Minden azzal kezdődött, hogy Rejtő Jenő megírta sajátos humorú és legendássá vált regényeit. A sors iróniája, hogy regényeinek, történeteinek, karaktereinek sikerét nem érhette meg, mindössze 37 évesen, 1943 augusztusában, munkaszolgálatosként a keleti fronton eltűnt, hivatalosan halottá nyilvánították.
Ma már szinte minden művét a magyar irodalom legfontosabb alkotásai között tartják számon,
kitalált és nem is annyira kitalált hősei és karakterei a magyar néplélek manifesztumai.
Az egyik ilyen regénye, a Piszkos Fred, a kapitány 1940-ben jelent meg. Ebből nem sokkal később, 1964-ben Korcsmáros Pál – a Füles szerkesztőségének megbízásából – feledhetetlen képregényt rajzolt. Azért feledhetetlent, mert Korcsmáros Pál olyannyira ráérzett Rejtő karaktereinek lényegére, hogy ma már szinte képtelenek vagyunk másként látni Piszkos Fredet, Fülig Jimmyt vagy éppen Antonio főherceget.
Korcsmáros András, Előd Álmos, Galambos Péter (Galamb)
Fotó: Piszkos Fred, a kapitány
A hősök megszólalnak a színpadon
Rejtő Jenő Piszkos Fred, a kapitány című regényének történetét és karaktereit most nyolc színész kelti életre a MOMkult színpadán 2026. április 30-án. Nem kis feladatra vállalkoznak, hiszen a mintegy kétórás előadásban több mint negyven karaktert kell megjeleníteniük, megszólaltatniuk.
A főbb szerepekben…
Piszkos Fred: Csuja Imre / Anna Alvarez, alias Vöröskarom: Gáspár Kata / Narrátor: Galambos Péter (Galamb) / Saint Antonio főherceg: Előd Álmos / Fülig Jimmy: Korcsmáros András / Anyakirálynő: Zsurzs Kati / Nagy Bivaly: Berecz György / Tüskés Vanek: Albert Gábor
Az est azért is különleges, mert nem szokványos produkciót látunk, hanem képregényes vetítéssel kísért felolvasószínházi előadást. A helyszínen megtekinthető lesz az erre az alkalomra szerveződött Rejtő–Korcsmáros-kiállítás, vagyis akik elmennek megnézni, azok nem csupán életnagyságú Piszkos Fred- és Fülig Jimmy-szobrokkal találkozhatnak, de a Képes Kiadótól 15 százalékos kedvezménnyel is vásárolhatnak.
Az előadás más szempontból is egyedi lesz. A zenei élményt ugyanis mindehhez az Olgyay Gábor & Co. Kossuth-díjas és Budapestért díjas művészei biztosítják. A felcsendülő dallamok Olgyay Gábor szerzeményei, az egyiket most meg is tudják hallgatni:
Maradandó, örök, mindenkinek kell
Vagyis ezen a különleges esten a Korcsmáros-féle képregény egyenrangú szereplővé válik a Rejtő-féle történettel. A színészek is mesélnek, a képregényfigurák is mesélnek, Rejtő Jenő történetvezetése találkozik Korcsmáros Pál aminációs ábrázolásával. Az est létrehozói így írnak erről:
Korcsmáros Pál rajzművész zsenialitása abban rejlett, hogy Rejtő Jenő figuráit olyan erőteljes vizuális formában keltette életre, amely végérvényesen összeforrt az író szövegeivel. A karakterek arcvonásai, mozdulatai és gesztusai olyan hitelesen és szerethetően jelennek meg a munkáiban, hogy azóta is nehéz, szinte lehetetlen másként elképzelni őket. Rajzai nem puszta illusztrációk, hanem önálló értelmezések, amelyek új dimenziót adtak Rejtő Jenő világának, és maradandó hatást gyakoroltak a magyar képregénykultúrára.
A kiállítást az előadás megelőzően nyitják meg a MOMkultban, 2026. április 30-án 17:30-kor. Ezen Kocsmáros Gábor és édesapja, Korcsmáros Péter operaénekes beszélget Korcsmáros Pálról, a nagyapjáról, arról, hogy milyen ember volt. Mert azt tudjuk, hogy Rejtő Jenő élete önmagában is kész regény volt, de a regényei alapján készült képregény sorsa, annak mozgóképes animációja is önálló fejezetet érdemel a Rejtő–Korcsmáros-életműben.
Az alkotók idén márciusban a budapesti Comic Conra is elvitték az előadás hírét, és ott egyedi, humoros beharangozót forgattak, amit most az Index olvasói – az alábbi videóra kattintva – megnézhetnek.
Rejtő, a szerethető
S hogy az utókor miért éppen Piszkos Fredet, a kapitányt emlegeti olyan sokszor, s hogy miért lett a P. Howard álnéven író Rejtő talán legismertebb regénye, azt Veres András 2007-ben meglehetősen jól összefoglalta a Kritika folyóiratban. Cikkének címe ez: A ponyva klasszikusa:
Rejtő Jenő ebben a regényben „egyenesen ad abszurdum viszi a jóhiszemű beállítást, amikor az egyetlen hangsúlyozottan negatív figurát (a címszereplőt) is fölmenti a történet végén – méghozzá visszamenő hatállyal.
Holott annak, hogy Piszkos Fredet mindenki utálja, messzemenő jelentősége van. Ő maga tudatosan rájátszik erre, és kihasználja – például ha valakit meg akar védeni, elég színleg megtámadnia, s nyomban eléri, hogy a többiek pártját fogják. (E manipulációs technika bemutatásának átütő sikerét mi sem mutatja jobban, mint hogy széles körben »Piszkos Fred-effektusként« kezdték el emlegetni. Ami nem egészen méltányos, hiszen Rejtő valójában meglehetősen régi toposzhoz nyúlt – gondoljunk például Mikszáth Kálmán Két választás Magyarországon című regényére, amelyben Katánghy Menyhértet először hasonló megtévesztéssel segítik a képviselői székbe.)
A Piszkos Fred, a kapitány egyúttal átfogó magyarázattal is szolgál a narrátor jóindulatára: azt sugallja, hogy a világ törvényes és törvénytelen féltekéje valójában átfedi egymást, és a sors merő szeszélyén múlik csupán, hogy mikor kerülünk át az egyikből a másikba – mikor »küzdjük fel magunkat« az alvilágba vagy vissza, a szolid, kispolgári lelkek közé. (Már a regénybeli bonyodalom is egy képtelen szerepcserén alapul, a csavargó Fülig Jimmy és St. Antonia de Vicenza főherceg kölcsönös helyettesíthetőségén – itt Mark Twain ismert műve, A koldus és királyfi lehetett az ihlető minta.) A Piszkos Fred, a kapitány világát éppúgy a tökéletes zűrzavar uralja, mint Rejtő csaknem valamennyi regényét – azzal az el nem hanyagolható különbséggel, hogy itt mégis akad valaki, aki (állítólag) képes átlátni a nagy egészet és irányt adni neki. Ez pedig nem más, mint maga Piszkos Fred. Legalább a könyv ezt állítja, igen határozottan. El kell ismerni, nehéz lett volna ennél abszurdabbat kiötölni”.
Aki szeretné megnézni Rejtő Jenő Piszkos Fred, a kapitány című regényének színpadi felolvasó változatát, valamint megtekintené az ehhez kapcsolódó kiállítást, az 2026. április 30-án, Budapesten a MOMkultban megteheti.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!