Nagyon jó helyzetben vagyunk, mert Varga Mihály jegybankelnök úr jelezte, hogy nem kíván felszólalni – kezdte frappánsan monológját Csányi Sándor igazgatósági elnök az OTP Bank rendes éves közgyűlésén, amelyen Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, illetve Tóth Tibor, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója is részt vett. „Kiváló eredményekről tudok beszámolni” – tette hozzá Csányi Sándor, aki ezt követően Csányi Péter vezérigazgatóval együtt értékelte a részvényesek előtt a bank teljesítményét, helyzetét, kilátásait. Kitértek a magyar gazdaság helyzetére, az állami extra terhekre, továbbá az országgyűlési választások eredménye is szóba került.
Hazai erő, nemzetközi motor – brutálisan erős régiós láb
Az elmúlt évek stratégiája – a következetes nemzetközi terjeszkedés, az organikus növekedés és a szigorú kockázatkezelés – egyértelműen beérett – szögezte le Csányi Sándor. Az OTP mára öt országban számít meghatározó banknak, miközben 11 év alatt 4,5-szeresére növelte hitelállományát, és 14 akvizícióval építette ki erős lábakon álló régiós jelenlétét. A növekedés ráadásul nem járt együtt minőségromlással: a teljesítő hitelek állománya 15 százalékkal bővült, miközben a nem teljesítő hitelek aránya tovább javult – ismertette az igazgatóság elnöke.
A számok mögött azonban egy mélyebb szerkezeti átalakulás is kirajzolódik. A bank már nem egyetlen gazdaság ciklusainak van kitéve, hanem egy diverzifikált, több lábon álló pénzügyi csoportként működik. Ezt jól mutatja, hogy
a konszolidált mérlegfőösszeg elérte a 118 milliárd eurót, aminek mintegy 70 százalékát már a külföldi leányvállalatok adják.
A részletes számok ismertetésekor Csányi Sándor és Csányi Péter világosan két szintre bontotta az OTP teljesítményét: a magyar piacra és a nemzetközi működésre. A kép árnyalt, de összességében egyértelműen pozitív. A csoportszintű adózás utáni eredmény 1146 milliárd forint lett, ami 7 százalékos növekedést jelent.
Ugyanakkor a „core” eredmény enyhén, 2 százalékkal csökkent – nem a működés gyengesége, hanem a növekvő állami terhek miatt.
A bankot terhelő adók egy év alatt 311 milliárd forintról 356 milliárd forintra emelkedtek, míg 2026-ra 330 milliárd forintos extra teherrel számol a menedzsment.
Ez a nyomás különösen a hazai teljesítményben érhető tetten. Magyarországon ugyan a hitelállomány 17 százalékkal nőtt, a kamatmarzs is javult, mégis csökkent az eredmény – kizárólag a fiskális terhek miatt. Ez világosan jelzi: a bank működési teljesítménye erős, a profitabilitást azonban külső tényezők korlátozzák.
Ezzel szemben a nemzetközi működés egyértelmű húzóerővé vált. A külföldi leánybankok már a teljes eredmény több mint 70 százalékát adják, és több piac is kiemelkedően teljesített. 2025-ben különösen az orosz, bolgár és szlovén egységek hoztak erős számokat, miközben a teljes hitelállomány 42 százaléka már eurózóna-országokhoz kötődik.
„A magyarországi súly csökkenése nem visszavonulás, hanem a külföldi piacok gyorsabb bővülésének következménye. Ez a szerkezeti eltolódás egyben stabilizáló tényező is, hiszen teljesítményünket egyre kevésbé határozza meg egyetlen gazdaság ciklikussága” – szögezte le Csányi Péter.
Lakáshitelek, vállalatok, digitalizáció
A növekedés motorjai jól azonosíthatók. A lakossági hitelezésben az Otthon Start Program látványos fordulatot hozott: a lakáshitel-igénylések volumene a program indulása után rövid idő alatt többszörösére nőtt, az OTP piaci részesedése pedig történelmi csúcs közelébe, 33,5 százalékra emelkedett.
A személyi kölcsönök állománya 36 százalékkal bővült, miközben a vállalati hitelezés is újraindult: a nagyvállalati hitelek 18, a mikro- és kkv (mkkv)-szegmens 13 százalékkal nőtt. Ez különösen fontos fordulat, hiszen a megelőző két év stagnálása után ismét élénkülni kezdett a vállalati hitelpiac – igaz, itt is az államilag támogatott konstrukciók viszik a pálmát.
A harmadik kulcsterület a digitalizáció. Az OTP már 25 millió digitális felhasználóval rendelkezik, és az értékesítések egyre nagyobb része zajlik online csatornákon. Az elmúlt években nem volt olyan európai bank, amely gyorsabban növelte volna digitális értékesítési arányát.
A bank emellett jelentős erőforrásokat fordít a mesterséges intelligencia alkalmazására, a kockázatkezeléstől az ügyfélkiszolgálásig. Ez nemcsak hatékonysági kérdés, hanem versenyképességi kényszer is a régiós bankpiacon.
Növekvő állami terhek árnyékában
Az OTP vezetése a makrogazdasági kilátásokat illetően alapvetően óvatos optimizmusról beszélt. A régióban javuló gazdasági környezetre számítanak, több országban – például Üzbegisztánban – kifejezetten erős növekedési ütemmel.
Magyarország esetében azonban a kép összetettebb. A bankvezetés egyértelműen jelezte: a bankszektort terhelő állami intézkedések mértéke nemzetközi összevetésben is kiemelkedő. Az extraprofitadó, a tranzakciós illeték és egyéb szabályozási terhek együttesen jelentős profitelvonást jelentenek.
A prezentált adatok szerint az extraprofitadó jelentősen nőtt, miközben a tranzakciós illeték is számottevően emelkedett. Összességében a magyarországi banki terhelés meghaladja a régiós és sok esetben az európai szintet is. Ez különösen annak fényében jelent kihívást, hogy közben a tőkekövetelmények és szabályozási elvárások is szigorodnak.
A menedzsment várakozása szerint 2026-ban nem lesz érdemi változás a működési környezetben, a hitelállomány növekedése 15 százalék körül alakulhat, a kamatmarzs stabil marad, miközben a költség/bevétel arány enyhén romolhat.
Az OTP Bank Felügyelő Bizottsága és Audit Bizottsága támogatta az igazgatóság javaslatát a 2025-ös eredmény felhasználásáról. Ennek értelmében a 663,259 milliárd forintos adózás utáni eredményből 66,326 milliárd forintot általános tartalékba helyeznének, míg 300 milliárd forintot osztalékként fizetnének ki. Ez részvényenként 1071,43 forintos osztalékot jelent, ami a névértékhez viszonyítva 1071,43 százalékos kifizetést takar. A tényleges kifizetés a részvényesek között az alapszabály szerint történik, és annak nincs akadálya, mivel a bank megfelel a jegybank tőke- és likviditási elvárásainak.
Geopolitika és diverzifikáció – tudatos kockázatkezelés
Külön figyelmet kapott az orosz és ukrán jelenlét kérdése, amely az elmúlt években folyamatos kritikák tárgya volt. Csányi Sándor egyértelművé tette: a két ország súlya mára mindössze 2 százalékra csökkent a teljes állományon belül, miközben a bank minden szankciós előírást betart.
Az orosz piacon a vállalati hitelezést felfüggesztették, ugyanakkor a bank nem kívánja felszámolni jelenlétét. Ennek oka pragmatikus: a korábbi befektetések értékének megőrzése. A vezetés szerint a kivonulás jelenleg nagyobb veszteséget jelentene, mint a működés fenntartása.
Ami a további piacszerzést illeti, Csányi Sándor úgy fogalmazott: „az újságírók ne is kérdezzenek az előttünk álló akvizíciós tervekről, mert legutóbb egy ilyen kérdésre konkrét választ adtam, amiért büntetést kaptam. De annyit elárulhatok, hogy – bár 2025-ben nem volt – reményeim szerint idén lesz akvizíció”.
Új kormány, régi kihívások
Csányi Sándor a magyarországi választásokra is kitért, amin a Tisza Párt elsöprő kétharmados győzelmet aratott. Az elnök a tőle megszokott visszafogottsággal értékelte az eredményt, de egyben egyértelmű üzenetet fogalmazott meg: az új kormány nehéz gazdasági helyzetet örököl.
A leendő kormány legfontosabb feladatai között említette a piaci bizalom fenntartását, az uniós források lehívását és a költségvetési hiány csökkentését. Ezek nem csupán gazdaságpolitikai kérdések, hanem közvetlenül hatnak a bankszektor működésére is.
Az elmúlt 34 évben minden kormánnyal korrekt együttműködésre törekedtünk, és ez a jövőben sem változik
– vetítette előre.
Méltatta a jegybankelnök monetáris politikáját, ami szerinte stabil alapot ad a pozitív gazdasági, piaci kilátásokhoz.
Kilátások
Az OTP Bank jelenlegi helyzete egyértelműen azt mutatja: a pénzintézet túllépett a hazai kereteken. Miközben Magyarország továbbra is fontos piac, a növekedés és a profitabilitás egyre inkább nemzetközi alapokon nyugszik.
A stratégia világos: diverzifikáció, digitalizáció és fegyelmezett kockázatkezelés. A kihívások sem kicsik: növekvő állami terhek, geopolitikai bizonytalanságok és változó politikai környezet.
(Borítókép: Dr. Csányi Sándor 2025. április 25-én. Fotó: Németh Kata / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!