Ahogy arról az Index beszámolt, több, Magyarországot érintő ügy is szóba került az Európai Bizottság keddi sajtótájékoztatóján. Az uniós intézmény szóvivői hangsúlyozták, szorosan együtt fognak működni a leendő, Magyar Péter vezette kormánnyal, hogy elérhetővé váljanak a jelenleg jogállamisági aggályok és korrupciós kockázat miatt felfüggesztett uniós források, ugyanakkor most még türelmet kérnek.
A felfüggesztett uniós támogatások hazahozatala Magyar Péter és a leendő Tisza-kormány egyik legnagyobb vállalása, és amennyire nagy lehetőség a már most elszálló költségvetési hiánnyal működő magyar gazdaság számára, legalább akkora politikai kockázattal járhat a leendő kormány számára, amennyiben mégsem sikerül hazahozni a sok száz milliárd forintnyi támogatást.
Magyar Péter nemzetközi sajtótájékoztatóján megerősítette az uniós pénzek hazahozatala érdekében tett, az EU által jogállamisági kritériumokként azonosított lépéseket: az egyetemi autonómia visszaállítását. Ezek közé tartozik az igazságszolgáltatás, valamint a nyomozó hatóság függetlenségének a helyreállítása, a sajtószabadság biztosítása, a propaganda tiltott állami támogatásának megszüntetése, továbbá az akadémiai szabadság visszaadása, „a magyar egyetemek felszabadítása”. Magyar Péter jelezte, ezeket tudják vállalni, és reméli, elegendő lesz ahhoz, hogy minél gyorsabban megszülessen a döntés az uniós forrásokról.
Ugyanakkor Magyar azt is leszögezte: az új magyar kormány is nemet mond Ukrajna Európai Unióba történő gyorsított felvételének, továbbá nemet mond az uniós migrációs politikára, és nemhogy megtartja a határkerítést, de befoltozná azon a „lyukakat”.
Kevés az idő, de van ok bizakodásra
A Tisza Párt szakértői másfél éve dolgoznak a háttérben a pénz hazahozatalának megtervezésén – számolt be a Válasz Online. A lap hozzáteszi:
amennyiben az Orbán-kormány nem bonyolódott volna „értelmetlen vitákba” Brüsszellel, akkor „az elmúlt öt évben több pénz érkezhetett volna Magyarországra, mint valaha”.
A Tisza számára vészesen ketyeg az óra, hogy lehívja a befagyasztott támogatásokat, ám Magyar Péter és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök egyeztetései bizakodásra adhatnak okot.
Még az új kormányra tekintettel sem hosszabbítanak
A Válasz Online brüsszeli és hazai forrásai egybehangzóan arról számoltak be, hogy kifejezetten eredményes egyeztetések zajlottak, olyannyira, hogy már csütörtökön magas szintű brüsszeli delegáció érkezik Budapestre, hogy a Tisza Párt képviselőivel folytasson tárgyalásokat. Ugyanazokról a tárgyalókról van szó, akik az elmúlt években hiába próbáltak dűlőre jutni Bóka János EU-ügyi miniszterrel – teszi hozzá az írás.
A tárgyalások megkezdése még a kormányalakítás előtt elkerülhetetlenné vált. Egyrészt Magyarország számára jelentős mennyiségű uniós forrás áll rendelkezésre, amelyet még az idei évben le kell hívni, ellenkező esetben végleg elvész. Ez önmagában is komoly kihívás, hiszen a tagállamok többsége már 2021 óta dolgozik saját kereteinek lehívásán, és még így sem jutottak a folyamat végére. A forrásokhoz ugyanis szigorú és összetett feltételrendszer teljesítése szükséges. Bár több ország – köztük az olasz és a spanyol kormány – kezdeményezte a határidő meghosszabbítását, a nettó befizető tagállamok, élükön Németországgal és Hollandiával, ezt határozottan elutasították. Az Európai Bizottság keddi brüsszeli sajtótájékoztatóján is egyértelművé tette:
hosszabbítás nem lesz, még a magyarországi kormányváltásra tekintettel sem.
Orbán Viktor megegyezett, majd befagyasztotta a tárgyalásokat
A cikk szerint a helyzet abszurditását növeli, hogy a források lehívásának feltételeit az Orbán-kormány már 2022-ben hivatalosan elfogadta, sőt, bizonyos részletekről még tárgyalásokat is folytatott. Ezek a kritériumok korrupcióellenes intézkedéseket, nagyobb átláthatóságot, valamint az igazságszolgáltatás és a felsőoktatás függetlenségének megerősítését írták elő. 2023 decemberére több szükséges törvény is megszületett, majd 2024 elején további kisebb szervezeti átalakítások történtek, amelyek eredményeként Magyarország hozzáférhetett mintegy 12 milliárd eurónyi, addig befagyasztott forráshoz.
Ezt követően azonban megtorpant a folyamat. Orbán Viktor leállította a további intézkedéseket, és stratégiát váltott: a további egyeztetések helyett arra épített, hogy 2027 decemberében, az új uniós költségvetés vétójának eszközével próbál majd utólag kedvezőbb feltételeket kiharcolni. Addig az ország finanszírozását piaci, jelentős kamatterhet jelentő hitelekre alapozta, miközben a gazdaság élénkítését ázsiai akkumulátorgyárak telepítésével igyekezett elérni, és a kieső uniós forrásokat részben a nemzeti költségvetésből pótolta. Az írás felidézi, hogy ez a stratégia súlyos gazdasági következményekkel járt: az államadósság nőtt, a gazdasági növekedés megtorpant, a beruházások volumene pedig 2022 és 2025 között közel 25 százalékkal csökkent.
Mindez különösen annak fényében tűnik súlyos mulasztásnak, hogy a 2020-as évek első felében Magyarország a szokásos uniós támogatások mintegy másfélszeresére lett volna jogosult. Ennek oka a járvány gazdasági hatásainak kezelésére létrehozott Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF), amelyből az ország több mint 10 milliárd euróra tarthat igényt: ebből 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, a fennmaradó rész pedig a piacinál jóval kedvezőbb kamatozású hitel. E források lehívására azonban a kormány nem tett érdemi kísérletet, noha a program idén végleg lezárul
– áll a cikkben.
Reformtervet fogadhat el az uniós vezetés
A kialakult helyzetben az új kormány előtt álló legsürgetőbb feladat a forrásokhoz való hozzáférés biztosítása. Ehhez a következő hónapokban részletes tervet kell benyújtani az Európai Bizottság számára, ami bemutatja a források felhasználásának módját, valamint igazolja a jogállamisági feltételek teljesítését. Ezek hiánya jelenleg nemcsak az RRF-forrásokat, hanem a hagyományos kohéziós támogatások mintegy harmadát is blokkolja. Emellett azt is bizonyítani kell, hogy a már elköltött összegek egy része mérhető eredményeket hozott.
A Tisza szakértői csoportja a választásokig elvégezte annak a munkának a jelentős részét, amelyet az illetékes minisztérium négy év alatt sem tudott lezárni: feltérképezték a konkrét jogállamisági elvárásokat, és kidolgozták azok teljesítésének lehetséges módjait – jegyzi meg az írás.
A problémák egy része azonban strukturális. Jó példa erre az állami költések átláthatóságát biztosító adatbázis ügye: bár létrejött egy központi, nyilvános felület, a szabályozás nem kötelezi adatszolgáltatásra többek között a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, a jegybanki alapítványokat és az állami vállalatokat. Ráadásul az adatokat gyakran nehezen feldolgozható, kereshetetlen pdf-formátumban teszik közzé, ami ellehetetleníti az érdemi elemzést. Nem meglepő, hogy a bizottság ezt a megoldást nem fogadta el.
Mivel az ilyen hiányosságok teljes körű orvoslására rövid távon nincs elegendő idő, a megoldás inkább egy hiteles és részletes reformterv lehet, amelyet az új kormány jogszabályi garanciákkal támaszt alá.
Ebben a helyzetben kulcsszerep jut a kölcsönös rugalmasságnak: Brüsszel részéről a feltételek értelmezésében, a magyar kormány részéről pedig a gyors és következetes végrehajtásban. A keddi, Magyar Péter és Ursula von der Leyen közötti egyeztetés egyik fontos eredménye éppen az volt, hogy a felek ebben a megközelítésben közeledtek egymáshoz.
A források lehívása ugyanakkor nem merül ki a pénzek felhasználási céljainak kijelölésében: azt is világossá kell tenni, hogy a tervezett beruházások miként járulnak hozzá azokhoz a stratégiai célokhoz, amelyeket az uniós intézmények már 2020-ban meghatároztak. Ennek érdekében a tárgyaló felek olyan megoldásokban gondolkodnak, amelyek egyszerre felelnek meg a politikai realitásoknak és az uniós elvárásoknak.
(Borítókép: Magyar Péter kilép a Sándor-palotából 2026. április 15-én. Fotó: Németh Kata / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!