Donald Trump még szerdán jelentett be egy kéthetes tűzszünetet a Közel-Keleten – pedig fél nappal korábban még egy egész civilizációt kiirtó csapást ígért –, Vlagyimir Putyin pedig a semmiből jelentette be, hogy az ortodox húsvét idejére egy 32 órás tűzszünetet javasol, amelyet Volodimir Zelenszkij pár órával később el is fogadott. Ez a fegyvernyugvás április 11-én 16 órától április 12-én a nap végéig lesz érvényben.
Mivel mind a két háborúban egyszerre halkulnak el a fegyverek – ilyen eddig nem volt –, megkérdeztük Bendarzsevszkij Antont, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóját, külpolitikai szakértőt, hogy mit jelenthet ez a két konfliktusra nézve, miért pont most jött el ennek az ideje, és ami a legfontosabb: lehet-e ez a pillanatnyi szusszanás valami hosszabb, tartósabb fegyverszünet vagy béke előszele, vagy ez tényleg csak a húsvét tiszteletének szól.
„Nem kell csodákat várni”
Az ukrajnai békéről a szakértő úgy vélekedett, hogy a sztori maga elég érdekes, hiszen nemrég még az ukrán elnök javasolta a húsvéti tűzszünetet, Putyin viszont akkor még ezt elutasította, majd Putyin most mégis amellett döntött, hogy legyen egy másfél napos fegyvernyugvás az ünnep idejére, és „reméli, hogy ezt Zelenszkij is támogatni fogja”. Kifejtette, hogy az is külön pikáns, hogy Ukrajna ugyan már átállt arra, hogy a keresztényekkel együtt decemberben ünnepli a karácsonyt, viszont a húsvétnál még maradtak az ortodox időpont mellett, amely 2026-ban pont a magyar választás hétvégéjére esik.
A szakértő kiemelte, hogy ez a szünet nem fog sokáig tartani, ugyanis Oroszország nagyon ügyelt az utóbbi időben arra, hogy ne hagyjanak időt az ukránoknak a regenerálódásra, soraik rendezésére – ezért utasítottak vissza eddig minden tűzszünetet.
Putyin az alaszkai csúcson elmagyarázta Trumpnak, hogy stratégiai szempontból az oroszok attól tartanak, hogy ha a védekezőnek időt hagynak, akkor Ukrajna rendezni tudja sorait, és megerősíti a védelmét
– fogalmazott. Így nem látja, hogy ennél a 32 óránál hosszabb lenne a tűzszünet.
Arra is kitért, hogy 2025-ben szintén abbahagyták a felek a harcot az ortodox húsvét idejére – pontosabban megegyeztek, hogy így lesz –, de rengeteg megszegést rögzítettek. Így összességében inkább a harcok intenzitása csökkent, de meg nem álltak a harcok a teljes frontvonalon, és a tűzszünettől „nem kell csodákat várni”. Ez egy kis lélegzetvétel a katonáknak, és talán egymás hátországát nem támadják majd a felek, de bizonyos szakaszokon ugyanúgy lesznek majd összecsapások.
Elveszett motiváció
Hogy miért pont a húsvétot választották a felek, arra Bendarzsevszkij Anton szerint egyszerű a válasz, hiszen ez számít a legfontosabb vallási ünnepnek, nem a karácsony. Emellett a feltámadás, az újjászületés szimbolikája is benne lehet akár még a háború szempontjából is. Emlékeztetett, hogy egyébként próbálkoztak a felek korábban karácsonyi tűzszünettel is, de az sem valósult meg úgy, ahogy szerették volna, ráadásul ott még az időpontok is máskor vannak – Ukrajnában december végén, Oroszországban január elején ünneplik –, ezért is a húsvét a legkézenfekvőbb, hiszen ugyanakkor „ünnepli” a két fél.
Azt viszont nem látja a szakértő, hogy ez akár megalapozhatja a béketárgyalások folytatását – hiába beszélt erről Zelenszkij pár napja –, ráadásul amíg az iráni tűzszünet is ennyire törékeny, addig Ukrajnában nagy valószínűséggel nem ülnek asztalhoz a felek. Főleg, hogy Donald Trump, aki szerves részét képezte a háromoldalú – vagy esetenként csak kétoldalú – megbeszéléseknek, most a saját béketárgyalásaival van elfoglalva. Így amíg ott nincs döntés, addig az orosz–ukrán tárgyalások nem fognak folytatódni.
Kiemelte, hogy utoljára február végén egyeztettek a felek, és decembertől februárig úgy tűnt, hogy egészen jól is haladnak, hetente, kéthetente tárgyaltak egymással, körvonalazódott egy 20 pontos béketerv is, de az iráni háborúval ez az egész megszakadt, és azóta semmi sem történt.
Nagyon kicsi az időablak, amíg a felek vissza tudnának térni a tárgyalásokhoz, ugyanis az Egyesült Államok nyártól rá fog fordulni az időközi választásokra, és nem az orosz–ukrán háború rendezésével lesznek elfoglalva
– fogalmazott.
Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy Oroszország az iráni háborúval „elvesztette a motivációját a megegyezésre, a kompromisszumkötésre”, hiszen az olajárbevételeik megtöbbszöröződtek, „kilőttek az olajárak”, az orosz Ural típusú olajnak az ára csaknem megháromszorozódott az elmúlt pár hónapban, így Moszkva nem érdekelt abban, hogy bármit is adjon Kijevnek a rendezésért cserébe. S bár Oroszország sem áll jól, egyértelműen Ukrajnának lenne érdeke a béke, hiszen az oroszok most „kaptak egy ilyen mentőövet az energiahordozók bevételei miatt”.
Az iráni helyzet
Bendarzsevszkij Anton kitért Donald Trump péntek reggeli kijelentésére, miszerint nem ebben egyeztek meg Iránnal, hogy nem engedi át a hajókat a Hormuzi-szoroson. Ráadásul Libanonban is folytatódtak a támadások, s ugyan most „Izrael elvileg leáll, de több sebből vérzik ez az iráni tűzszünet is”. Bár egyik fél sem érintett a háború folytatásában, nyilván ez a kiindulópont, ha már béketárgyalásokba kezdtek, így ha mégis folytatódnak az összecsapások, „akkor ott valami nagyon félrement”.
Iránban ráadásul még csak most indulnak a tárgyalások, pont pénteken, többek között ezért hagyta el idő előtt Budapestet J. D. Vance amerikai alelnök, hiszen ő fogja képviselni az amerikai felet. Úgyhogy egyelőre a tűzszünet ott csak arról szól, hogy legyen lehetősége a feleknek egyeztetni a feltételeiket – például hogy Irán mondjon le a nukleáris programjáról.
Nem tudjuk, hogy milyen lehetőségei maradtak Iránnak, az Egyesült Államok azt állítja, hogy szinte mindent megsemmisítettek, Irán néhány napja pedig azt mondta, hogy 10-11 ezer ballisztikus rakétájuk és 40 ezer harci drónjuk maradt
– mondta a szakértő. Viszont hogy ebből mi igaz, és mi nem, azt a szakértő szerint senki sem tudja, viszont abban biztos, hogy eszkalálni még lehetne a helyzetet a Közel-Keleten.
Viszont egy ilyen eszkalációnak az egész térségre nézve elég hosszú távú hatásai lennének, hiszen ha az Egyesült Államok beváltja a fenyegetéseit, és tényleg elkezdi támadni Irán energetikai, civil infrastruktúráját, áramellátását, kőolajtermelését, víztisztító berendezéseit – már ha Irán nem egyezik bele a feltételeibe –, válaszul Irán is az amerikai partnereit (Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Kuvait) fogja bombázni, hiszen ezen képességei neki is megvannak. Ez pedig hosszabb távra destabilizálná a térséget.
Két hét elég lehet?
Ilyen esetben – ha megsemmisítik egymás létesítményeit, kőolajtermelését – a helyreállítás akár több év is lehet, és hiába a fegyverszünet vagy akár egy békemegállapodás, ezek a károk nem fognak hamar helyrejönni. Éppen ezért bízik mindenki abban, hogy a tűzszünetben már megnyitják a Hormuzi-szorost, megindul a hajózás, és ez kedvező hatással lesz az árakra is, „és mintha mi sem történt volna, van egy ilyen piaci várakozás”.
A termelés nyilván nem állt meg, tehát ott állnak a hajók a szoros mindkét oldalán várva arra, hogy újra szállíthassanak a vevőknek, de ha a termelést vagy a kikötői infrastruktúrát megsemmisítenék, amivel olajat tesznek a hajókra, akkor nem lenne gyors helyreállás
– figyelmeztetett Bendarzsevszkij Anton.
Ez pedig azt jelentené, hogy éveken keresztül magas árakkal és ellátási problémákkal kellene számolni, hiszen 15–20 százalékkal kevesebb kőolaj lenne a piacon. Így a szakértő úgy látja, hogy ez egy olyan vörös vonal, amelyet egyik fél sem szeretne igazán átlépni – főleg, hogy Iránnak ez az egyik fő bevétele, a kőolajexport.
Végül ismét hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem akar háborús helyzetben belevágni az időközi választásokba, így nagy valószínűséggel meg fogják próbálni rendezni a helyzetet ebben a két hétben.
(Borítókép: Iráni biztonsági erők tagjai állnak őrt Mojtaba Hámenei portréja alatt egy megemlékezésen Teheránban 2026. április 9-én. Fotó: Majid Saeedi / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!