A pekingi találkozó Kína és Tajvan között egy évtizede az első kapcsolatfelvétel, ugyanis a két ország megszakította a magas szintű kommunikációt 2016-ban, mert Caj Ing-ven – a jelenleg is kormányon levő Demokratikus Haladás Párt elnöke – nem támogatta az „egységes kínai nemzet” koncepciót − olvasható a BBC-n.
Az ellenzéki Cseng a hét elején érkezett Kínába, és felkeresett több várost is. Cseng számára természetes dolog kínainak vallani magát, ami ellentétben áll a tajvani általános felfogással. A Demokratikus Haladás Pártja is bírálta Cseng Li-vunt kínai útja miatt. A találkozón Cseng kijelentette, hogy Tajvan nem lehet válsággóc, és a békét fenn kell fenntartani a szoros mindkét oldalán, a kínaiak és a tajvaniak együttműködésével − írja a The Guardian.
A Kínai parlamentben Hszi azt mondta, hogy manapság a világ korántsem békés, ám a béke annál értékesebb.
Ezzel szemben Hszi Tajvant Kína saját területének tekinti, és a sziget hovatartozása heves vitákat okoz az ottani helyi képviselők és Peking között. Hszi továbbá azt is mondta, hogy a találkozó célja a béke és a stabilitás fenntartása, valamint a szoros túloldalán élőkkel a kapcsolatok fejlesztése. Kína készen áll a párbeszédre, és tovább erősítené kapcsolatait különböző tajvani pártokkal, mint például a KMT-vel, de csak azzal a feltétellel, ha az ellenzi Tajvan függetlenségét. A kínai elnök azt is hozzátette, hogy
a szoros két oldalán élő kínaiak mindannyian a békét részesítik előnyben.
Peking azonban nem hajlandó a kommunikációra Lai Csing-te tajvani elnökkel, mert az államfő fenn akarja tartani a jelenlegi status quot Tajvanon.
Cseng szerint a tajvaniaknak el kell fogadni, hogy a háborút és a tragédiákat csak az 1992-es konszenzussal és Tajvan függetlenségének ellenzésével lehet elkerülni, ez az egyetlen módja a béketeremtésnek. Sokkal nagyobb kockázatot jelent Tajpej számára a Demokratikus Haladás Pártjának mostani feszült kapcsolata Kínával, mint az általa folytatott megközelítés − érvelt.
Egyébként, az 1992-es konszenzus egy olyan megállapodás az akkor Tajvanon kormányon levő Kuomintang és a Kínai Kommunista Párt között, amely az „egy Kína” elv elfogadását helyezi előtérbe, viszont teret hagy a különböző értelmezéseknek.
Cseng egyre szorosabb kapcsolatot ápol Hszivel, ezért megosztó személyiség Tajvanon, mert az ország lakosságának nagy része szuverén nemzetnek tartja magát. Kínába indulása előtt Cseng „békeútnak” nevezte látogatását, mely éppen akkor történt, amikor országát két nagyhatalom tartja nyomás alatt. Egyfelől Peking folyamatos katonai nyomást gyakorol Tajvanra, másfelől pedig éppen Washington erőltet Tajpejre egy korábban elakadt, 40 milliárd dolláros védelmi üzletet – írja a The Guardian.
Az Egyesült Államok is közbeszól
A májusra halasztott amerikai–kínai csúcstalálkozón várhatóan Tajvan is a fő témák között lesz. Hszi régóta úgy véli, hogy az Amerikához fűződő kapcsolatának egyik legérzékenyebb pontja Tajpej, és szigorúan bírálta az USA és Tajvan közötti decemberi bejelentést, miszerint egy 11 milliárd dolláros fegyverüzletet kötöttek, amely a maga nemében az egyik legnagyobb a sziget történelme során.
Hszi úgy véli, hasznot húzhat Tajvan azon félelméből, hogy Trump csak egy bábunak tekinti a szigetországot a nemzetközi sakktáblán a kínai–amerikai viszályban, és nem érdekli igazán a sziget hosszú távú jövője. A tajvaniak egy része aggódik a Trumppal kötött fegyverüzlet és a befelé forduló amerikai külpolitika miatt.
Washington nem hivatalos kapcsolatai igen szorosak Tajvannal, hiszen törvény szerint kötelező fegyvereket eladnia a szigetnek önvédelmi célból. Donald Trump azonban úgy véli, hogy Tajvannak többet kellene fizetni a védelemért, és azzal vádaskodott, hogy Tajpej chipeket lopott tőlük. Később a Trump-adminisztráció már azt pedzegette, hogy a tajvani a fejlett chipgyártás felét át kellene helyezni az Egyesült Államokba, ám Tajvan ezt visszautasította. Ezek után végül februárban mégis megállapodtak egymással, nyitva hagyva a lehetőségét a jövőbeli együttműködésnek.
(Borítókép: Hszi Csin-ping kínai elnök fogadta Cseng Li-vunt, a tajvani jobboldali ellenzéki vezetőt Pekingben 2026. április 10-én. Fotó: CTI / Reuters)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!