Palkovics Lászlót egy évvel ezelőtt nevezte ki Orbán Viktor a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztossá.
A korábbi innovációs és technológiai miniszter, aki pályáját a Knorr-Bremse mérnökeként kezdte, majd felsőoktatásért felelős államtitkárként és miniszterként is dolgozott, most azt a feladatot kapta, hogy felgyorsítsa Magyarország alkalmazkodását az AI-technológiák térnyeréséhez.
Az elmúlt tizenkét hónapban a stratégiai tervezést konkrét intézkedések követték: az oktatásban megjelent a formális AI-képzés, egészségügyi és ipari fejlesztések indultak.
Palkovics László interjúnkban elmondta, hogy
négy komoly bejelentés körvonalazódik: néhány héten belül bemutatják az első önvezető autókat, amelyek Budapest utcáin fognak közlekedni. Tárgyalások folynak nagy adatközpont létrehozásáról, humanoid robotok magyarországi gyártásáról és egy diagnosztikai-onkológiai központ felállításáról.
Egy évvel ezelőtt a magyarok 54 százaléka félt az AI-tól, mára ez megfordult.
Magyarország egy nemzetközi vállalati index szerint az élmezőny közelébe került az AI mindennapi alkalmazásában.
A kormány tizenöt százalékos GDP-növekedési potenciált lát a mesterséges intelligenciában 2030-ig.
A Tisza Párt programjának AI-jal foglalkozó részében nem volt semmi olyan, amit néhány hét munka után egy ambiciózus gyakornok ne hozna össze.
Egy év után hol tart Magyarország?
Egy éve nevezték ki mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztosnak. A Tisza Párt 240 oldalas programjában azt állítják, hogy a kormány ugyan felülvizsgálta a mesterséges intelligencia stratégiát, de igazából nem történt semmi.
Rengeteg minden történt, és ennek most objektív visszaigazolása is van. Két héttel ezelőtt megjelent egy felmérés, amely azt vizsgálja, hogy a mesterséges intelligencia mennyire van jelen egy-egy ország mindennapjaiban. Ezen a világranglistán Magyarország a tizenkilencedik helyen végzett.
Éppen ezért tartom fontosnak ezt, mert nem a magyar kormány állítja magáról, hogy jól teljesít, hanem egy független, globális mérés mutatja ki.
Egyébként megnéztem a Tisza-program mesterséges intelligenciával foglalkozó részét. Ha valaki ezzel komolyan foglalkozik, azt éppenséggel meg lehetett volna írni rendesebben is. Nem volt benne semmi olyan, amit néhány hét munka után egy ambiciózus gyakornok ne hozna össze. És nem volt benne semmi olyan, amivel ne foglalkoznánk vagy már ne lenne kész.
Milyen tanácsokat adna nekik?
Nem gondolom, hogy érdemes az ellenzék ilyen ügyeivel foglalkoznom, mert még a végén vitába keverednénk, és nem biztos, hogy a másik fél jönne ki jobban ebből.
Azt pletykálják, hogy a következő ciklusban miniszterként léphet előre. Van alapja ennek?
Ez nem aktuális kérdés. Ma egy fontos feladat van, hogy a kormányt Orbán Viktor alakítsa.
Mit érez az AI fejlődéséből egy átlagos magyar?
Térjünk vissza az AI szélesebes fejlődésére. Mit érez mindebből a hétköznapi ember?
A legfontosabb változás a tudatosságban történt. Egy évvel ezelőtt, ha megkérdeztük az embereket, inkább félnek-e az AI-tól vagy lehetőséget látnak benne, a többség félt. Ötvennégy százalék tartott tőle valamilyen formában, és mindössze tizenhárom-tizennégy százalék látott benne lehetőséget. Ez mára megfordult. Különösen a harminc körüli korosztály bizakodó: kilencven százalékuk lehetőséget lát benne.
Mi okozta ezt a fordulatot?
Egyrészt a technológia fejlődése, másrészt az, hogy mégsem vesztették el tömegesen a munkájukat az emberek – ez volt az egyik legnagyobb félelem. Nem láttunk olyan átveréseket sem, amelyek komolyabb érdeksérelmet okoztak volna. Az emberek kezdik megérteni, hogy ez egy eszköz, amit használni kell, nem félni tőle.
Mesterséges intelligencia az iskolapadban
Hogyan jelenik meg a mesterséges intelligencia az oktatásban?
Tavaly novemberben még csak hatvanhárom szakképző intézmény kilencedik osztályában indult el a formális AI-oktatás. Februártól viszont már minden szakképző intézményben megjelenik. Van kormányhatározat arról is, hogy szeptemberig az oktatásirányításnak át kell gondolnia, hogyan épüljön be más képzési formákba is. Az első visszajelzések nagyon pozitívak, mind a tanárok, mind a diákok részéről. Még az is elhangzott, hogy talán egy kicsit többet is lehetne ebből.
És a felsőoktatásban?
Minden egyetem megjelentetett a saját kínálatában mesterséges intelligenciára vonatkozó alap- és mesterképzést. A piacon is felfutottak a képzések, ami a kormányzati szerepvállalás katalizátorhatását bizonyítja. Azzal, hogy a kormány elindította a folyamatot és támogatta az ingyenes mesterséges intelligencia képzést nyújtó „MI Jövünk!” nevű kezdeményezést, a piac reagált, és köré építettek egy értelmezhető üzleti környezetet.
Robotok a kórházakban
A hazai egészségügyben milyen formában jelent meg a mesterséges intelligencia?
Ezen a területen különösen büszke vagyok arra, amit elértünk. Magam is meglepődtem, hogy mennyi olyan megoldás van, amelyet kifejezetten Magyarországon fejlesztettek, nem csak adaptáltak valahonnan. Ma már minden mentőautóban működik egy rendszer, amelyben az ott lévő kamera és EKG-készülék jeleit mesterséges intelligencia segítségével továbbítják a kórházba. A szakirányú képzettséggel rendelkező ügyeletes orvos így már útközben tud támogatást nyújtani a mentősöknek, ha például stroke-os beteget szállítanak.
Milyen más egészségügyi alkalmazások vannak?
Elkezdtünk projekteket a demencia korai felismerésére és a betegség bekövetkezésének kitolására. Agyinterfészeket is fejlesztenek Magyarországon, ráadásul kétfélét is. Az agy közvetlen tanítása kívülről, különböző információk alapján – ez segíthet a demenciás tünetek kezelésében. De odáig is elmentünk pilot-jelleggel, hogy robot legyen a demens ember mellett, amely támogatja a mozgását, a felülését, az étkezését.
A kórházi robotokról mit lehet tudni?
Egyre több kórháznak van műtőrobotja. Már nemcsak a hasi műtéteknél használják a Da Vinci robotot, hanem agyműtéteknél, gerincműtéteknél, térdműtéteknél is vannak robotizált megoldások. Legitimációt nyert, hogy a robot jól tudja támogatni a sebész munkáját. Fontos: a robot nem önállóan műt, hanem asszisztál. Mindig a sebész dönt. Egyes üregsebészeti robotoknál vannak olyan funkciók, amelyek megakadályozzák, hogy a sebész elvágjon bizonyos idegkötegeket.
Új munkakörök jönnek létre?
Elindítottak egy munkaerőpiaci programot. Miről van szó?
Magyarországon gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság, de van kétszáz-háromszázezer ember, aki nem az elsődleges munkaerőpiacon tevékenykedik. Azt vizsgáltuk, hogyan lehet őket felkészíteni a robotokkal való együttműködésre.
A mesterséges intelligencia néhány éven belül gyökeresen átalakítja a munkaköröket. Amikor ember és robot együttműködéséről beszélünk, egészen más készségekre van szükség. A robottal való kooperáció megtanulása sok esetben egyszerűbb, mint mondjuk gépbeállítóvá átképezni valakit, aki korábban nem járt szakképző iskolába.
Elveszik-e a robotok a munkánkat?
Sokan attól tartanak, hogy a robotok miatt tömeges munkanélküliség lesz.
A taxizás jó példa erre. Azért nincs elég taxi Budapesten, mert nincs elég taxisofőr. Általában véve is ez a helyzet: a munkaerőpiac végére értünk, egyszerűen nincs elég ember bizonyos munkák elvégzésére. Ha elfogadjuk, hogy a világon sokan nem élnek megfelelő színvonalon, és az ő igényeiket is ki akarjuk elégíteni, akkor ki kell találnunk, hogy emeljünk az életszínvonalukon. De ők már most is dolgoznak. A plusz feladatokhoz eszközök kellenek, és erre a robot kiváló megoldás.
De bizonyos munkakörök mégiscsak megszűnnek.
Persze. A kubikusok építették valamikor a gátakat és a folyószabályozásokat, ma ezt gépek végzik. Mégsem lett tömeges munkanélküliség. Az emberek más munkakörökbe helyeződtek át. A történelem azt mutatja, hogy mindig ez történik. Lesznek olyan feladatok, amelyeket a robot jobban végez el – olyanok, amelyeket korábban csak azért csináltunk mi, mert nem volt más megoldás.
Önvezető autók Budapesten
Említette a taxizást, és jönnek az önvezető autók is. Mi várható ezen a téren?
Néhány héten belül bemutatjuk az első mesterséges intelligenciával vezérelt önvezető autókat, amelyek Budapest utcáin fognak közlekedni. Feltűnően lesznek dekorálva, hogy mindenki lássa: önvezető járműről van szó. Legitimációt szeretnénk szerezni annak, hogy ilyesmi nemcsak Kínában vagy Amerikában működhet, hanem egy jóval bonyolultabb környezetben, Budapesten is. Az amerikai és kínai városokban az utak jellemzően derékszögben metszik egymást és egyenesek. Nálunk ez közel sincs így.
Tehát a taxisoknak lefőtt a kávé, kereshetnek másik állást.
Nem hinném. A budapesti taxihelyzet nem rózsás. Amikor taxit hívok, gyakran azt közlik, hogy minden kocsi foglalt, vagy egyszerűen nem jön a rendelt autó. Nehéz taxit fogni. Az önvezető járművek kiegészíthetik a meglévő szolgáltatást. Ahogy említettem, ez egy pilot projekt, amely az önvezető járművek magyarországi megjelenését célozza. A taxiként való alkalmazás csak az egyike lehet azon számos lehetőségnek, ahol ez a technológia a közlekedésben jelentkező problémák megoldásához hozzájárulhat.
Nagy bejelentések érkeznek márciusban
Ha összegeznie kellene pár mondatban, mi az elmúlt év legfontosabb eredménye?
Az, hogy mindenki elkezdett foglalkozni a mesterséges intelligenciával. Láthatóvá vált a kormány szerepe is: stratégiai döntéseken és kormányhatározatokon keresztül energiát, pénzt és szándékot fektet abba, hogy Magyarország meghatározó szereplő legyen ezen a területen. A vállalatok megértették a lényeget: nem a mesterséges intelligenciával kell versenyezni, hanem azzal a versenytárssal, aki már használja. Az iskolákban megjelent az oktatás, a piacon képzések indultak, az egyetemek bevezették az AI-kurzusokat.
Milyen bejelentések várhatók a közeljövőben?
Tárgyalások folynak egy magyarországi nagy adatközpont létrehozásáról. Az önvezető autók már most tavasszal érkeznek Budapestre. Tárgyalunk humanoid robotok magyarországi gyártásáról is, és készülőben van egy megállapodás egy diagnosztikai és onkológiai központ létrehozásáról. Összesen négy komoly bejelentés körvonalazódik.
Hova juthat Magyarország 2030-ra?
Tizenöt százalékos GDP-növekedést szeretnénk elérni a mesterséges intelligenciának köszönhetően. Szeretném azt gondolni, hogy ezzel a számmal inkább óvatosak voltunk. Az ország akkora, amekkora, és annyian vagyunk, amennyien. Innentől kezdve csak úgy lehet tovább növekedni, ha eszközöket alkalmazunk. A mesterséges intelligencia pontosan ilyen eszköz.
(Borítókép: Palkovics László 2026. február 16-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Engedd, hogy ez a tematikus ünnepi kötet elkalauzoljon a december titkaihoz, a csendes készülődéshez és a fáradt ünnepi sóhajokhoz.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!