészítésnek a támogatása volt.
A most készült felmérés nemcsak pillanatképet ad, hanem később visszamérhetővé is teszi az előrelépést, ami a döntéshozók számára különösen fontos.
A kormánybiztos szerint a gyors reakcióképesség kulcskérdés volt: a technológiai versenyben azok az országok tudnak előnyt szerezni, amelyek képesek időben lépni.
Később ezt a felmérést bemutató szakértő is megerősítette, aki úgy fogalmazott, hogy „gyorsan kellett döntéseket hozni”, mert a nemzetközi környezet nem hagy időt hosszú kivárásra.
Hozzátette: a döntések nem légüres térben születtek, hanem széles körű adatgyűjtés, kérdőívezés, mélyinterjúk és iparági visszajelzések történtek. Ez különösen fontos volt egy olyan területen, ahol a technológia gyorsabban változik, mint a szabályozás vagy az intézményi struktúrák.
A bemutatott adatok szerint a magyar szereplők többsége már elkezdte az MI alkalmazását, de az érettség nagyon eltérő szinten áll. Vannak előremutató példák, de az „ökoszisztéma” egésze még nem mutat egységes képet.
A szakértő által tartott előadás egyik visszatérő gondolata az volt, hogy a gyors döntések önmagukban nem elegendők – azok csak akkor érnek valamit, ha a végrehajtás is követi azokat.
Vannak világszínvonalú területek, de még sok a kihasználatlan potenciál
A prezentáció egyik legfontosabb állítása arra mutatott rá, hogy a 2018 és 2022 közötti időszakban elindított befektetések az akadémiai szektorban jól látható és kézzelfogható eredményeket hoztak. A felmérést bemutató előadó úgy fogalmazott, hogy „versenyképes, szertágazó tudás” jött létre, és bizonyos területeken Magyarország a világ élvonalába tartozik.
A felmérés alapján különösen erős a hazai jelenlét az ipar 4.0, a járműipar, a pénzügyi szolgáltatások és az egészségügyi MI-alkalmazások területén.
Ide tartozik például az önvezető rendszerek fejlesztése, a szenzoradatok feldolgozása vagy az orvosi képalkotás elemzése is.
Ugyanakkor több szektorban – például építőipar, vegyipar – még lemaradás látszik. A felmérés szerint ezekben az iparágakban a kutatások és alkalmazások száma arányaiban alacsonyabb.
Az előadó hangsúlyozta, hogy a probléma nem a tudás hiánya, hanem annak hasznosítása.
Gábor Dénes Egyetem elnöke: egyre nagyobb az igény az MI-alapműveltségre
Dietz Ferenc, a Mesterséges Intelligencia Koalíció Oktatási és Tudatosítási Munkacsoportjának vezetője, a Gábor Dénes Egyetem elnöke az „Oktatási programok és képzések elérhetősége” kerekasztal beszélgetést vezette.
Rávilágított, hogy a felsőoktatási intézmények szerepe meghatározó: nyitott, innovatív, kritikus gondolkodású, problémamegoldó diplomásokat kell a munkaerőpiacra bocsátani, akik már készségszinten használják az MI-t.
Maguknak az intézményeknek az MI-re nem elszigetelt kezdeményezésekkel, hanem átfogó intézményi stratégiával kell reagálni, amely egyszerre fedi le az oktatást, a kutatást, az infrastruktúrát és az üzemeltetést
– mondta, hozzátéve, hogy „az oktatás feladata, hogy új skillekkel rendelkező szakembereket képezzen, de azt is látjuk, hogy nemcsak a fejlesztőket és a programozókat kell megszólítani MI témában, hanem a vállalati felső- és középvezetőket. Nekik is szükségük van edukációra, hogyan lehet az MI használattal gyorsabban, jobban, hatékonyabban dolgozni, miért és hogyan érdemes azt szervezeti szinten bevezetni.”
Úgy látja, hogy egyre nagyobb az igény az úgynevezett MI-alapműveltség meglétére, tudni kell, hogy mi az MI, milyen területeken használható, mit jelent a nyelvi modell, és melyik nyelvi modell mire jó. Ezen felül azzal is tisztában kell lenni, hogyan kell promptolni, hogyan kell ellenőrizni a válaszokat, és milyen kockázatokkal kell számolni.
Mindez szerinte azért is kulcsfontosságú, mert az MI már minden ágazatban jelen van, ilyen értelemben minden cég egy kicsit technológiai vállalattá vált. Több, fontos lépést is megnevezett az intézményei MI-ökoszisztéma építésében:
Nem elég elszigetelt pilotok – átfogó intézményi MI-stratégia kell, amely egyszerre öleli fel az oktatást, a kutatást, az infrastruktúrát és az üzemeltetést.
Szükséges egy világos MI-szabályzat (különös tekintettel a plágiumkezelésre) és egy élő MI jógyakorlat-gyűjtemény, amit az intézményeken belül megosztunk egymással.
Minden egyetemnek kijelölt MI-felelős vezetőt kellene állítania, aki a stratégia gondozója, a szabályozás karbantartója és a belső koordináció motorja.
Emellett fontosnak tartja az oktatói-hallgatói szakadék áthidalását. Az oktatók gyakran mély elméleti tudással rendelkeznek, de gyakorlati készségszintjük elmarad. A hallgatók pedig gyorsan elsajátítják a tool-ok használatát, de hiányzik a kritikai mélységük.
Ezt a két világot közelíteni kell: minden tantárgyban jelenjen meg az MI, változzon a számonkérés és az értékelés, erősödjön a projektalapú munka, a kritikai gondolkodás és a vezetői szemlélet.
Szerinte a jövőálló diploma már nem csak hard skillekről szól – a soft skillek és az MI-irányítási képesség lesz a valódi versenyképesség kulcsa.
Megosztotta vízióját az országos MI-oktatásról és felnőttképzésről, amely szerint:
az intézményi háromszintű megközelítésnek (stratégia – szabályzat – jó gyakorlatok) érdemes lenne elkészülnie az országos megfelelőjének is.
Szükség van egy külön MI-oktatási stratégiára, ajánlásokra, iránymutatásokra (nem kötelező erejű törvényekre), valamint a jó gyakorlatok valódi megosztására.
A felnőttképzésben az MI nem cél, hanem eszköz: a vállalati digitális transzformáció felgyorsításához, beleértve a kkv-kat és a lemaradó rétegeket is. Kiemelt szerepe van az MI-alapműveltség definiálásának és a szakmaspecifikus, igényalapú képzéseknek.
A cégek már kísérleteznek, de még nem ez hajtja a gazdaságot
A vállalati felmérésbe bevont magyar cégek többsége már kapcsolatba került a mesterséges intelligenciával, de sok esetben még csak pilot vagy kísérleti szinten.
Az előadó kiemelte, hogy a jellemzően nemzetközi szinten is jelenlévő vállalataink aktívan próbálkoznak új megoldásokkal, és egyre több jó gyakorlat jelenik meg. Ugyanakkor ezek még nem váltak általánossá.
A leggyakoribb felhasználási területek között a dokumentumfeldolgozás, a fordítás és az adatelemzés szerepel.
A generatív MI használata különösen gyorsan terjed, a cégek több mint 80 százaléka legalább pilot szinten már alkalmazza.
A legnagyobb problémák között a szakértőhiány, az adatminőség és a jogszabályi megfelelés szerepel. Emellett sok vállalat számára még mindig kérdés, hogy az MI-be fektetett pénz mikor térül meg.
Az előadás egyik kulcsmondata szerint „a digitális átállás valójában kulturális transzformáció”, vagyis nemcsak technológiai kérdésről van szó. Nemzetközi felmérések is azt támasztják alá, hogy az átállás nem technológiai, hanem elsősorban humán tényezőkön múlik.
Azok a cégek haladnak gyorsabban, ahol a vezetés elkötelezett, és a dolgozók képzése is hangsúlyt kap. Több helyen már kötelező MI-képzéseket is bevezettek.
A vállalatok egy része már üzleti értéket is mér az MI használatából, például költségcsökkentés vagy hatékonyságnövekedés formájában.
Ennek ellenére az összkép az, hogy a magyar gazdaságban az MI még nem vált általános hajtóerővé.
A következő lépés: ökoszisztéma-építés és stratégiai gondolkodás
Az előadás végén a jövőbeli feladatokra került a hangsúly. A felmérés szerint kulcsterületeken – oktatás, tudásátadás, infrastruktúra, valamint magyar nyelvi modellek – már elindultak a szükséges intézkedések.
A szakértőként dolgozó előadó azt hangsúlyozta: „látunk a pályán, felmérjük, értjük és akarjuk érteni az ökoszisztémát”. Ez azt jelenti, hogy a döntéshozók tisztában vannak a kihívásokkal.
A felmérés javaslatokat, következtetéseket is tesz: ilyen például, hogy egy országos „MI szakértői hálózat” létrehozását fogalmazza meg, amely segítené a tudásmegosztást és az együttműködéseket.
Emellett hangsúlyozza az infrastruktúra fejlesztését, különösen a számítási kapacitások és az adatplatformok terén. A felmérés szerint sok intézmény már tervezi ezeket a beruházásokat.
A vállalati oldalról elsősorban iránymutatást és stabil szabályozási környezetet várnak az államtól, nem feltétlenül közvetlen pénzügyi támogatást.
Az előadás zárásaként elhangzott, hogy a következő években az MI stratégiai magasabb szintre emelése döntő lesz. A cél, hogy Magyarország ne csak követő, hanem alakító szereplő legyen a régióban.
A prezentáció szerint, ha az akciótervek megvalósulnak, az ország „regionálisan versenyképes és innovációban meghatározó szereplővé” válhat.
Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos februári interjúnkban elmondta, hogy a kormány tizenöt százalékos GDP-növekedési potenciált lát a mesterséges intelligenciában 2030-ig.
Mi lenne, ha a jövő nem csak történne veled, hanem te alakítanád? Ez a könyv segít felkészülni, sosem tapasztalt módon. Tedd meg az első lépést most.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!