Meglepő kijelentést tett Magyarország egyik leggazdagabb üzletembere. Jellinek Dániel alapvetően méltányosnak tartja a vagyonadó gondolatát, vagyis azt az elvet, hogy a nagyobb vagyonnal rendelkezők nagyobb arányban járuljanak hozzá a közterhekhez. Megítélése szerint a Tisza Párt által javasolt 1 százalékos adókulcs és az 1 milliárd forintos belépési küszöb első ránézésre arányos konstrukciót jelez.
Az Indotek-csoport vezérigazgatója ugyanakkor kiemelte hvg.hu-nak adott interjújában, hogy hangsúly a részletszabályokon van. Szerinte kulcskérdés az adóalap meghatározása: vállalati vagyon esetében nem mindegy, hogy a saját tőke vagy a piaci cégérték képezi az alapot. Emellett indokoltnak tartja a különbségtételt a holdingstruktúrák és az operatív vállalatok között, hiszen utóbbiaknál könnyen előállhat olyan helyzet, hogy a rendelkezésre álló szabad cash flow nem fedezi az adófizetési kötelezettséget.
Arra is figyelmeztetett, hogy egy nem kellően átgondolt szabályozás a tőketulajdonosokat akár lakóhelyük vagy gazdasági központjuk áthelyezésére ösztönözheti.
Nemzetközi példákra utalva jelezte: Norvégiában jelentős tőkekiáramlás volt tapasztalható, míg Franciaország részben éppen emiatt vezette ki a hasonló típusú adót.
Fordulat a növekedésben: mennyiség helyett minőség
Általános gazdasági témákra váltva Jellinek Dániel arról beszélt, indokoltnak tartja a gazdaságpolitikai irányváltást, szerinte elkerülhetetlen az elmozdulás az extenzív növekedési modellről az intenzív, magasabb hozzáadott értéket és termelékenységet célzó pálya felé. Ebben különösen a hazai kis- és középvállalati szektor szerepét emelte ki.
Úgy látja, ez a modell hosszabb távon fenntarthatóbb és erőforrás-kímélőbb, miközben a termelékenység növelése révén stabilabb gazdasági alapokat teremt. Ebben kulcsszerep juthat a célzottan felhasznált uniós forrásoknak, valamint a mesterségesintelligencia-alapú megoldásoknak, amelyek érdemi hatékonyságjavulást hozhatnak.
Lakáspiac: a kínálat lehet a szűk keresztmetszet
Az ingatlanpiacon az elmúlt években elsősorban a kereslet élénkítése dominált, a következő időszakban azonban a kínálati oldal erősítése válhat meghatározóvá. Ennek feltétele egy gyorsabb, kiszámíthatóbb és következetesebb fejlesztési és engedélyezési környezet kialakítása.
Kiemelte, hogy a döntési folyamatok időkereteinek optimalizálása minden érintett – fejlesztők, önkormányzatok, hatóságok – számára kötelező kellene legyen. Ez nemcsak felgyorsítaná a beruházásokat és csökkentené a költségeket, hanem közvetve az árak mérséklődéséhez is hozzájárulhatna, ami a fiatalok lakáshoz jutását és a családalapítást is segítheti.
Szabályozási sokk: a bizonytalanság ára
A kereskedelmiingatlan-piacon az elmúlt időszakot jelentős szabályozási és adózási beavatkozások jellemezték, beleértve az árrésszabályozást és a különadókat. A piaci szereplők alkalmazkodtak ugyan a kialakult környezethez, de a tapasztalatok szerint a gyakori vagy célzott beavatkozások növelik a bizonytalanságot.
Egy hosszú megtérülésű szektorban azonban a kiszámíthatóság a legfontosabb érték. A jövőben szerinte egy egységesebb, átláthatóbb szabályozási rendszerre lenne szükség, amely általános elveken alapul, és egyenlő feltételeket biztosít. Ez nemcsak a befektetői bizalmat erősítené, hanem a fogyasztók számára is stabilabb árakat és jobb szolgáltatásokat hozhatna.
Kkv-politika: torzítás helyett ösztönzés
A hazai kis- és középvállalatok támogatását fontos célnak nevezte, ugyanakkor hangsúlyozta: a nemzetközi tapasztalatok szerint ennek leghatékonyabb eszközei nem a piaci működés közvetlen torzításában rejlenek.
Sokkal inkább a kedvezményes finanszírozási konstrukciók, garanciaprogramok, képzések és együttműködések ösztönzése jelenthet tartós megoldást. Ezek hosszabb távon erősítik a versenyképességet anélkül, hogy bizonytalanságot vinnének a gazdasági környezetbe.
Befektetői bizalom: a legnagyobb kockázat a meglepetés
A befektetési környezet szempontjából a legfontosabb tényezőnek a kiszámíthatóságot nevezte. Szerinte egy befektető számára nem az a döntő, hogy egy szabály szigorúbb vagy lazább, hanem az, hogy előre látható-e.
A legnagyobb kockázat ugyanis a meglepetés, amely közvetlenül hat a kockázati felárakra és a finanszírozhatóságra. Hangsúlyozta azt is, hogy a befektetések teljes életciklusának működnie kell: nemcsak a belépés, hanem a kiszállás lehetősége is kulcskérdés, amihez likvid piac és erősebb nemzetközi befektetői jelenlét szükséges.
Egészségügy: új modell, új egyensúly
Az egészségügy finanszírozásában a régióban már megjelent co-payment alapú modellek bevezetésének lehetőségét vetette fel. Ezek lényege, hogy
az állam a magánszolgáltatóknak is megtéríti az ellátás egy részét, a fennmaradó összeget pedig a beteg magánbiztosítással vagy saját forrásból fedezi.
Ez a rendszer ösztönözheti a magánberuházásokat és az öngondoskodást, miközben csökkentheti az állami ellátórendszer terhelését. Az új kapacitások megjelenése javíthatja az ellátás színvonalát és az életminőséget is. Ugyanakkor megfelelő szabályozás hiányában nőhetnek az egyenlőtlenségek, ezért a hozzáférési garanciák kialakítása kulcsfontosságú.
Élelmiszeripar: a kihasználatlan kitörési pont
Az élelmiszeripart és az agráriumot egyértelmű kitörési pontként azonosította, ugyanakkor rámutatott: jelenleg még kevés olyan vállalat működik, amely volumenben és termelékenységben is eléri az európai szintet.
A valódi áttöréshez a szabályozási és támogatási környezet újragondolására van szükség. Olyan rendszerre, amely nem szétaprózza, hanem támogatja a nagyobb léptékű, integrált vállalatok és ökoszisztémák kialakulását. Régiós példák alapján célzott iparpolitikai eszközökkel versenyképes klaszterek hozhatók létre.
Ebben a folyamatban a hazai élelmiszer-kereskedelem konszolidációja is kulcsszerepet játszhat. Egy koncentráltabb és kiszámíthatóbb piac stabil keresletet biztosíthat a termelőknek, ami ösztönzi a hatékonyságnövelést, a technológiai fejlesztéseket és a méretnövekedést.
(Borítókép: Jellinek Dániel. Fotó: indotek.hu)
Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!