A száznapos mérce nem magyar találmány. 1933-ban Franklin D. Roosevelt első elnöki periódusának nyitányán olyan tempóban ontotta a törvényjavaslatokat, hogy a sajtó a száz napot önálló mértékegységgé avatta a kormányzati cselekvőképesség mérésére. Azóta szinte minden demokratikus kormányváltásnál visszaköszön a kérdés: mit tud felmutatni az új hatalom a mézesheteiben, amíg a társadalmi legitimáció és a politikai tőke a legmagasabb?
A Tisza Párt ezt az időszakot tudatosan nem kampányszlogennek, hanem konkrét cselekvési tervnek szánta. Magyar Péter a balatonfüredi frakcióülésen, 2025 decemberében jelentette be, hogy januárban felállt egy 50 fős szakértői testület „az Orbán-kormányzás örökségének feltárására”, februárban mutatták be a 242 oldalas kormányprogramot, márciusban pedig nyilvánosságra hozták a száznapos intézkedési tervet. A program elkészítése saját bevallásuk szerint mintegy másfél évet vett igénybe, több mint ezer szakértő és 65 szakpolitikai munkacsoport részvételével.
Romokat vagy működő államot vesz át Magyar Péter?
Magyar Péter egyik választás előtti interjújában nem finomkodott, szerinte az átadás-átvétel idején az ország állapota a rendszerváltás utáni időszakhoz hasonlíthat. „Kifosztott” költségvetéssel, átláthatatlan állami struktúrákkal és rendezetlen viszonyokkal számol a minisztériumokban és az állami cégeknél. A program szerint a kormány megalakulása után azonnal teljes körű vizsgálat indul az állami intézmények működéséről, és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tennék a költségvetés, az egészségügy, a közlekedés és a titkosszolgálatok állapotára vonatkozó adatokat.
Ezzel szemben a Fidesz utolsó kampányeseményein Orbán Viktor épp az ország stabilitását és biztonságát emelte ki, vagyis azt, hogy ők jó gazdái az államnak.
Hogy a valóság hol áll a két narratíva között, az az átadás-átvétel során derül ki, de az biztos, hogy a Tisza a „tabula rasa” forgatókönyvére készült. Már ha tiszta lapnak lehet nevezni az üres államkasszát.
Éppen ezért az első száz nap közjogi gerincét az Európai Ügyészséghez (EPPO) való azonnali csatlakozás adja. Magyarország jelenleg az egyik utolsó EU-tagállam, amely nem tagja az EPPO-nak – a Tisza Párt programja szerint ez a lépés nemcsak a jogállamiság helyreállításának szimbolikus aktusa, hanem a befagyasztott uniós források felszabadításának legfontosabb előfeltétele is. Az uniós pénzek – amelyek a program szerint a szociális és adóügyi intézkedések fiskális fedezetének megteremtését szolgálnák – ezermilliárdos nagyságrendet képviselnek.
A csatlakozással párhuzamosan a Tisza egy átfogó korrupcióellenes törvénycsomagot fogadtatna el a parlament első ülésszakán, amely harmonizálja a magyar büntetőjogot az uniós elvárásokkal és garantálja a közbeszerzések átláthatóságát. A zéró tolerancia jegyében létrehoznák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalt, amelynek feladata az elmúlt évek privatizált közvagyonának, a gyanús körülmények között kiírt közbeszerzéseknek és a koncessziós szerződéseknek a jogi felülvizsgálata lenne. A visszaszerzett vagyonelemekből egy új Stabilitási Alapot töltenének fel, amely részben a szociális ígéretek hosszú távú finanszírozását biztosítaná.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal vége és az ügynökakták
A 100 napos terv egyik egyértelműen végrehajtható pontja a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) azonnali felszámolása. A Tisza álláspontja szerint a hivatal nem a nemzetbiztonságot szolgálja, hanem a független médiumok, az oknyomozó újságírók és a kritikus civil szervezetek megfélemlítésére létrehozott eszköz – példaként az Átlátszó ellen indított eljárásokat említik. A hivatal megszüntetése a sajtó- és véleményszabadság helyreállításának szimbolikus és praktikus lépése egyszerre.
Ezzel párhuzamosan a párt az ügynökakták teljes körű megnyitására is vállalkozik az első száz napjában, amire már a rendszerváltás óta várnak magyarok ezrei.
Az intézkedésnek közvetlen gazdasági hatása nincs, szimbolikus ereje viszont hatalmas: a Tisza szerint az állambiztonsági múlt feltárása a politikai elit megtisztulását és a végleges szakítást szolgálná a posztkommunista örökséggel. Arról, hogy az akták milyen állapotban maradtak fenn, és mennyire teljes a fennmaradt iratanyag, megoszlanak a vélemények – de a gesztus értéke akkor is jelentős, ha a tartalom nem hoz drámai fordulatokat.
A közmédia leállítása
A program egyik leggyorsabban látványossá váló pontja a közmédia átalakítása. A Tisza ígérete szerint azonnal felfüggesztenék a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hírszolgáltatását, amelyet a párt a Fidesz-propagandagépezet központjának tart.
A felfüggesztés azt jelenti, hogy a köztelevízió híradója és a hírszolgáltatás átmenetileg leállna – ez az átszervezés idejére szóló lépés lenne, nem végleges lekapcsolás.
Az azonnali felfüggesztést strukturális átalakítás követné. A deklarált cél egy politikai befolyástól mentes, a brit BBC modelljéhez hasonló közszolgálati médiarendszer felépítése. Új médiatörvényt alkotnának, amelyet társadalmi egyeztetés előzne meg, és felülvizsgálnák az NMHH működését is.
33
Galéria: Így ünnepelték a Tisza Párt szavazói a kétharmados győzelmetFotó: Németh Kata / Index
Új költségvetés
Az első száz nap egy másik kézzelfogható vállalása, hogy a Tisza-kormány új költségvetést nyújtana be az Országgyűlésnek. A jelenlegi, az ügyvezető kormány által hátrahagyott büdzsé helyett egy olyan költségvetés készülne, amely a párt szakpolitikai prioritásait – az egészségügy és az oktatás kiemelt finanszírozását, a propagandakiadások leállítását, a túlárazott presztízsberuházások befagyasztását – tükrözi.
Az új költségvetés elfogadása a száznapos ütemterv egyik legambiciózusabb eleme, hiszen egy teljes büdzsé összeállítása, parlamenti vitája és megszavazása átlagos körülmények között hónapokat venne igénybe, de a kétharmados siker tükrében nem kivitelezhetetlen terv.
A státusztörvény felülvizsgálata
A közoktatásban az első lépés a pedagógustársadalmat megosztó „státusztörvény” azonnali felülvizsgálata – a Tisza szóhasználatával: a „bosszútörvény” eltörlése.
Az intézkedés a pedagógusok sztrájkjogának és szakmai autonómiájának helyreállítását célozza. A nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkatársak (NOKS) 25 százalékos azonnali béremelést kapnának. Az egyetemi autonómiát teljesen helyreállítanák, beleértve az alapítványi fenntartású modell felülvizsgálatát, és a magyar egyetemisták visszatérnének az Erasmus és a Horizon Europe programokba.
Ezzel párhuzamosan visszaállítanák az önálló Oktatási Minisztériumot, szakítva a jelenlegi összevont „csúcsminisztériumi” struktúrával.
Titkosszolgálatok és a Pegasus-ügy
Az első száznapos terv részét képezi a titkosszolgálatok struktúrájának átalakítása.
A Tisza megszüntetné a csúcsminisztériumi rendszert, és az egyes szolgálatokat különböző tárcákhoz rendelné. Kiemelt fontosságúnak tartják a korábbi megfigyelési ügyek – köztük a Pegasus és a Candiru kémszoftverek alkalmazásának – kivizsgálását is.
Önkormányzatok: a centralizáció visszafordítása
A Tisza Párt programja az Alaptörvény és a sarkalatos törvények felülvizsgálatát, az önkormányzati autonómia és a finanszírozási források visszaadását is rögzíti az első száz napra.
Az elmúlt másfél évtizedben az államigazgatás erősen centralizált modellt épített ki, amely megfosztotta a helyi önkormányzatokat feladat- és hatásköreik, valamint adóbevételeik jelentős részétől. A Tisza szerint a decentralizáció nemcsak demokratikus elv, hanem a közszolgáltatások hatékonyságának záloga is.
33
Galéria: Így ünnepelték a Tisza Párt szavazói a kétharmados győzelmetFotó: Szollár Zsófi / Index
Túl a száz napon
A száznapos terv természetesen nem a teljes Tisza-program: az inkább a rendszerváltó lépéseket, a legfontosabb intézményi beavatkozásokat tartalmazza. A párt 242 oldalas kormányprogramjában ezeken túl sok minden szerepel.
A gazdaságpolitika területén a Tisza „Adócsökkentés Plusz” programja a legmarkánsabb vállalás. A jelenlegi egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadót a mediánbér alatt kereső mintegy 2,2 millió munkavállaló számára 9 százalékra csökkentenék adójóváírás formájában. Ez a minimálbéreseknél havi 20 ezer forintos, éves szinten 240 ezer forintos nettó bérnövekedést jelent.
A kedvezmény a jövedelem növekedésével sávosan csökken: 420 ezres bruttónál havi 15 ezer, 500 ezresnél 10 ezer, a mediánbér határánál (625 ezer forint) havi 5 ezer forint megtakarítás.
A mediánbér felett keresők számára az adókulcs változatlanul 15 százalék marad.
A fogyasztási adók terén a vényköteles gyógyszerek áfáját 0 százalékra, az egészséges élelmiszerek és a tűzifa áfáját 5 százalékra csökkentenék – reagálva arra, hogy Magyarország 27 százalékos általános áfakulcsa európai rekorder.
A Tisza Párt programja egyértelműen vállalja egy 1 százalékos „vagyonnövekedési adó” bevezetését az egymilliárd forint feletti vagyonokra. A kampány korábbi szakaszaiban kiszivárgott tervezetek még 5, sőt 10 milliárdos értékhatárról is szóltak, a végleges program azonban az egymilliárdos küszöbnél húzta meg a határt. Az intézkedés kettős funkciójú: egyrészt költségvetési bevételt generál az adócsökkentések és béremelések fedezéséhez, másrészt szimbolikus üzenet a program szerint aránytalanul meggazdagodott szűk réteg felé.
A Tisza nemcsak megtartaná a 13. havi nyugdíjat, hanem a 14. havi nyugdíj bevezetését is vállalja. A nyugdíjminimumot 120 ezer forintra emelnék, és bevezetnének egy évi 200 ezer forintos nyugdíjas SZÉP-kártyát, amely kizárólag élelmiszerre, gyógyszerre és egészségmegőrzésre lenne felhasználható.
A családpolitikában a program a családi pótlék és az anyasági támogatások összegének azonnali megduplázását ígéri – reagálva arra, hogy a családi pótlék összege lassan két évtizede változatlan. Minden rászoruló család 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást kapna 2026 augusztusától. Minden újszülött 50 ezer forintos kelengyecsomagot kapna.
A szociális szektorban dolgozók 25 százalékos azonnali béremelést kapnának.
A gyermekvédelmi rendszer reformja a program morális sarokköve – nem véletlenül, hiszen a bicskei gyermekotthonhoz köthető kegyelmi botrány indította el Magyar Péter politikai mozgalmát. A Brunszvik Teréz Program keretében az első száz napban teljes körű, független vizsgálat indulna a gyermekek ellen az állami intézményrendszerben elkövetett bűncselekmény-sorozatok feltárására, és a gyermekvédelmi rendszer költségvetését „felülről nyitottá” tennék.
Az egészségügybe évente legalább 500 milliárd forint fix pluszforrást juttatna a Tisza-kormány – ennek fedezetét „részben a propaganda-költségvetés átcsoportosítása” adná. A cél, hogy az egészségügyi finanszírozás 2030-ra elérje a GDP 7 százalékát. A program konkrét garanciákat is megfogalmaz: 2027 végére a várólistákat maximum hat hónapra rövidítenék, a mentők az ország bármely pontján maximum 15 percen belül kiérkeznének. A párt visszaállítaná az önálló Egészségügyi Minisztériumot, szakítva a jelenlegi összevont „csúcsminisztériumi” struktúrával.
„Magyarország helye Európában van. Pont”
A Tisza Párt programja éles rendszerszintű kritikával illeti a „keleti nyitás” politikáját és az EU-val, valamint a NATO-val folytatott konfrontatív diplomáciát. A kormányalakítást követően azonnali diplomáciai offenzívát ígérnek a szövetségesek felé, beleértve a visegrádi négyek és különösen a magyar–lengyel kapcsolatok újjáélesztését. A „huxit” felé mutató minden retorikát kategorikusan elutasítanak.
A munkaerőpiacon a legmarkánsabb lépés: 2026. június 1-jétől jogszabályi úton betiltanák a harmadik országbeli vendégmunkások tömeges alkalmazását. A Tisza Párt szerint az importált munkaerő helyett a hazai munkaerő-tartalék mobilizálására és a bérek védelmére kell fókuszálni.
33
Galéria: Így ünnepelték a Tisza Párt szavazói a kétharmados győzelmetFotó: Tövissi Bence / Index
Energia és vidékfejlesztés
A „Rezsicsökkentés Plusz” koncepció meghaladná a pusztán hatósági árszabályozást: a felszabadított uniós forrásokból évente legalább 100 ezer otthon komplex energetikai korszerűsítését végeznék el, mintegy évi 1000 milliárd forintos keretösszeggel. A stratégiai cél az orosz fosszilisenergia-függőség teljes felszámolása 2035-ig, a megújuló energiaforrások arányának megduplázása 2040-ig. Önálló Környezetvédelmi Minisztériumot és nemzeti állatvédelmi hatóságot állítanának fel.
A vidék megtartóerejének növelésére szintén önálló Vidékfejlesztési Minisztériumot hoznának létre. A „Faluközpont program” az 5000 fő alatti települések infrastruktúrájának modernizálására fókuszálna.
Vállalkozásfejlesztés és az euró
A kata kedvező adózási formáját visszaállítanák, reagálva a 2022-es drasztikus szigorításokra. A Ganz Ábrahám Program a hazai kkv-k termelékenységének növelésére, a K+F és a digitalizáció támogatására fókuszál – élesen szakítva az olcsó munkaerőre és külföldi működő tőkére építő növekedési modellel.
A makrogazdasági hitelesség sarokköve: a Tisza ígérete szerint 2030-ra maradéktalanul teljesítenék a maastrichti kritériumokat, a költségvetési hiányt tartósan 3 százalék alá szorítanák, és megkezdenék a felkészülést az euró bevezetésére.
100 nap, 242 oldal
A 242 oldalas program kétségkívül a rendszerváltás óta az egyik legrészletesebb ellenzéki kormányprogram. A kérdés most már nem az, hogy a Tisza mit ígér – hanem az, hogy a hatalomgyakorlás első száz napjában mennyit tud megvalósítani belőle. Az ügyvezető kormány időszakában Magyar Péternek és csapatának arra kell felkészülnie, hogy a hivatalba lépés pillanatától az óra ketyeg.
Száz nap alatt kell bebizonyítania, hogy a rendszerváltás nem csupán kampányszlogen volt, hanem végrehajtható terv.
(Borítókép: Magyar Péter győzelmi beszéde a Batthyány téren. Fotó: Németh Kata / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!