2026. április 14.
4 percp
Újabb állomáshoz érkezett a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó HM EI Zrt.-vel szemben indított adatperünk. Hiába nyertünk első és másodfokon is, a cég továbbvitte az ügyet a Kúriához. Ahol ugyan nem adtak igazat a társaságnak, mégsem a javunkra ítéltek. A Kúria ugyanis hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet, és új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú bíróságot. Az indokolás szerint nem lehet egyszerre két ingatlan adataiért perelni.
Az Index.hu még 2025 februárjában, vagyis több mint egy éve írt arról, hogy a Tisza Párt szakértőjeként felbukkanó volt vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz közel 1 milliárd forintért „építtetett magának” egy szolgálati villát Dunakeszin. Akkor kiderítettük, hogy a ház soha nem volt Ruszin-Szendié, az ingatlan a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HM EI Zrt.) tulajdonában van. Ezzel szemben a korábbi honvédelmi miniszter, Benkő Tibor megvett egy budaörsi házat, amit korábban szolgálati lakásként használt. Ennek szintén a HM EI Zrt. volt a tulajdonosa.
Azt is megírtuk, hogy a jogszabályok alapján levezethető: bárki is igényelte a honvédségnél a Ruszin-Szendi Romulusz által használt ingatlant, a végső döntést vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára, vagy a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, vagy pedig az állami tulajdonú HM EI Zrt. igazgatósága hozhatta meg. Hogy a pontos részleteket megismerhessük, közadatigénylést nyújtottunk be a Honvédelmi Minisztériumnak és a HM EI Zrt.-nek is.
Főként azt szerettük volna megtudni, hogy a HM EI Zrt. kinek az utasítására, milyen okból és milyen összegért vásárolta meg a Dunakesziben található ingatlant 2022-ben, mennyit költöttek az építkezésre, mely cége(ke)t bízták meg a kivitelezéssel, és milyen (bérleti) szerződés alapján lakott az épületben Ruszin-Szendi Romulusz.
Továbbá arra is rákérdeztünk, hogy a budaörsi ingatlant kinek az utasítására, milyen célból és milyen összegért vették, újították fel és adták ki, és milyen összegért adták el végül Benkő Tibor volt Honvédelmi Miniszternek. Valamint, hogy minderre ki adott engedélyt.
Miután a társaság nem adta ki a kért adatokat, pert indítottunk, amit első és másodfokon is megnyertük.
A jogerős döntés után azonban hiába vártuk a dokumentumokat. Végül január elején megtudtuk, hogy a HM EI Zrt. Magyarország legfőbb bírósági szervéhez, a Kúriához fordult az ügyben. A cég a felülvizsgálati kérelmében azt indítványozta, hogy a meghozott ítéleteket helyezzék hatályon kívül, az eljárást pedig szüntessék meg.
A Kúria hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet
A napokban készhez kaptuk a Kúria végzését, amely szerint a HM EI Zrt.-nek (egyelőre) nem kell kiadnia az adatokat. A legfelsőbb bíróság ugyanis hatályon kívül helyezte a korábbi jogerős ítéletet, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására, valamint új határozat hozatalára utasította.
A Kúria egyetértett azzal, hogy az honvédség cége országos közfeladat-ellátó tevékenysége miatt a törvényszék hatásköre fennáll. Ugyanakkor szerintük lapunk a két különböző ingatlanra vonatkozó igényét „szabálytalanul, valódi ténybeli és jogi összefüggés nélkül kért tárgyi keresethalmazatban érvényesítette”. A Kúria szerint első és másodfokon eljárási hiba miatt a bíróságok elmulasztották a kötelező hiánypótlási felhívást, ezért az elsőfokú bíróságnak ezt pótolnia kell. Vagyis
a Kúria szerint pontosítanunk kell a keresetlevelet a „meg nem engedett keresethalmazat feloldása érdekében”.
Tóth Balázs, a Átlátszó jogi képviselője a döntés kapcsán elmondta, ez egy friss gyakorlat, amit kifejezetten károsnak tart. Nemcsak azért, mert olyan indok miatt nem jut egy év pereskedés után sem az Átlátszó közérdekű adathoz, amire sem az alperes, sem az elsőfokú, sem a másodfokú bíróság nem utalt, hanem azért sem, mert ellentétes a pergazdaságossággal. Vagyis azzal az elvvel, hogy minél kevesebb teher legyen a bíróságokon.
Ugyanis a gyakorlatból az látszik következni, hogy ha két különböző ingatlannal kapcsolatos egy adatigénylés, akkor azt két perben kell elbírálni, holott ugyanazt a jogkérdést kell benne eldönteni azonos alperes kapcsán. Ez pedig perköltséget, munkát generál, józan ésszel beláthatatlan megfontolásból.
Magyar Péter leváltaná a Kúria elnökét
Magyar Péter a Tisza Párt vasárnapi kétharmados győzelme után tartott beszédében felszólította több állami szerv, illetve szervezet vezetőjét, hogy távozzanak a pozíciójukból.
Köztük volt a Kúria elnöke is, Varga Zs. András, aki úgy kerülhetett a szervezet élére 2021-ben, hogy kinevezése érdekében az Orbán-kormány törvényt módosított. Így Varga Zs. mindenféle bírói tapasztalat nélkül, a rendes bírói előmeneteli rendszer megkerülésével juthatott el a bírósági hierarchia csúcsára, miközben az Országos Bírói Tanács ezt nem támogatta.
A Kúria döntései ellen a magyar jogrenden belül nincs fellebbezés, azokkal szemben csak nemzetközi fórumokhoz lehet fordulni. A Kúria elnöke a bírák kinevezésén és az ügyelosztáson keresztül közvetve befolyásolhatja, hogy milyen ítéletek szülessenek ezen a fórumon.
A Kúria erre úgy reagált, hogy „a Kúria az Alaptörvény 25. cikkének (1) bekezdése szerint az igazságszolgáltatási tevékenységet ellátó legfőbb bírósági szerv. Elnökét az Alaptörvény 26. cikk (3) bekezdése értelmében kilenc évre az Országgyűlés választja.” Vagyis Varga Zs. András vélhetően nem fog önként lemondani.
Katus Eszter
Nyitókép: Balról jobbra: Trócsányi László, Sulyok Tamás és Varga Zs. András Balatonalmádiban 2025. április 10-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd