Történelmi léptékű fejlesztés indul a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér körül. Megkezdődik a harmadik terminál előkészítése, és a következő években teljesen új korszak nyílhat a budapesti légikikötő életében. A repülőtér utasforgalma tavaly az egyik leggyorsabban nőtt Európában, az éves szám pedig már most meghaladja a 17 millió főt – a bővítés így nemcsak ambiciózus terv, hanem kapacitáskényszer is.
A tulajdonosok és a vezetőség decemberben jelentették be, hogy elindul a hármas terminál előkészítése, amely az emelkedő utasszám magas színvonalú kiszolgálását célozza. A teljes terminálfejlesztés nyolc éven belül valósulhat meg. A KPMG tanulmánya szerint
a beruházás 2027-ig akár 63,9 milliárd forintnyi közvetett hozzáadott értéket teremthet, mintegy 6400 embernek adhat munkát, és több mint 23 milliárd forinttal növelheti a magyar családok jövedelmét.
A kormány ennél is nagyobb léptékben gondolkodik. Nagy Márton és Lázár János októberben több mint 1000 milliárd forintos repülőtéri és kapcsolódó közlekedési fejlesztést jelentettek be. A tervek szerint gyorsvasút kötheti majd össze a repteret Budapesttel, új úthálózat épül, és megvalósul a harmadik terminál is.
A 2,5 milliárd eurós beruházáscsomag – beleértve a hármas terminált is – 2035-re készülhet el.
A cél pedig az, hogy a főváros légikikötőjének infrastruktúrája végre felzárkózzon a forgalmi ambíciókhoz.
„Ez volt a legjobb üzlet” – Orbán Viktor a VINCI-megállapodásról
„Sok üzletet kötöttem már a magyar kormány nevében, nagyokat is, de az volt a legjobb, amit a VINCI-vel kötöttem” – így kezdte beszédét Orbán Viktor pénteken a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, a hármas terminál ünnepélyes alapkőletételén. A miniszterelnök szerint a francia partnerrel kötött megállapodás nemcsak ahhoz nyitotta meg az utat, hogy Magyarország visszaszerezze a nemzetközi repülőterét, hanem ahhoz is, hogy elkerüljék „az állami működés csapdáit”.
Az eseménnyel új szakaszába lépett a repülőtér fejlesztése, hivatalosan is elindult az új terminálkomplexum építése. Az alapkőletételen a kormányfő mellett jelen volt Nicolas Notebaert, a VINCI Concessions vezérigazgatója és a VINCI Airports elnöke is, ami jól mutatja, hogy a beruházás nem csak hazai, hanem nemzetközi léptékű projekt.
Orbán Viktor arról beszélt, hogy az állami tulajdon csak akkor működik jól, ha megtalálják azt a partnert, amely professzionális szolgáltatást tud nyújtani, és képes hatékonyan működtetni a rábízott vagyont. A befektető személye és a fejlesztési tervek fontosak, de – tette hozzá – a repülőtér jövője az itt dolgozókon is múlik, hiszen ők működtetik nap mint nap az infrastruktúrát.
Ha nem lennének Magyarországon olyan fantasztikus szakmunkások, mint amilyenek vannak a termelőszektorban és a szolgáltatószektorban is, akkor semmilyen befektetés nem működne Magyarországon.
A miniszterelnök szerint a kormány befogadta a francia befektetőket, „pedig gyanakvó népség vagyunk”. Akit beengednek az országba, azt be is fogadjuk. Akiben nem bízunk, azt nem engedjük be, de akit egyszer beengedtünk, az onnantól kezdve családtag – mondta. Orbán Viktor emlékeztetett: 2025-ben minden korábbi rekordot megdöntött a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma. A kormányfő szerint ez egyértelműen igazolja a kapacitásbővítés szükségességét.
Aranytojást tojó tyúk
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy
a repülőtér 331 millió euró jövedelmet termelt, ami 25 százalékkal haladta meg az előzetes várakozásokat.
Hozzátette: a beruházás így a tervezettnél két évvel korábban térülhet meg. A miniszterelnök visszautalt a repülőtér privatizációjára is. Mint mondta,
nem volt olyan rég, alig húsz éve, amikor megesett az a csúfság, hogy az akkori kormány eladta az ország aranytojást tojó tyúkját, a repülőteret.
Orbán Viktor szerint ráadásul olyan külföldi befektetői csoporthoz került a légikikötő, amely nem az átfogó fejlesztést, hanem a rövid távú nyereséget tekintette elsődleges céljának. A kormányfő ezzel arra utalt: a mostani konstrukcióval – állami tulajdon és nemzetközi szakmai partner együttműködésével – hosszú távú, stratégiai szemléletet kívánnak érvényesíteni a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér működtetésében és fejlesztésében.
„Ez a járat Budapestről indul” – Orbán a reptér jövőjéről
Orbán Viktor beszédében személyesebb hangot is megütött: felidézte, hogy kedden Korda Györggyel „megalapították az Ulti Bajnokok Klubját”, csütörtökön Trumppal béketanácsot hoztak létre, pénteken pedig már a repülőtér új termináljának alapkövét teszik le. A miniszterelnök szerint húsz évvel ezelőtt elhibázott gazdaságpolitikai döntések vezettek oda, hogy eladták a repülőteret, és a szükséges beruházások elmaradtak. Azóta azonban a turizmus látványosan megerősödött:
tavaly már 20 millió utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.
Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy a növekvő forgalom mellett reális veszély volt: a repülőtér válik a gazdasági fejlődés szűk keresztmetszetévé. A kormányfő szerint a magyar gazdasági stratégia a turizmusban is működik. A kormányfő azt mondta: 2020 óta másfélszeresére nőtt a Magyarországra érkező turisták száma, a nálunk elköltött összeg pedig 2024-ben rekordot döntött, meghaladta a 830 milliárd forintot. Orbán úgy fogalmazott: reális veszély volt, hogy a gyorsan bővülő turizmus mellett a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér válik a fejlődés szűk keresztmetszetévé.
„Félő volt, hogy a reptér lesz a szűk keresztmetszet, amely majd gátat szab a fejlődésnek, ezért nem lehetett hagyni, hogy ez a stratégiai légikikötő ebek harmincadján maradjon” – mondta.
A miniszterelnök kiemelte: „14 év kitartó munka után 2024-ben sikerült nyélbe ütni az üzletet, ismét többségi tulajdont szereztünk a magyar repülőtérben.”
Mostanra pedig a két legfontosabb fejlesztés már elindult. Kiírták a koncessziót a repülőteret a Nyugati pályaudvarral összekötő vasútvonalra, és mintegy 1 milliárd eurós beruházással megépülhet a hármas terminál is. A fejlesztések nyomán a repülőtér éves kapacitása elérheti a 25 millió utast.
Orbán Viktor szerint csak egy dolog biztos
Orbán Viktor szerint az évtized végére a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér a régió egyik legfontosabb légi közlekedési központjává válhat. Ugyanakkor a miniszterelnök arra is figyelmeztetett: a szomszédban zajló háború nem vonzza a turistákat, ezért Magyarországnak ki kell maradnia a konfliktusból, ha meg akarja őrizni gazdasági és turisztikai növekedését.
Egy dolgot biztosan mondhatok, amíg nemzeti kormány van, addig a reptér és még jó néhány hasonló stratégiai befektetés magyar kézen lesz, és a magyar embereknek termel hasznot. Kedves barátaim, ez a járat Budapestről indul, és nem kér átszállást Brüsszelben
– zárta beszédét Orbán Viktor.
Az ünnepség végén időkapszulát is elhelyeztek az alapkövön belül, amelybe minden résztvevő szabadon választhatott egy személyes tárgyat.
Orbán Viktor a friss Nemzeti Sportot tette a kapszulába. Nagy Márton pedig a levélváltást helyezte el a visszavásárlásról, illetve a tollat, amellyel aláírták az erről szóló szerződést.
Korda György és Balázs Klári a „Reptér” című dal kottáját helyezte el benne. Nicolas Notebaert az első, 2023-ban a magyar kormánytól érkezett e-mail másolatát tette bele, amely a VINCI-vel való együttműködés kezdetét jelezte. A vezérigazgató pedig a repülőtér egyik kifutópályájából származó darabot helyezett el az időkapszulában.
(Borítókép: Nagy Márton, Balázs Klári, Korda György, Nicolas Notebaert és Orbán Viktor. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!