A forint kifejezetten erős hetet zárt, ami elsősorban a közel-keleti feszültségek kapcsán érkező kedvező híreknek volt köszönhető. A hazai fizetőeszköz az euróval szemben még 384 forint felett indította a hetet, míg a dollár árfolyama 333 forint fölött alakult. A hét végére azonban látványos erősödés következett be:
péntekre az euró árfolyama 376 forint közelébe csökkent, a dolláré pedig 322 forint körülire mérséklődött.
Az iráni tűzszünet hatására csökkentek az energiaárak, ami a forint erősödését is támogatta. A hét végére a piac egyre inkább optimistává vált a békés rendezés esélyeit illetően. A hazai deviza teljesítményét ugyanakkor a magas magyar reálkamat is segíti. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az Indexnek úgy fogalmazott: a 6,25 százalékos alapkamat és az utolsó, 1,8 százalékos inflációs adat alapján a reálkamat mintegy 4,5 százalék körül alakul.
Érdekes helyzet alakult ki:
a forint árfolyama az euróval szemben már visszatért a háború kitörése előtti szintre, és gyakorlatilag ugyanazon az árfolyamon várja az idei választásokat, mint a 2022-es voksolás idején.
Mindez annak ellenére történik, hogy az energiaárak továbbra is jóval magasabb szinten állnak. A földgáz ára körülbelül 70 százalékkal, az olajé pedig 40–45 százalékkal haladja meg a korábbi szinteket. Ez felvet egy fontos kérdést: ha az energiaárak idővel – még ha nem is azonnal, hiszen az infrastruktúra sérülései és a szállítási nehézségek lassíthatják a folyamatot – normalizálódnak, meddig erősödhet még a forint? És vajon egy ilyen helyzet megnyithatja-e az utat egy újabb kamatcsökkentés előtt?
Most két dolog dönthet a forint a sorsáról
Haladjunk azonban sorban. A hét elején még óvatos hangulat uralkodott a piacokon, noha hétfő reggel már érkeztek biztató hírek: az Egyesült Államok és Irán egy 45 napos tűzszünet feltételeiről kezdett egyeztetni. Ez átmenetileg enyhítette a befektetők kockázatkerülését. A dollár az euróval szemben 1,1530 körül indította a napot, majd 1,1570-ig gyengült, miközben a forint folyamatos erősödést mutatott, és végül 381,65 környékén zárta a napot az euróval szemben.
Ahogy arra az MBH Elemzési Centrum makrogazdasági elemzője, Rodic Ádám felhívta a figyelmet, a nap folyamán ugyanakkor ismét romlott a hangulat, miután Donald Trump keményebb hangnemet ütött meg Iránnal szemben, és súlyos amerikai katonai lépéseket helyezett kilátásba. A hét valódi fordulópontját végül a tűzszünet bejelentése hozta. Alig másfél órával az ultimátum lejárta előtt Donald Trump bejelentette, hogy kéthetes tűzszünetről állapodtak meg Iránnal.
A megállapodás értelmében Teherán megnyitja a Hormuzi-szorost, miközben az Egyesült Államok és Izrael tartózkodik a további katonai akcióktól. A megnyugtató fejleményekre a piacok azonnal reagáltak: az olaj ára meredek esésbe kezdett, a Brent jegyzése 94 dollár környékére csúszott. Ezzel párhuzamosan a dollár gyengült, miközben a részvénypiacok emelkedni tudtak. A javuló kockázatvállalási kedv különösen a feltörekvő piaci devizáknak kedvezett.
Ennek egyik leglátványosabb példája a forint volt: a kedd esti, 380 feletti euróárfolyamról szerda reggelre egészen 376-ig erősödött.
Szerdán fontos makrogazdasági adatok is érkeztek. A márciusi infláció mindössze 1,8 százalék lett, ami elmaradt a várakozásoktól. Ezzel párhuzamosan a kiskereskedelmi forgalom 3,8 százalékkal bővült, miközben az ipari termelés éves alapon visszaesett. Az adatok hatására átmenetileg gyengült a forint: az euró árfolyama 379 fölé, a dolláré 324 fölé emelkedett. A kedvező nemzetközi hangulat azonban továbbra is támaszt nyújtott, így délutánra a forint ismét erősödni tudott: az euróval szemben 375 alá, a dollárral szemben pedig 320 alá került.
Csütörtökön már óvatosabb kereskedés jellemezte a piacokat a szerdai erősödés után. Irán azzal vádolta az Egyesült Államokat és Izraelt, hogy megsértették a tűzszünetet, míg Donald Trump jelezte: a katonai jelenlét a térségben a végleges megállapodásig fennmarad. Bár a dollár napközben tovább gyengült, és az EUR/USD árfolyam végül 1,17 közelében zárt, a forint mozgása már visszafogottabb volt.
A hazai deviza ennek ellenére stabil maradt, és 376,45 környékén fejezte be a napot az euróval szemben. Összességében a geopolitikai feszültségek enyhülésének reménye, az olajár számottevő csökkenése, valamint a dollár gyengülése kedvező környezetet teremtett a forint számára. A következő időszakban ugyanakkor továbbra is a közel-keleti fejlemények lehetnek meghatározóak: a tűzszünet tartóssága kulcskérdés marad az árfolyam alakulása szempontjából.
Tovább erősödhet a forint?
Regős Gábor szerint a jövő héten alapvetően két olyan tényező alakíthatja a piaci mozgásokat, amelyek kimenetele a péntek délutáni írás pillanatában még bizonytalan. Az egyik legfontosabb kérdés a hazai választások eredménye. Az átjelentkezések magas száma miatt ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy már vasárnap este egyértelmű végeredmény születik. Így az sem kizárt, hogy a piac hétfőn bizonytalan környezetben nyit – bár addigra már minden bizonnyal több információ áll majd rendelkezésre.
A másik kulcskérdés az iráni helyzet alakulása. Bár az elmúlt héten inkább kedvező irányba mozdultak az események, jól látható, hogy a javulás törékeny: egy egyik nap bejelentett tűzszünet másnap már korántsem tűnik biztosnak vagy tartósnak. A hét során olyan hírek is napvilágot láttak, amelyek szerint akár néhány napon belül béke születhet. Még ha ez meg is valósul, továbbra is kérdéses, mennyire lesz hosszú távon fenntartható a megállapodás.
Kiemelt jelentősége van annak is, hogy mennyire marad zavartalan a Hormuzi-szoros hajózhatósága. Ez alapvetően befolyásolja az olaj- és gázárak alakulását, amelyek viszont közvetlen hatással vannak a pénz- és tőkepiacokra. Önmagában ez a két tényező is elegendő lehet ahhoz, hogy jelentősebb árfolyammozgásokat idézzen elő a következő időszakban. „E két tényező mögött a heti makrogazdasági adatok jelentősége már-már eltörpül, a piac szempontjából eget rengetően fontos adat nem is várható a héten” – mondat a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
A KSH hétfőn a februári építőipari adatokat közli – itt havi alapon nem lesz nehéz javulást elérni, hiszen januárban a hideg időjárás miatt alacsony volt a teljesítmény. Szerdán az ipari termelés második becslése, míg pénteken a februári kereseti adatok jelennek meg. Az Eurostat a jövő héten több fontos adatot is publikál: szerdán a februári ipari termelési számokat, csütörtökön a márciusi infláció második becslését, pénteken pedig a februári külkereskedelmi adatokat.
Ezek közül várhatóan az inflációs adat kapja a legnagyobb figyelmet. Az előzetes számok szerint ugyanis márciusban az eurózónában a pénzromlás üteme 1,9 százalékról 2,5 százalékra gyorsult. A növekedés hátterében döntően az energiaárak emelkedése áll, amely szorosan összefügg az iráni helyzet alakulásával. Az Egyesült Államokból elsősorban a kedden érkező ipari termelői árindex lehet érdekes, amely fontos jelzéseket adhat az inflációs folyamatok alakulásáról.
„A múlt héten a szükségesnél pesszimistább voltam és egy 378 és 400 közötti árfolyamot adtam meg. A következő héten ismét nem mernék egy túlzottan szűk sávot meghatározni – ha tartósan kitör a béke, akkor az már önmagában jelentős erősödést hozhat. Így most talán egy 360 és 395 közötti sávot adnék meg, de ezzel lehet, hogy ismét pesszimista leszek” – összegezte Regős Gábor, míg Varga Zoltán, az Equilor elemzője szerint továbbra is magas maradhat a volatilitás, az euró-forint árfolyamában a 370-390-es, míg a dollár-forint esetében a 315-335-ös zóna látszik bejárhatónak a következő időszakban.
De mi volt a tőzsdéken?
A héten az olaj- és gázárak alakulását ismét elsősorban a közel-keleti események határozták meg. Az iráni konfliktussal kapcsolatban összességében kedvező hírek érkeztek, még ha ezek stabilitása továbbra is kérdésesnek tűnik. A hét eleje még kifejezetten feszült hangulatban telt: hétfőn olyan hírek láttak napvilágot, hogy Irán megadóztatná a Hormuzi-szoros forgalmát, miközben az amerikai békejavaslatot elutasították.
Donald Trump pedig azzal fenyegetett, hogy ha nem születik gyors megállapodás, az Egyesült Államok támadást indíthat az iráni energetikai infrastruktúra ellen. Végül az ultimátum lejárta előtt másfél órával bejelentették a tűzszünetet, amelyre a piacok azonnal reagáltak: a szerdai nyitáskor az olaj és a gáz világpiaci ára mintegy 15 százalékkal esett. Az olaj ára a hétvégi, hordónkénti 110 dollár körüli szintről 90 dollár közelébe csökkent.
Ezt követően ugyan volt némi korrekció – részben azért, mert Irán a tűzszünet megsértésével vádolta Izraelt és az Egyesült Államokat, miközben Izrael folytatta a Libanon elleni támadásokat.
A hét második felében ismét javult a hangulat: Trump felszólította Izraelt a támadások leállítására, és olyan nyilatkozatok is elhangzottak, amelyek szerint akár napokon belül béke születhet. Ez újra optimizmust hozott a piacokra, bár az árak ekkor már kisebb mértékben reagáltak. A befektetők most a vasárnapi pakisztáni tárgyalások sikerében bíznak, de még egy esetleges megállapodás után is fennmaradhatnak kínálati problémák a sérült infrastruktúra miatt – például Szaúd-Arábia napi termelési kapacitása mintegy 600 ezer hordóval csökkent. Az olaj ára a hét végére 96 dollár körül stabilizálódott.
A gázpiacon hasonló folyamatok zajlottak: a földgáz ára a múlt hét végi 50 euró/MWh körüli szintről először emelkedett, majd szerdán 44 euróig csökkent, ahonnan csak mérsékelt korrekció következett. A kedvező nemzetközi hangulat a magyar tőzsdén is érezhető volt. A BUX kifejezetten erős hetet zárt: kedden 1,6 százalékos emelkedést mutatott, majd szerdán tovább gyorsult a növekedés. Csütörtökön ugyan átmeneti korrekció következett (–1,3 százalék), de pénteken ismét visszatért az optimizmus, és 2,0 százalékos emelkedéssel zárt a piac.
Összességében a hét során 5,3 százalékkal került feljebb az index értéke. Érdekesség, hogy a pénteki kereskedés végén, a zárás előtti percekben mintegy 1500 pontos esés következett be, ami vélhetően a választások előtti pozíciózárásokkal magyarázható.
Az egyedi részvények közül kiemelkedett az OTP Bank teljesítménye, amely 8,1 százalékos heti emelkedést ért el. A legnagyobb növekedést szerdán produkálta (5,5 százalék), de kedden és pénteken is jelentős erősödést mutatott, miközben csütörtökön mérsékelt korrekció következett. A Mol részvényei visszafogottabban teljesítettek, mindössze 2,2 százalékkal emelkedtek a héten, ami összefügghet az alacsonyabb olajárakkal.
Ezzel szemben a Magyar Telekom kifejezetten erős hetet zárt, 8,7 százalékos növekedéssel, különösen a szerdai és pénteki emelkedésnek köszönhetően. A Richter Gedeon szintén jól teljesített: árfolyama 5,1 százalékkal került feljebb, elsősorban a hét közepi és pénteki erősödés eredményeként, bár csütörtökön itt is megfigyelhető volt egy kisebb visszaesés.
Böngéssze az Index választási mellékletét, amelyben a legfrissebb híreken kívül megtalálja a részletes részvételi adatokat, illetve térképen is megnézheti, hogyan alakul a szavazás az egyéni választókerületekben. Urnazárást követően folyamatosan mutatjuk a feldolgozottsági adatokat, a pártok listás eredményeit, a billegő körzeteket és a megszerzett mandátumokat is. Stúdiónkban este hat órától élő műsorral jelentkezünk, szakértőinkkel elemezzük a történéseket.
(Borítókép: A magyar Országház mellett halad el egy nemzeti zászlót viselő turistahajó a Dunán. Fotó: Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!