Az orosz gazdaság nehéz szakaszon megy keresztül: a jegybank elnökének agresszív küzdelme az infláció ellen sikeresnek bizonyult, Elvira Nabiullina öt százalékra csökkentette az inflációt. Azonban cserébe a 15 százalékos kamatlábak akadályozzák a dinamikus növekedést, Oroszország máris lemaradt az Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU) országai mögött. A jegybankelnök azért szorul, mert azt ígérte Putyinnak, hogy stabilan tartja a növekedést, ehelyett viszont azt is meg kell akadályoznia, hogy a bankszektorban uralkodó feszültségek adósságválságba torkolljanak.
Megváltozott a világ, mégpedig mélyen
A Kreml vezetőjéhez közel álló milliárdosok máris kifakadtak: Putyin barátja, Oleg Deripaszka szerint például rossz a jegybank makrogazdasági politikája, mivel becslése szerint a magas kamatlábak és az erős rubel kombinációja már több mint 16 billió rubelbe (196,6 milliárd USD) került a szövetségi költségvetésnek, és gyengül a beruházási kedv, akárcsak az exportiparágak versenyképessége – írja a Moscow Times. Deripaska a jelenlegi helyzetet nem egy átlagos gazdasági válságnak, hanem egy „mélyreható átalakulásnak” nevezte, amely minden ország számára megváltoztatta a világot.
Dolgozzanak az emberek hétfőtől szombatig
Ezután azt az unortodox javaslatot is bedobta, hogy az oroszoknak napi tizenkét órát kellene dolgozniuk hétfőtől szombatig, hogy felgyorsítsák az ország gazdasági átalakulását.
Közösségi média csatornáin közzétett bejegyzéseiben Deripaska azzal indokolt, hogy Oroszország erőforrásai korlátozottak, és a jelenlegi globális válság leküzdésének egyetlen módja a termelékenység radikális növelése. Szerinte az oroszoknak reggel 8-tól este 8-ig kellene dolgozniuk, beleértve a szombatot is, ami az orosz gazdaság túlélését biztosítaná.
Semmi jót nem hoz a háború
Az iráni háborúval kapcsolatban pedig az oligarcha azt mondta, hogy az olaj-, gáz- és műtrágyaárak átmeneti emelkedése ellenére a háború „semmi jót nem hoz Oroszországnak”, amely jelenleg korlátozásokat tapasztal saját termelésében, mivel az ukrán dróntámadások megbénították a kulcsfontosságú orosz energiaközpontokat. A balti-tengeri kikötők elleni közelmúltbeli támadások miatt életbe lépett exporttilalmak az ország olajexportjának 40 százalékát is kivonhatja a piacról – jegyzi meg a Berliner Zeitung.