Három EP-képviselő is sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben, akik a magyar jogállamiság helyreállításáról, illetve az uniós pénzek hozzáférhetőségéről beszéltek. Tineke Strik holland zöldpárti képviselő, a magyar jogállamisággal kapcsolatos parlamenti jelentéstevő – aki az elmúlt hétvégét Magyarországon töltötte – elmondta, hogy megítélése szerint a választás zökkenőmentesen folyt le, a jelentések néhány incidensről számoltak be.
Ugyanakkor hozzátette, hogy járt vidéken is, szegény régiókban, ahol többen elmondták neki, hogy pénzt ajánlottak fel, ha a Fideszre szavaznak. Arra is hallott példát, hogy választókat azzal fenyegetnek, elveszik tőlük a gyereket, ha még pénzért sem szavaznak a Fideszre. A képviselő szerint érezhető volt, hogy az emberek félve beszélnek erről, sőt, olyan ember is volt, aki az utolsó pillanatban lemondta a vele való találkozót.
https://hvg.hu/itthon/20260414_a-szavazat-ara-valasztas-de-akciokozosseg-fidesz-vasarlas-orszemek-harminc-szazalek
Tineke Strik szerint Magyarországon jelenleg pénzügyileg, gazdaságilag „nem rózsás a helyzet”, ezért nehéz dolga lesz az új kormánynak. Emiatt is van különleges jelentősége annak, hogy a magyarok hozzáférjenek a zárolt forrásokhoz, amivel kapcsolatban a képviselő azt várja el az uniós intézményektől, hogy segítse majd az új magyar kormányt.
Meg kell találni a módját a reformok végrehajtásának, de az új kormánynak mégis gyorsan kell cselekedni
– fogalmazott a politikus, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az európai politika felelőssége és feladata annak megvizsgálása, hogyan lehet megelőzni, hogy egy tagállamban eddig tudjon romolni a helyzet a jogállamiság terén.
Két német képviselő – a zöldpárti Daniel Freund és a liberális Moritz Körner – kifejezetten a forrásokhoz való hozzáférésről beszélt. Freund szintén személyesen is részt vett a magyar választásokon. Úgy fogalmazott, „megható” volt látni, ahogy az emberek spontán ünnepeltek az utcákon, idegenek gratuláltak egymásnak, és mindenhol felszabadult hangulat uralkodott. Hozzátette, 16 év után „megbukott az Orbán-rendszer”, és most reális esély van egy békés, rendezett átmenetre.
A politikai fordulat azonban nem jelenti automatikusan az uniós pénzek megnyílását. A képviselők emlékeztettek: jelenleg mintegy 17 milliárd eurónyi forrás van befagyasztva különböző mechanizmusok keretében, többek között a helyreállítási alap és a kohéziós pénzek egy része. Emellett további jelentős összegek várnak jóváhagyásra. Ezekről itt írtunk bővebben:
https://hvg.hu/360/20260402_unios-forrasok-jogallamisag-europai-unio-korrupcio
Freund hangsúlyozta, hogy a források visszatartása nem politikai alapon történt, hanem korrupciós és jogállamisági problémák miatt.
Ez a pénz akkor érkezhet meg, ha biztosak lehetünk abban, hogy valóban a magyar embereket szolgálja
– mondta, utalva arra, hogy a múltban az uniós támogatások jelentős része a hatalomhoz közel álló gazdasági körökhöz került.
Mindkét politikus egyértelművé tette: nem adható „biankó csekk” az új magyar kormánynak. A reformoknak nemcsak papíron kell megszületniük, hanem a gyakorlatban is működniük kell, mielőtt Brüsszel feloldaná a pénzügyi korlátozásokat.
Körner szerint a választási eredmény nemcsak Magyarország, hanem egész Európa számára reményt jelent. Úgy látja, a globális politikai trendekkel szemben – amelyek gyakran a populizmus erősödését mutatják – most a demokrácia és a jogállamiság irányába történt elmozdulás.
Ez egy jó jel Európának, és a világnak is
– fogalmazott. Ugyanakkor figyelmeztetett: az uniós jogállamisági mechanizmus hitelessége forog kockán. Ha a pénzeket pusztán kormányváltás miatt szabadítanák fel, az aláásná az eszköz legitimitását, és megerősítené azokat a kritikákat, amelyek szerint az EU politikai alapon dönt.
Magyarország számára külön kihívást jelent a helyreállítási alap forrásainak felhasználása, amelyeknél szoros határidők vannak érvényben – elvileg augusztus végéig fel kellene használni azt a 10,4 milliárd eurót, amely egyelőre szintén zárolva van. A képviselők szerint kérdéses, hogy az új magyar kormány képes lesz-e rövid időn belül teljesíteni a szükséges feltételeket és lehívni a rendelkezésre álló összegeket. Freund úgy véli, ha minden nagyon-nagyon gyorsan történik, akkor is „közel áll a lehetetlenhez” ezeknek a pénzeknek a lehívása.
Megoldás lehet, hogy a tagállamok tekintettel a nagyon sajátos magyar helyzetre, egyhangúan meghosszabbítják a határidőket
– vetette fel Freund, aki erre lát is lehetőséget, és ezt támogatná is.
A két EP-képviselő végül hangsúlyozta: az Európai Parlament minden rendelkezésére álló eszközzel – politikai nyomásgyakorlással és akár jogi lépésekkel – figyelemmel kíséri majd az Európai Bizottság döntéseit. Céljuk, hogy Magyarország visszatérjen az európai demokratikus normákhoz, de úgy, hogy közben az uniós szabályok maradéktalanul érvényesüljenek.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.