Az eseményt László Róbert, a Political Capital választási szakértőjének előadása nyitotta. László Róbert arra hívta fel a figyelmet, hogy kettő egyéni választókerületben kétszáz alatti, egy választókerületben ötszáz alatti szavazatkülönbséggel vezet a Fidesz jelöltje. A külképviseleti, valamint az átjelentkezéses választópolgárok szavazatainak számlálása még hátravan, és mivel a Fidesz jellemzően a saját átlaga alatt teljesít ezekben a csoportokban, a Tiszának még több egyéni mandátuma lehet. Ha viszont három-négy helyen változik a győztes személye, akkor a töredékszavazatok miatt elképzelhető, hogy egy listás mandátum visszabillen a Fidesz irányába.
A választási szakértő leszögezte:
A Tisza kétharmada nincs veszélyben. Ezt már vasárnap este ki tudtuk jelenteni. A választási rendszerrel sok probléma van, viszont abban az értelemben visszaélésekkel, csalásokkal nem kell számolni, mint Oroszországban. A szavazókörökben ott vannak a pártdelegáltak. Látjuk a végeredményt, nyilvánvalóan nem csalta el a hatalom a választást saját maga ellenében.
László Róbert a levélszavazatokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „az tényleg a választási csalás legalizálása. Ha azt nézzük, hogy mi szerepel a törvényben, és mi történt a terepen az elmúlt hetekben, akkor törvénysértés nagy valószínűséggel nem is igazán történt. A szabályozás úgy van megalkotva, hogy attól a pillanatól kezdve, amint megérkezett a levélcsomag a választópolgárhoz, odáig, hogy a csomag visszaérkezett a választási irodába, semmilyen szabályozás nincs. Teljes az anarchia.”
A Political Capital munkatársa úgy látja, hogy: „A külhoni állampolgárok körében okkal népszerű a Fidesz, de az, hogy 95 százalékos eredményeket produkálnak, nehezen elképzelhető visszaélések nélkül. Az egész távszavazás módját alapjaiban kellene átgondolni.” Az a riogatás viszont nem nyert igazolást, hogy sokkal több levélszavazat lesz, mint a korábbi választásokon.
László Róbert köszönetet mondott a Nemzeti Választási Irodának a munkáért, viszont kritikát is megfogalmazott az adatszolgáltatással kapcsolatban, ami szerinte a „XX. században maradt”.
A szakértő reméli, hogy a Tisza Párt nem sötét szobákban alakítja ki a kétharmados törvényeket, hanem egy jóval szélesebb körű egyeztetés eredményeként nyúlnak hozzá akár az Alaptörvényhez, az önkormányzati rendszerhez vagy a szuverenitásvédelem témájához. A Political Capital korábban közzétett egy javaslatcsomagot a választási reformmal kapcsolatban.
„Személyes felelőssége van azoknak az embereknek, akik ezt tették a közvélemény-kutató szakmával”
Mi alapján tudja eldönteni a választópolgár, hogy egy kutatóintézet megbízható-e? Róna Dániel alapelvekről beszélt, amelyeket be kell tartani: „Az egyik az átláthatóság. Ha olyan kutatást tesz közzé egy intézet, amit politikai aktor rendelt meg, és politikailag releváns, akkor lehessen tudni, hogy ki rendelte. Ne engedje meg az intézet, hogy pártok szócsöveként működjön. Minden politikailag releváns kutatásnál kiírjuk, hogy ki rendelte meg. Ha pedig az intézet valamelyik vezetője tanácsadója egy politikusnak, azt is fontos feltüntetni. Láthatják nálam is a honlapon, hogy milyen politikusoknak dolgoztam.”
A másik: „A függetlenség nem abban áll, hogy nem dolgozik pártnak egy intézet, hanem egyrészt a megrendelői köre diverz. Ha a megrendelések elsöprő többsége egy politikai szereplőtől jön – márpedig a kormánypárti intézeteknél szerintem ez a helyzet –, az nem tudja garantálni a függetlenséget, akkor az az intézet nyomás alá helyezhető a megbízó által. Ahogy Török Gábor szokta mondani, ha rossz idő van, akkor azt mondja, ha jó idő van, akkor azt mondja. Tudom, hogy természetesnek hangzik, de nem láttam például a Nézőponttól olyan kutatást, ami kifejezetten hátrányos lett volna a Fidesznek. Mi ebben a kampányban 2025 novemberében közzétettük, hogy szűkül az olló, a Fidesz feljött, a különbség csökkent. Biztos vagyok benne, hogy ez a Tisza kampányát nem segítette, de attól még közzétettük. Azt is közzétettük volna, ha a Fidesz vezet, csak nem volt ilyen pillanat. Azt is közzétettük, hogy például Koncz Zsófia vezet a választókerületében.”
Róna Dániel a megbízhatóságot is hangsúlyozta, szerinte még nem volt olyan, hogy rossz mérést közöltek volna országos választás előtt.
„Az is fontos, hogy ne lógjon ki a lóláb. Vannak olyan, kormánytól független intézetek, ahol például a DK szignifikánsan magasabb támogatottságnak örvend. Ezeknek az intézeteknek egy része a megrendeléseket a DK-tól kapja. Ez szerintem nem szolgálja a bizalmat.” A kutató az önéletrajzok, a szakmai tapasztalat fontosságára is felhívta a figyelmet.
Szabó Andrea szerint: „Mindenki alig várta, hogy április 12. legyen, és lássuk a valóságot. Az a helyzet, hogy a valóság mindig szembejön az emberrel, ha közvélemény-kutatásokkal dolgozik. Számtalan alkalommal beszéltem az elmúlt fél évben arról, hogy Magyarországon kialakult két, egymással bizonyosan össze nem hasonlítható kutatói rész. A kormányhoz közel álló és a kormánytól független cégek halmaza. Mindvégig volt egy kérdés: kinek van igaza? Rossz kérdésfeltevés volt, mert ha mindannyian a szívünk mélyébe nézünk, és megnézzük a tudományosság kérdését, akkor ezt nem is kellett volna feltennünk. Ezt a választást nemcsak a Tisza Párt, hanem a tudomány is megnyerte. Ez engem végtelen boldogsággal tölt el. Kiderült, hogy van tudományos, szakmai becsület. Minden, kormánytól független kutatócég kiváló munkát végzett, annak ellenére, hogy elképesztő ellenszélben dolgoztak, le lettek hülyézve.”
Egy szakma becsületét levitték nagyon alacsony szintre, felháborító. Ezért személyes felelőssége van azoknak az embereknek, akik ezt tették a közvélemény-kutató szakmával
– jelentette ki Szabó Andrea, aki egy további szempontra hívta fel a figyelmet Róna Dániel mondandójához képest: hogy milyen gyakorisággal közölnek adatokat az intézetek.
Bódi Mátyás arra emlékeztetett, a Választási Földrajz rendszeresen megkapta kommentekben, hogy „ennek vagy annak a szakértői vagyunk, valaki jól megfizet, különben sem élek az országban, ami igaz, de ettől még miért ne lehetne véleményem. Ha a politikáról mondtunk valamit, azt mindig számokra alapozva tettük”.
Azt vettem észre, hogy a fideszes választókkal már nem lehet vitatkozni, mert nincs ténytisztelet Magyarországon
– húzta alá Bódi Mátyás.
A Választási Földrajz szakértője kitért arra is, ahol az ellenzéki fürkészek, őrszemek jelen voltak, ott számottevő mértékben csökkent a visszaélések száma. Ezzel Róna Dániel is egyetértett.
Négy szinten zajlott a „lázadás”
Szabó Andrea arról is beszélt, hogy négy típusú „lázadást” azonosított a politikatudományi értelemben kritikus választáson:
A fiatalok forradalma – Szabó Andreáék A fotelforradalmárok racionális lázadása című könyvükben leírták, hogy „a fiatalok forradalmi állapotban, speciális lázadásban vannak. Nem az utcán fognak lázadni, de elegük van, és ott lesznek a szavazófülkékben, mert megváltozott bennük valami. Rájöttek, hogy képesek beleszólni a politika irányításába, mert valaki lehozta nekik a földre a politikát”. Ebben a csoportban a Rendszerbontó Nagykoncert tette fel az i-re a pontot.
„2025 novemberében volt egy nagymintás kutatásuk a társadalmi integráció különböző szintjeiről. Van egy lokálisan integrált réteg, a helyi közösségeknek a véleményvezérei. Nem pusztán értelmiségeik, hanem a boltos, a fodrász, a kisvállalkozó, akiről már az önkormányzati választáson is azt tapasztaltuk, hogy valami változik a körükben. A Fidesz megsértette ezt a társadalmi réteget, amelyik a legfontosabb támogatója volt még 2022-ben is a választáson.”
„A kis- és közepes vállalkozók lázadása, akik azt vették észre, hogy az elmúlt öt évben nincsenek uniós források, nem kapnak megrendeléseket, és már annyira le vannak osztva a pénzek, hogy nem jutnak forrásokhoz, lassan nem tudnak munkát adni a helyi embereknek.”
„A szendvicsgeneráció forradalma. Azon 40-esek, 50-esek, akiknek van gyermekük, ahogy idős szüleik is, látták az iskolarendszer szétesését, az állam szétesését, és az egészségügy döbbenetes állapotát. A szüleik sorsát az egészségügy, a gyermekek jövőjét az iskolarendszeren keresztül látták, és azt mondták, nem kérjük azt az államot és azt a kormányt, amelyik ezt az államot működteti. Létrejött egy olyan egyszeri, társadalmi koalíció, amely létrehozta ezt a kritikus választási szituációt.”
Szabó Andrea nem látja, hogy alulról lenne beáramlás a Fideszbe, ami akár az MSZP-forgatókönyvet is elhozhatja a pártnak.
Jó lehetőség előtt a Mi Hazánk Mozgalom?
Bódi Mátyás szerint már a 2019-es EP-választáson látszott, hogy a teleüléshierarchia különböző fokain ugyanannyi mi hazánkos volt. Budapestet leszámítva ez később így maradt, ahogy az idei választáson is: „Az összes többi pártot meghazudtoló módon az 5-6 százaléknyi szavazattal lefedik az egész országot. A Dél-Alföldön erősebbek, de a Dunántúlon sincsenek nagyon rossz eredményeik.”
Róna Dániel arra hívta fel a figyelmet, gyakori az a tévhit, hogy a Mi Hazánk szavazói többségében másodsorban a Fideszt támogatnák. A 21 Kutatóközpont adatai azt mutatják, hogy körülbelül 35 százalékuk szavazott volna fideszesre, miközben 25 százalékuk tiszásra. „Sokkal heterogénebb tábor, mint ahogy azt elképzeljük” – húzta alá Róna Dániel.
Ha szeretnének valaha nagy párt lenni, akkor ennél jobb dolog nem történhetett volna
– mondta a 21 Kutatóközpont vezetője, aki arra számított, hogy ha a Mi Hazánk a mérleg nyelve, akkor a szavazótáboruk egy részét bármilyen forgatókönyv esetén elveszítették volna. Most viszont – más ellenzéki párt híján –, a Tiszából később kiábrándulók vélhetően nem a Fidesz, hanem a Mi Hazánk felé fordulhatnak. Róna Dániel a Fidesz közeli összeomlására nem számít, viszont súlyosbítja a kormánypárt helyzetét, hogy nem egyedüli ellenzéke lesz a Tiszának.
Tisztában volt-e a valósággal a Fidesz vezetése?
Róna Dániel úgy látja, a központi kampányban, Orbán Viktornak és a szűk körének az volt az érdeke, ha ők tudják is, hogy rossz a helyzet, ez az információ minél kevesebb emberhez jusson el.
A Fideszt mindent megtett, hogy megmásítsa a valóságot, és magabiztosnak tüntesse fel magát, pedig nem volt az. Mindenkire rossz hatással van, ha a reményt kiöljük belőle. Senkitől nem várható el, hogy ugyanolyan lelkesedéssel végezze a munkáját, ha úgyis vereség lesz a vége
– mutatott rá Róna Dániel, aki úgy látja, Orbán Viktor tudta, hogy a Tisza vezet. „A kutatóktól várható az, hogy mondják ki a valóságot, vagy legalább csinálják azt, amit a Századvég. Nekem növelte a Századvég hitelességét, hogy egy közvélemény-kutatást sem publikált a pártpreferenciáról. Nem adta a nevét ahhoz, amihez a Nézőpont meg a többiek adták. Szerintem a Századvégnél jó kutatók vannak, és tudták, hogy a Tisza vezet, csak ezt egy szűk körön kívül nem mondhatták el” – vélekedett Róna Dániel, aki megjegyezte, volt már része vesztes kampányban: „Én is ezt csináltam volna a helyükben. Nem engedtem volna, hogy ez az információ sokakhoz eljusson, mert úgy még nagyobb lett volna a vereség.” Bódi Mátyás ezt azzal egészítette ki, a Fidesz nem engedhette meg magának azt, hogy sérüljön a hatalmon lévő erő képe.
(Borítókép: László Róbert, Szabó Andrea, Róna Dániel és Bódi Mátyás a Political Capital választás utáni konferenciájának első felében. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!