Kuba elnöke, Miguel Díaz-Canel határozottan kiállt országa politikai rendszere mellett, és visszautasította, hogy az Egyesült Államok nyomására bármilyen változtatást hajtanának végre. Az elnök Kristen Welkernek, az NBC News műsorvezetőjének adott interjút Havannában.
Az államfő egyértelműen fogalmazott a katonai fenyegetéssel kapcsolatban: szerinte az Egyesült Államoknak semmi nem adna jogalapot arra, hogy katonailag lépjen fel Kuba ellen. Hozzátette, hogy egy esetleges invázió nemcsak Kubát, hanem az egész régiót is destabilizálná, és az ország fegyverrel védené meg magát.
Ha meg kell halnunk, meghalunk, ahogy a nemzeti himnuszunk mondja: a hazáért meghalni annyi, mint élni
– szögezte le.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a háborút nem akarja, és a tárgyalásos megoldást tartja az egyetlen észszerű útnak. A műsorvezető megkérdezte, hogy Kuba hajlandó lenne-e teljesíteni az amerikai követeléseket: szabadon bocsátaná-e a politikai foglyokat, tartana-e többpárti választásokat, és elismerne-e szabad szakszervezeteket, továbbá a szabad sajtót. Díaz-Canel ezeket a feltételeket határozottan visszautasította, mondván, hogy Kuba politikai berendezkedése nem tárgyalási alap az Egyesült Államokkal szemben.
Kristen Welker külön rákérdezett Maykel Osorbo kubai rapper esetére, aki 2021 óta börtönben ül, mert írt egy „tiltakozódalt”. Díaz-Canel nem vállalt kötelezettséget a szabadon bocsátására, és tagadta, hogy politikai foglyok lennének Kubában.
Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e a megállapodás Donald Trumppal, az elnök óvatosan fogalmazott: lehetségesnek tartja a párbeszédet, de nehéznek. Marco Rubio külügyminiszterrel nem beszélt, és személyesen nem ismeri. A Fehér Ház csütörtökön reagált az interjúra, és közölte, hogy tárgyalások folynak a két ország között, Trump pedig úgy véli, a megállapodás könnyen megköthető lenne.
Ugyanakkor a Fehér Ház „csődbe jutott nemzetnek” nevezte Kubát, utalva arra, hogy Venezuela támogatásának elvesztése súlyos csapást mért az országra.
Az interjú nagy részében Díaz-Canel az 1962 óta érvényben lévő amerikai kereskedelmi embargót okolta Kuba gazdasági nehézségeiért. Az ország jelenlegi áramszükségletének kevesebb mint negyven százalékát üzemanyagból termeli, és korábban Venezuela volt a legfőbb kőolajszállítója. Ez a forrás elapadt, miután az Egyesült Államok elfogta Nicolás Maduro volt venezuelai elnököt, Trump pedig vámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek kőolajat szállítanak a szigetre. Az elnök ennek ellenére bejelentette, hogy Kuba nyitott az amerikai vállalatok előtt az olajkutatás és -kitermelés területén.
Díaz-Canel az interjú végén megjegyezte, hogy az Egyesült Államok már folytatott tárgyalásokat más országokkal is, miközben egyidejűleg támadta azokat. „Ez rengeteg bizalmatlanságot szül” – összegezte.
(Borítókép: Miguel Díaz-Canel kubai elnök 2026. március 20-án. Fotó: Adalberto Roque / Pool / Reuters)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!