Az internet-hozzáférés kis túlzással lassan alapvető emberi jognak tekinthető, viszont nincs emberi kapacitás a Föld legeldugottabb szegleteiben is kiépíteni az elérhetőséget, a messzi gerinchálózatokhoz kábelekkel vagy átjászóállomásokkal csatlakozni. Az űrinternet ebből kifolyólag a kezdetektől fogva életmentő és esszenciális, ám éppen ezért, ha nagy sávszélesség kellett, rendkívül költséges volt. Ezen változtatott a ma 10 000 műholddal és tízmillió előfizetővel rendelkező SpaceX Starlink, amely 50-300 Mbps-os (illetve üzleti csomagban ennél gyorsabb) letöltési sebességgel újraírta a műholdas net szabályait. Nem nézi ugyanakkor mindenki jó szemmel, hogy Elon Musk kezében van az űrinternetes kapacitás 95 százaléka, az erős konkurencia pedig folyamatos versenyt, fejlesztést és a felhasználói árak csökkentését hozhatja.
Hirdetés
Éppen emiatt jó hír, hogy startra kész Jeff Bezos Amazon Leo nevet viselő, szélessávú internetes konstellációja. A jelenleg 241 operatív műhodat számláló és 3236 műholdat megcélzó konstelláció Andy Jessy vezérigazgató szerint 2026 közepén indítja előfizetéses szolgáltatását, bár azt nem tette hozzá, hogy a civilek, vagy csak az üzleti megrendelők körében – egyelőre az utóbbiak tesztelik a szolgáltatást. Feliratkozott rá például a Delta és a JetBlue Airlines, a repülőút közbeni internetszolgáltatás ugyanis rendkívül jövedelmező, de az Amazon az AT&T-vel és a Vodafone-nal is leszerződött, akárcsak a NASA-val.
Az Engadget számos előnyt felsorol a Starlink ellen: gigabites letöltési sávszélességet, hatszor-nyolcszor fürgébb feltöltést (bár ezen a Starlink is gyorsítani készül), AWC integrációt és mindenféle AI szolgáltatást. Van azonban egy „apró” akadály, amit elvileg el kell hárítani, mielőtt az Amazon Leo végleges működési engedélyt kap: az Amerikai Szövetségi Távközlési Bizottság (FCC) határozata szerint az Amazon a műholdak felét pályára kell állítsa 2026 júliusáig, ám semmi esély nincs addig további 1359 szatellitet fellőni.
Az Amazon úgy kért erre halasztást az FCC-től, hogy közben bepanaszolta a SpaceX egymillió műholdas tervét, ám a bizottság nem a várt válasszal szolgált: „foglalkozzon az Amazon inkább azzal, hogy több mint ezer műholddal el fog maradni saját céljától a határidőig, ahelyett, hogy időt és erőforrást pazarol petíciókra olyan cégek ellen, akik ezrével teszik pályára a sajátjaikat.”
Az Amazon egyébként a konstelláció bővítésére is engedélyt kért és 7736 műholdra kapott, Bezos másik vállalata, a Blue Origin pedig 5408 műholdat számláló kormányzati és nagyvállalati konstellációval készül TeraWave néven. Magyarul csak akkor van probléma a szatelliták nagy számával és a potenciális űrszeméttel, ha azért a konkurencia felelős. A konkurencia viszont jellemzően jó a felhasználókra nézve, úgyhogy kíváncsian várjuk az Amazon Leo árazását, sebességeit, késleltetését és a szolgáltatás kiegyensúlyozottságát változatos időjárási körülmények között.