A Tisza Párt már február elején meghirdetett választási programjában megígérte, hogy két ciklusra korlátozzák a miniszterelnöki mandátumot. A választási győzelem után azt is tisztázta, hogy az első kormányzati lépések között módosítják az Alaptörvényt, hogy Magyarországon miniszterelnökként csak két ciklusig szolgálhasson bárki.
Mikortól indul a számláló?
Felvetődött a kérdés, hogy az Alaptörvény tervezett tizenhatodik módosítása jövőbeli hatályú (ex nunc) lesz-e, azaz a módosítás a hatálybalépése időpontjától kezdve fejti ki joghatását, vagy visszamenőlegesen (ex tunc), a kihirdetése előtti eseményekre is. Azaz: 2026-tól indul-e a miniszterelnöki ciklusok számlálója, vagy már beszámítják a 2026 előtti ciklusokat is?
Magyar Péter a hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján egyértelművé tette a Tisza-kormány szándékát: az Alaptörvény módosítása alapján Orbán Viktor, aki 1998 óta öt alkalommal alakított kormányt, többé nem lehet miniszterelnök.
A Tisza Párt elnöke a 444.hu kérdésére válaszolva nyomatékosította, ő maga legfeljebb két ciklusig lehetne miniszterelnök, feltéve, hogy bírja a szervezete, és továbbra is élvezi a magyar emberek bizalmát. Hangsúlyozta, most erre a négy évre kértek és kaptak óriási felhatalmazást, ami nagyon nagy megtiszteltetés. A szabály, amely az Alaptörvénybe is bekerül, Orbán Viktorra is vonatkozik majd.
Orbán Viktor így is a magyar történelem leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke, akinek óriási felhatalmazása és óriási lehetősége volt arra, hogy nagy dolgokat hajtson végre a hazája érdekében
– fogalmazott Magyar Péter, aki úgy vélekedett, hogy Orbán Viktor ezzel a felhatalmazással nem élt, hanem visszaélt, holott lehetősége lett volna arra, hogy Magyarország fejlődő európai ország legyen.
Nem lehet önmagával ellentétes
A tervezett korlátozásról alkotmányjogi szakértőnk elmondta, hogy egy Alaptörvény-módosítás tartalmi szempontból nem lehet Alaptörvény-ellenes, kizárólag eljárásjogi szempontból vizsgálható felül. Mivel az Alaptörvény a legmagasabb szintű jogforrás – jegyezte meg –, nincs olyan felettes hazai norma, amellyel a módosítás tartalmát össze lehetne mérni.
Ez azt jelenti, hogy ha az Országgyűlés szabályosan fogad el egy módosítást, az onnantól kezdve az Alaptörvény részévé válik, és fogalmilag nem lehet önmagával ellentétes.
A jogtudományban ugyanakkor létezik az „alkotmányellenes alkotmánymódosítás” elmélete, amely szerint bizonyos alapértékek (például a jogállamiság vagy az emberi jogok) annyira alapvetőek, hogy azokat még alkotmánymódosítással sem szabad megsérteni, de a jelenlegi közjogi gyakorlat ezt az elvet tartalmi kontroll formájában nem alkalmazza. Nem szólva arról – folytatta szakértőnk –, hogy a miniszterelnöki ciklusok számának korlátozása alapvető alkotmányos értékeket sem sért, és a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma sem kerülhet szóba, hiszen nem érint kihirdetése előtti időszakot, és nem von el jogokat a múltra nézve.
Ezért egy esetleges eljárásában az Alkotmánybíróság is csak azt vizsgálhatná, hogy a módosítás elfogadásakor betartották-e az Alaptörvényben előírt eljárási szabályokat (például megvolt-e a kétharmados többség).
Korlátozzák az Egyesült Államokban is
Az Egyesült Államokban sem szabályozta eredetileg az alkotmány az elnök újraválasztását. Hahner Péter történész az Indexnek korábban elmondta:
Ha George Washington nem olyan józan és szerény, akkor harmadszor is elnökké választották volna.
Washington halála után alelnöke lépett volna a helyére, aki e precedensre hivatkozva ugyanígy élete végéig megpróbálhatta volna újra meg újra megválaszttatni magát. Az Egyesült Államok első elnöke viszont úgy vélte, az efféle rendszer túlságosan emlékeztetne a monarchiára, egy köztársaságban viszont választásokra van szükség. Ezért két elnökség után visszavonult, és egészen a második világháborúig minden elnök úgy látta helyesnek, hogy nem illik többször jelöltetnie magát Washingtonnál.
A második világháború miatt aztán Franklin D. Roosevelt négyszer is sikerrel szerepelt az elnökválasztáson, de negyedik győzelme után már nem élt sokáig. Az 1951-től érvényes XXII. alkotmánykiegészítés kimondta, mindenkit csak kétszer lehet elnökké választani.
Donald Trump eljátszott a gondolattal
Donald Trump amerikai elnök, aki második ciklusát tölti a Fehér Házban, tavaly októberben nem zárta ki, hogy harmadszor is induljon az elnöki posztért. Azt mondta, „szívesen megtenné”, bár konkrét tervről nem beszélt.
Ugyanakkor elutasította, hogy 2028-ban alelnökként próbálja megkerülni az alkotmányt, mondván, ez az ötlet „túl aranyos, de nem lenne helyes”.
A BBC a hír kapcsán megjegyezte, az amerikai alkotmány XXII. kiegészítése megtiltja az elnököknek, hogy harmadszorra is induljanak az elnöki posztért. Azonban ez hatályon kívül helyezhető, ha a Képviselőház és a Szenátus kétharmada jóváhagyja, vagy az állami törvényhozók kétharmada által összehívott alkotmányozó gyűlés megszavazza azt, de ezt a folyamatot rendkívül valószínűtlennek tartják.
(Borítókép: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke nemzetközi sajtótájékoztatót tart az országgyűlési választásokat követően a Hungexpo Kongresszusi Központban 2026. április 13-án. Fotó: Sean Gallup / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!